Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

_ 9 — szorgoskodása e tudományoknak még némi lendületet is adott. Előadatott ugyan a történet néhány más intézetben is, de sovány, száraz kivonatoknál egyébből nem állott, melyeket a Jézustársaságiak növendékeik számára összeböngézgettek. Ezekben is csak idegen népek nyújtották a történet tárgyait, nem a hazai dolgok, melyeken a magyar ifjúság felmelegedhetett volna. így tárgyalták néhol a földrajzot is, mely idegenszerűsége és érdektelen szárazsága miatt valóban szellemölőnek s tarthatlannak bizonyúlt. Az eszközök ilyen különfélesége és gyarlósága érlelé meg a hazánk ügyeit intéző férfiakban a tanítási reform szükségességét. Tanácsukra dicső emlékezetű királynénk, Mária Terézia, a szervezetlen régi oktatási mód helyébe a tudományok uj rendszerét határozta el behozni a magyarországi tanintézetekbe. Általános vala u. i. a panasz, hogy a magyar ifjúság idejének legjavát csak a latin nyelv örömtelen tanulásával fogyasztja, mig az ujabb ismeretek megszerezhetőségétől eszközök hiányában teljesen el van zárva, s igy gyarló képzettséggel lép ki a világba. Jóllehet a tudományok előmozdítására a nagy királynő már eddig is sokat tett, de érdemeit még inkább tetézte, hogy a nagy-szombati egyetemen a theologiai tudományok mellé az ujabb tudományoknak is 1774-ben tanszékeket állított, valamint a nemes ifjak kiképezésére Váczon és Nagyszombatban intézeteket alapított; legfőbb érdeméül tudhatni be mégis a tudományok tanításának általános és gyökeres átalakítását, mely rendszer-változás szükségessége habár égető volt is, és a jezsuita-rend megszűntével hathatós hangok emelkedtek mellette, de annak keresztül vitele csak 1777-ben sikerült. A mai nemzedék előtt nem egészen ismeretes dolgot beszélünk, ha felemlítjük, hogy a tudományok újra ébredése korában egyetlen egyetem (universitas) volt nagy Magyarországon, még pedig kezdetben Nagy-Szombatban, hová azt 01 á h M i k 1 ó s, Magyarország prímása alapította, majd Pázmány Péter bibornok ritka bőkezűsége a a kornak dicséretére váló fényre emelte. Ez az egyetem 1777-ben Budára tétetett át.Szerveztetettugyanekkor Magyarország négy egymástól távolabb fekvő részén négy akadémia, nevezetesen Nagy-Szombatban, Győrben, Kassán és Nagy-Váradon. A gymnasiumok nyolez kerületre oszlottak, melyek a fő- vagy archigymnasiumoktól vették nevöket; ilyen volt a budai, pozsonyi, zsólyomi, győri,pécsi, kassai, ungvári és nagyváradi, melyekhez még a zágrábi tankerület járult. A főgymnasiumi tanszékek pályázat utján töltettek be, a többiekben pedig, az u. n. nagy- és kisgymnasiumokban különböző szerzetesek tanítottak. A tanulmányi legfőbb felügyelet a hazai törvények értelmében magának az uralkodónak vala fenntartva, mely felügyelet azonban rendszerint csak politikai dolgokra terjedt ki; a szellemiekben a főfelügyeletet mind