Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

— 23 — » bakonybéli apát; a kassai és a zágrábi kerületek főigazgatói a régiek maradtak. Megemlítjük itt, hogy intézetünk növendékeinek száma ez évben már a 200 at meghaladta, és hogy Bajzáth József veszprémi püspök ez időtájban (1792. jun. 2G.) látta el a gymnasiummal egybekapcsolt kápolnát a szükséges szabadalommal.*) Leopold halála után első szülött fia, a 24 éves Ferencz vette át atyjának megüresedett trónját, s azonnal minden törekvését oda irányozta, hogy személye és uralkodó háza iránt a magyar nemzetben mennél őszintébb ragaszkodást gerjeszszen. Erre jó indulatán kivül a mindegyre bonyolult európai állapotok is sürgősen ösztönözték; ezért is máj. 20-ára országgyűlést hirdetett Budára, melynek tárgyaiul első sorban megkoronázását s a franczia mozgalmak következtében szükséges országos segély megadását tűzte volt ki. Minthogy pedig Fercncz uralkodásának első éveit a francziákkal vívott csaták töltik ki, nem csoda, hogy a Leopold kormányra léptekor megindult nevelési buzgalom lassankint háttérbe szorult. Habár Ferencz, kit a magyar nemzet szt. István koronájával jun. 6-án törvényes magyar királylyá avatott, pár évet József császár oldala mellett töltött, mégis a franczia forradalom erőszakoskodásai és véres jelenetei annyira megfélemlítették, hogy a szabadelviiségnek és a haladásnak útjába nem késett gátakat emelni. Nevezetesen a censura kezelőnek szigorú utasítások adattak, valamint az iskolák igazgatói parancsot vettek komolyan felügyelni, hogy a tanárok előadásaiban, a kézi könyvekben s az iskola fegyelmi szabályaiban minden gondosan eltávolíttassák, mi a szabad szellem fejlődését előmozdíthatná. Nem kisebb szigorúságot hozott be egyéb hivatalos ügyek kezelésében is, melynek következményei a titkos feladások és a névtelen vádak napi rendre kerültek; szóval Ferencz kormánya valamint legyőzni törekedett seregei által künn a forradalmat, ugy élethalálharezot indított benn a hazában minden szabadabban nyilatkozó szellem ellen. Az ily túlzott intézkedések, hogy visszahatás nélkül nem maradnak, előre vala látható. Csakugyan a történet elmondja, mily vége lett a Martinovics-féle összeesküvésnek. A fönnebb röviden vázolt történeti kitérés után lássunk egyes intézkedéseket, melyeket gymnasiumunk levéltárában megörökítve találunk. Az 1797. decz. 17-én meghagyatik az igazgatónak, hogy a tövényszabta látogatásokon kivül a tanárok előadásait figyelemmel *) Vigore praesentium Religiosis Kanisiensibus Piarutn Scholarum Residcntiae sacerdotibus facultatem impertimnr, ut singulis totius anni festivis aeque ac ferialibus diebus ia eo, quod in Domus Residcntiae suae aedificio habent Sacello Missae sacrifleium celebrare, quin tamen in Residentia extraneis unquam intervenire liceat, pro suo commodo prosint, atque valeant. V. Hist. Dom. Kanis p. 57.