Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

13 — 24-én tartotta meg uj módú tisztválasztását, mely alkalommal házfőnökké lett Mayer Klek, ki már igazgató is vala. Ezen magában véve csekélynek látszó dolgon kivül szomorú meglepetésben részesité József császár a fiatal nemzedéket s általa magát az országot is. A meglepetés a tandíj behozatala volt 178

5/s iskolai évben. Az vala szokásban ez ideig Magyarországon, hogy a ki kimutatta szerzett alapismereteit, díjtalanul léphetett bármely nyilvános tanintézetbe. S ez valóban méltányosnak is látszik; mert a ki a haza szolgálatára kívánja felajánlani szellemi erejét, szükséges, hogy alkalom nyújtassák neki annak kifejlesztésére. Hányan vannak, a kiket anyagi szükségek szorongatnak, kikre még a megélhetésnek módja is teherként sulyosul, s így a tanítási dijat, habár az magában csekélységnek is látszik, megerőltetés vagy önrontás nélkül megszerezni képtelenek ? A vagyonosabb szülő tulteszi magát ezen; a lefizetett dij után gyermeke rendszerint hiu dolgokra fecsérli idejét; nem nyomván agyát a kétes jövendő, munkátlanul tölti el ifjú korát. Ebből az osztályból tehát édes keveset nyer a haza. A közép osztályt, még inkább a szegény népet mostohább körülményei közepett az élet gondjai terhelik, foglalkozásainál gyermeke segítségére örömest rászorul, s ha ezt korábban igénybe nem venni elég értelemmel bir, áldozatára rá fizetni vagy nem hajlandó, vagy arra valóban képtelen, igy ezen osztályok gyermekei is jó részben elvesznek szellemi tekintetben, s ez ismét az állam rovására esik. József császár mindezeket számításon kivül hagyta, midőn rendeletét közre bocsátá, melynek értelmében a gymnasiumban 6, a philosophiában 9 és a jogi vagy orvosi tanfolyamért 15 frtot szedetni parancsolt. Ennek azután az vala természetes következménye, hogy a tantermek kongottak az ürességtől, mert a papi és tanító-szerzeti pályáról már az előbbi rendeletek jóformán leszoríták az ifjakat, felsőbb kiképeztetésre pedig anyagi erejök hiányában magokat adniok nem valának képesek. így történt, hogy a szegényebb néposztály, mely pedig eddig a gymnasiumoknak a legnagyobb contigenst adta, a tanintézetekből kiszoríttatott; mert az a néhány ösztöndíj, mely a tanulási kedv emelésére adatott, oly szigorú feltételekhez vala kötve, hogy mindenki más, csak a valóban szegény sorsú tanuló nem juthatott hozzá. Intézetünk is, mely előbb népességre az ország hasonló rangú gymnasiumaival vetélkedett, minthogy tanulóinak száma átlag 3—4 száz között hullámzott, a tandij behozatalának évében 110-re apadt. József ezen intézkedése valóban ártott az országnak; mert figyelmen kivül hagyta Magyarország akkori állapotát. A kézműipar u. i. £z időben még csak csecsemő korát élte, a kereskedés a közlekedési eszközök primitív állapota miatt nagyon is kezdetleges volt, tehát a nyers termelő productumait alig, vagy épen nem értékesíthette; ebez járult a pénz-