Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1876

— 27 — meg száz különféle árnyalatai lehetnek az ifjú léleknek, melyek nevezetes erkölcsi különbségeket alapítanak." (Grundsatze 1. Th. 203.) Arra kell törekedni a nevelőnek, hogy növendékeinek úgyszólván szivökbe lásson; csak így jutalmazhat és büntethet igazságosan. Máskép könnyen rosz akaratból származottnak tekinti s mint ilyent bünteti azt, ami csak a heveskedés és könnyelmű meggondolatlanság szüleménye ; vagy érdemül tudja be azt, mi a természet ingyen adománya. „Diagnosis az első követelmény — úgymond Schmidt K. — mely szükségesebb, mint az, hogy az orvos (a nevelő) az egyes gyógyszereket elszámlálni tudja." (Gymn. Padagogik S. 275). Ha már az orvos rájött a betegség forrására még mielőtt a gyógyszert alkalmazná ; arra is kell figyelnie, mily adagot kíván abból a betegnek természete. így van a fegyelemmel is. Amit pl. a gyöngédebb érzésű növendéknél egy tekintet vagy a jó szó képes kieszközölni; azt a durvább kedélyűnél sokszor a kemény dorgálás is alig képes eredményezni. A kezdettől fogva jól nevelt gyermekre nézve — kinek ez által a nemesebb érzés már mintegy természetévé lett — többet ér nevelőjének szeretete és tetszése, mint bál-mely más jutalom. Az előadottak már elegendő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a fegyelmezésnek alkalmazkodnia kell nemcsak az emberi természet átalános fejlődési menetéhez, hanem a különböző növendékek egyéni sajátságaihoz is. Ebből ismét kétségbevonhatlanul tűnik ki, hogy minél alaposabb, minél szélesebb és több oldalú emberismerettel bir valamely nevelő; annál ész- és czélszerűbben eszközölheti a rá bizott növendékek fegyelmezését. Ellenben aki ilyen emberismeret hiányában küzd a nevelői nagyszerű feladat megoldásával: az legjobb akarata, legszentebb szándéka mellett sem fog soha kellő sikert aratni ; az egyátalában nem lehet valódi nevelő s különösen nem lehet a fegyelem jó kezelője. Az alapos és mindenoldalú emberismeretre tehát nagy súlyt kell fektetni minden nevelőnek, de kiváltkép az iskolai nevelőnek, kinek nem egy, hanem annyifélekép egyéniesített emberi természetnek természetszerű kifejtésével van dolga, ahány növendéke van. Az emberismeret nagy fontosságát lehetetlen be nem látni az iskolai nevelőnek, ha meggondolja, hogy eljárásáért az Istennek, önmagának, a társadalomnak, különösen a szülőknek, sőt még növendékeinek is felelősséggel tartozik. ^arjcas y.