Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1882

— 17 — Ipse ratem conto subigit velisque ministrat Et ferruginea subvecta corpora cymba ; Iam senior, sed cruda Deo, viridisque senectus.') egy quadranst tettek az elhunyt szájába, hogy Charon reáakadván az alvilág folyóin atszállítsa a boldogult lelkét. A ravatal. A megmosott, bebalzsamozott s felöltöztetett, ha állami hivatalt viselt, tiszti jelvényeivel feldíszített hullát egy egészen elefántcsontból készült, vagy legalább elefántcsont lábakon nyugvó virágokkal körülfont emelvényre tették, melyet bíborral, vagy aranynyal gazdagon átszőtt szőnyeggel terítettek be. Az emelvény a lakás előcsarnokában állott lábbal a közönség felé mintegy annak jeléül, hogy az elhunyt távozni akar szerettei közül. A vagyonosabb családok a vestibűlumban cyprust állítottak fel némelyek szerint a bánat jelzésére, mások szerint a főpap oltalmazására, ki a megszeplősítés veszedelme nélkül nem léphetett be halottas házba; vannak, kik állítják, hogy a cyprust a netalán korábban bekövetkezett feloszlásból eredő bűz eloszlatására használták, míg mások, mivel a rothadástól ment, a halhatatlanság jelzésére akarják használtatni. Hogy a cyprus csakugyan használatos volt, kitűnik Vergilius Aen. III. könyvéből, hol Polydorus végtisztességét mondván el igy szól: . . instauramus Polydoro funus et ingens Aggeritur tumulo tellus ; stant manibus arae, Coeruleis moestae vittis atraque cypresso Et circum Iliades erinem de more solutae. Inferimus tepido spumantia cymbia lacte, Sangvinis et sacri pateras animamque sepulchro Condimus et magna supremum voce ciemus.

2) ') E vizeket maga birja Charon, egy zordon ijesztő És szennyes révész; rendetlen szürke szakálla i' iigg állán, vérben áll két szeme; gombbal akasztott Csúf gúnyája zömök válláról sarkig alá lóg. Ő csónakot rúddal nyom előre s vitorla segéddel; És az ho]taknak lelkit viszi szurtos hajóján. Éltes ugyan, de virít mint Isten erőre tekintve. -) Hát illőn elsiroljuk Polidórt, kupaezozzuk Rá a fövenyhalmazt: ravatal van emelve hamardan Kék szalagokkal hímes s gyászos jelményű czipruszszal S a körül Ilii nők Jiajukat bomlasztva szabaddá. Aztán a habzó csészékbe meleg tejet öntünk S áldozatos bikavért; lenyugasztjuk imigyen az árnyat S búcsú-szózatozunk könnyűnek óhajtva sírágyát. Sebők Árkád. 2