Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

A vékonyabb cuticfllával bíró, tehát alakváltozást mutató Infusoriákat Stein

5) „metabolicus" nevezet alatt foglalja össze. Ide sorozandók: a Vorticellák, Ophrydineák, Stentorok, továbbá a Spirostomum ambiguum, Lacrymaria és a Trachelocerca. Hogy az említett összehuzódási és kitágulási mozgás functiójával közelebb megismerkedhessünk: kisérjük figyelemmel pl. a nagyon gyakori s mindenütt előforduló Vorticella microstomát (Eh.) — A szóban levő állatka, midőn stylusa — melyről alább szólunk bővebben — dugóhuzó módjára, hirtelen, gyakran minden látható ok nélkül, összehúzódik; akkor a test felső része, vagy jobban mondva maga az állat is alakot változtat; még pedig a peristoin határán levő sertéket és csillókat (cilia) behúzza, a testét pedig valóságos gömbbé idomítja. A test alakjának ezen lényeges megváltoztatása annyira sajátjokká lett a YorticelIáknak, hogy ez jellemvonásuk egyik nevezetesb pontját képezi; vagyis más szóval életműködésük egyik sajátsága abban áll, hogy testök legnagyobb formáját rögtön a legkisebb alakra vonhatják össze. A metabolicus Infusoriákkal ellentétben állanak az „állandó" alakkal (formbestándig) birók; vagyis azok, melyeknek belső parenchymája többé-kevésbé szembetűnő mélységben — a test centralis pontja felé — nagyobb szemcséjű és szívósabb állományú szerkezetet mutat. A miértis ezek a test eredeti alakját vagy épen nem, vagy csak alig észrevehetőleg változtathatják meg; testök a lioszszúsági tengely irányában nem nagyobbodhatik, valamint concentricus irányban való összehúzódás által, gömbbé soha sem idomulhat. Alak változtathatási functiójuk csupán a testnek kissé meggörbíthetési lehetőségében culminál. Stein 4) az állandó alakkal bíró Infusoriákhoz sorolja: Paramaeciumot, Ophryoglenát, Nassulát, Pleuronemát, Urocentrumot, Chlamidodont, Prorodont, Holophryát és Bursariát. S csakugyan, ha az elszámlált alakok közül pl. a zömök testű, de azért a látótérről gyorsan tova száguldó Paramaeciumot kisérjük figyelemmel, azt tapasztaljuk, hogy testének kissé bal-, vagy jobboldal felé történt meggörbítésén kívül, egyéb alakváltozást soha sem mutat. Az állandó alakkal bíró Infusoriák közül Stein 5) némelyeket „páncélosoknak" (gepanzerten) nevez. Ezeknél — szerinte — a külső-parenchymnak meglehetős vastagsággal bíró rétege, majdnem 8) Stein: id műve 55. 1 4) Stein: id. nníve 56. 1. 6) Stein: id. műve 56. 1.