Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

igen messze esnek egymástól; s viszont a természeti s alaki sajátságaikra nézve lefheterogenebb alakok, mint pl. az Aspidisca és Coleps, Paramaecium és Blepharisma közvetetten egymás mellé kerülnek. Azért tehát Stein 9) a test-parenchyma milyenségét nem ajánlja az osztályozás alapjául, hanem csakis a genusok jellemvonásainak megalapítására. Az Infusoriák testében, kívülről befelé haladva, a következő három réteget különbözteti meg Stein 1

0): a) a cuticula réteget — azért neveztetik így, mert semmiféle structurát rajta megkülönböz tetni nem lehet, — mely a test külső burkát képezi; b) a kéregparenchymát (Ilindenparenchym), mely közvetlenül a cuticula alatt fekszik, s azzal párhuzamosan haladó, gyöngébb vagy vékonyabb sávolat alakjában mutatkozik. E második réteg a harmadiktól, vagyis a belső-parenchymától. az által különbözik, hogy benne semmiféle szemcsés lerakódás elő nem fordul; ennélfogva tehát átlátszóbb, mint az alatta fekvő harmadik réteg; c) a belső-parenchymát (Innenparenchym), ez alatt értendő az állatka testének még hátra levő része ; vagyis a test centrális pontjától egész a kéreg-paranchymáig elterülő alapállomány. — A belső-parenchyma feltűnik a benne előforduló szemcsés lerakódások által; miértis többé-kevésbé homályos az; magában foglalja ugyanis az elnyelt tápanyagokat és azoknak — a testből még ki nem ürített — bomlási productumait. A belső-parenchyma pépnemű állománynak tűnik föl, és contractionális mozgási képességgel bír. Lachmann ") azonban a belsőparenchymát illetőleg azt állítja, hogy az voltaképen nem is taitozik a test-parenchy májához; mert — szerinte — nem egyéb az chymusnál. Ezzel természetesen, habár indirecte ugyan, a contractilitást is megtagadja attól, azt állítván, hogy ezzel csakis a kéreg-parenchyma és a cuticula birna. Lachmann ezen állítását meggyőző argumentumokkal cáfolják meg: Frey és Stein ,

3). Különösen Stein határozottan állítja, hogy ezen belső, pépnemű anyag - vagyis belső-parenchyma — önálló, a két külső rétegtől teljesen független contractilitással bír; hivatkozván a páncélos Inaisoriákra, melyek testöket a peripheriának minden pontján, pláne a hossztengely irányában összehúzni nem tudják ; s igy az elnyelt tápanyag — ha t. i a belső parenchyma összehuzódási és kitágulási képességgel nem birna — folyton, közel a száj mellett maradna, mindaddig, mig az utána jövő nyelet által 9) Siein : id. m. 56. 1. ,

0) Stein: id. m 57. 1. ") Lachmann: Müllers Archív für Anatomie etc. 1856 pg. 358—359. ,

2) II. Frey: Das einfachste thierische Leben. Zürich. 1858. pg 43. ,

3) Stein: id. m 59. 1.