Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

t)ankovssky György több művében, melyek Horváth munkálkodásához méltó pendantok.

3

7) A második csoportbeliek minden rokonságot tagadnak. Ilyen a külömben oly értelmes JJuday Ézsaiás, ki »Magyarország históriája a mohácsi veszedelemig« (Pest, 1833.) czimü művének első kötelében elvetve a sémi és finn jókon Ságot, egyszerűen azt mondja: »\

rán a magyarokat kiktől származtatni, tudniillik azoktól a magyaroktól, a kik Ázsiában maradtak!«

3

8) A harmadik csoportot alkotják a zsidózólc, a zsidó rokonság pártolói. Ilyen például Nagy János, »Parallelismus inter Linguas Orientales Aramaeam, Hebraeam el Arabicam cum Hungarica ductus .. ,

3

9) (Pesl. 1832.) És ez igy tartott néhány évi izeden át. — Ez a magyar összehasonlító nyelvészet fejlődése kezdettől körülbelül a szabadságharcáig. Büszkeséggel és bánattal tekinthetünk végig rajta. Révait bátran összehasonlíthatjuk más nemzetbeli kortársaival;' igy az olasz Lanzi-xa 1, ki Ián először mondotta ki a történeti nyelvészet egyik sárktélelét: ngni anM'^si/a nn passo verso un nuovo Iinguaggio,« minden évben történik egy lépés egv uj nyelv felé;

4

0) összehasonlíthatjuk a német Adelunggal, ámbár ettől sokai tanult; a dán Jiaslc és a német Grimm csak Utána jöttek: Azomban a Révaira következő kor vajmi sötét! Európaszerte diadalról diadalra szállt a történeti és összehasonlító nyelvészet; nálunk grammatici certant, sőt ruminant, oly téren, melyen siker el nem érhető. Révai örökségét nem ludta senki sem értékesíteni. S végre is idegen embereknek kellett nyelvészeinket, a helyes ntra terelniök. ' • ii ^í -Ji—;

•-••'• : . • • i . •. i!Í M •• , . . ; , .,.' Uj.i asszony), szittya asszony: -juhász kuti/a fist' argumentum pro eo, ívnod Hungari e.x. Asía septemtrionali venerint: mert a magyar juliász kutya Bnft'pn és Schlözer szerint olvan mint a szibériai kntva, s más nemzetbeli he* nem ragaszkodik, csak a magyarhoz: -titki, a l.otho derivatnm, qni ex Sodorna profngit,: i/ntu, , Guta Jambus fnit int'amis latrg in, rintntu ITnghvariensi, innen : üssön meg a guta, sat. sat. ") „Hnngaráé gentis avitun eognouten, origó génuína sedestiue prisca'e 'dncfentilms graeeis scriptoribns coaevis deíeötae, Posonii, 1825." — „A magyar nemzet m.vadyki íisi lakóhelyeken." Pozsonyban, 1820. — Szónyoniazásai közöl érdekesek: hungar hunzavar; magyar— inej-erő (mellben erős, tv n v •/. n '/. tj n t

1); Asor máj-tó:' Attila agytílrt sat.— V. ö. Huiifnhi/ fái: „A török, magvar és finn szók egvhehasonlitása," I'i MagVar Múzeum. 1855. II. 121. 1. Budai/ Ézsaiás, i. m. 1. 3") szóösszehasonlitásaiból ime néhány példa: uxszoiu/, zsid, ischa, arab, aneza ffj/epü mester, arab. cliafa ; uhuit tij, zsid. chalmnt, arab. saJmaion: csiszár,' zsid'. tapsai': karszék, aramaéi knrsono, zsid. kaiem, arab. karsijnn: Uifutol, zsid. lafat: ' Áéiiu't, arab namsa ; nádor, arab. nadron; xrát)h,a, aram^ srigtho, zsid, sj-ig: jobáj/y,.jarani. , ebad , (ige), zsid. abad (ige), arab. abdon, sat. E keleti összéhiisonlitásolsra nezve S'zéitz' "Ahifos, áagyrabecsiilt tudós coljegáni volt szíves ntba, igazítani,:.;a miért fogadja, szives .kíigz^etenict. |

ü) Moranái, Origine della lingiia italiana, 6. I. — Lanzi Ln'igi 172 18|Ö.jezsuita. 1807-től a < rnsca elnöke Flórenczben. „Saggio di liíignlr elrilsca," 'étiVltoina 3 kótit. • • VV

y • \ •} >. ,v„t ; ,<;wr,:,' : .. • ' ^i"'. ' :. fwí 'V. i :r • i •» ... •'• . •„• ; A , ' . . i . •..,.;. a .. !!,'-•• i , . . lik ./II, •• . .'..