Nagykálló és Vidéke, 1920 (22. évfolyam, 14-25. szám)

1920-05-02 / 18. szám

XXII. évfolyam.

N»gykál!ó5 1920. május 2.

10.

szám.

Megjekr, minden vasárnap. — Szerkesztőség es kiadóhivatal: Sarkady József könyvnyomdája

és papirkere >k dósé 1 Előfizetés; díj, t é s. pénz ide k ü Hirdetések did Nyilt-tér

e)or<.

:agyKálió. ii ird ei d e n d ő. tize ten dó.

Előfizetési ara házhoz bor. egész évre 50 korona.

Jele

25

sora

k<>ro :a. neg

v-t i 2-5-0- Egyes azá.,.

«r a 1 K c

r. —

Eijegyzési V£ y y

c • k üvói

kozleményriöic dija

20 korona.

. -Gy

űjtés vapy fői

•'..íize.ések

köz§ § lésének sor:

a SO fillér.

S

ö a

Laptulajdonos és szerkeszti : Sarkad • Tlemér.

9> fi A<5

I

r eleiős !>zerkesz‘ő

■f» ‘ >%&>. .iú&itiíma

Earkrdy iözssí.

I'riajiis ciseje,

a nemzetközi szociáldemokrácia sátoros ünnep*. a világ béke,-it It forget*» forradalmi, valamint ezrek haláét, mi.: át r; 1» g ; j*. lentő osztály j.työlöletre szító tömeg««; év nek volt edd g fogamzást ideje Egy evvel ezelőtt mi-, a v.iágkormém, zás váromáryo- su r 'sztre; 'etía öreg Lump» áramainak fün- dan»«:..urnát, toa fogatta határait, ejj év leteltével pfecif, im.nt megmert, d* könnjü- nek ta ált es így halálra szánt, hova tovább minden ré által jobban megutált esr.n-.ek- nek lett gyűjtő nevévé. Reá:,« nézve csak azért s'otnorurb az emléke, nac-rt nazánk pász ítása e aznEáláerm krácia soha 1c nem mosható, égbekiáltó bü:,e marad. Egy ov előrt súlyos mii;;,ókat költöttek a belül rothadt éUidap st késének vörös e mázolására ; ma. f- •/ e r ut n ha veknyabbsit is. de füstölte« a gyarkéinénvek, zakakatolnek a gépe■£ cs kenyeret keres a máskor ünneplő munkásság. Ez ha var. valami, ami visszatartja a szociáldemokrácia nevéhez fűződő pzóm.oru etil-ékek raját, úgy akkor az az öröm az, amit a sok even at fei evezetett, •aját hazája és fujtája ellen uszított magyar munkán g ki; t/.a od*«a felett érezhetünk. Ők baiátte.a 1.tv a vezet a nemzetk izi- ség, f.z istentől«. ég, a túlfűtött osztály- öntudaton épült osztály uralom, amelyben ők maradnak amik voltak, s nevükben ural-' kodnak a Jakabok. Vtszont a nemzetéért dolgozni kész, keresztén» ségehez visszatért munkáeság érdekeit megérti és ér’ékeli ma mindenki és érvényesítéséért minden áldozatra ke3z az általuk megtagadott, tönkretett haza. E mindjobban kialakuló kölcsönös megértésneké rlelődik máris a gyümölcse.Napról-napról jobban érezhetővé válik, hogy e nemzet, e haza talpraá'litásán egyformán fáradozik tanult fej és munkás kéz. Nem csak á mindennapi életben érezzük a mindjobban kialakuló rend és nyugalom megerősödését, hanem a romjaiból újjáéledt nemzet tagjainak céltudatos munkája, a töméntelen hazug rágalmak dacára is felénk fordítja már a külföld figyelmét és becsülését. A nemzet mindenegyes tagjának a nemzeti élet gépe- zetébe való szerves bekapcsolódása fotytán remélhetjük, hogy a zöld Kárpátok és a kék Adria között egy olyan Magyarország les», amelyben az emberek munkája folytán jólét és boldogság fog uralkodni. Sr. J.

amikor az ;deg n áiiatnpolgí rokon kívül be- 1 néztek irt r tt a raktár helyiségekba is, ahol az elrejt it á: ukit szeoadUct ók fei a reájuk varó lencoits a, 1. másutt pedig a gazdájuk I által ldfcscsü t portél éi írtéke, ék kellően — adóoJí ' céljából.

í Mint idegeit ádampoigárok ki utas itattak : lioffür izsik lomb rg. t lmudista, 'j aub Idézés rasdab úlir.udis'.a, aki 21 év óta lakik Mígy&rorszag' n. do eddig meg nem becsülte annyira h gy 4L rm polgár jogot íze- rezzfn» — Ghksn.an juda n- mirovi fogl;1- kezás nélküli, Taub Salamon razdal: íogl. nélküli, R >b.n Osíás baligradi fog!, nélküli, Schwarz Izrael stenislaui fog!, rélk., Friedman Mina nensandoai vatronő, Tentelb um Osias baligrodi fogl. nélküli.

Mint gazdasági életünkre veszedelmes egyének internálásra javaslatba hozattak : Ovics Eisik, Friedrich Salamonná (árufeihal mozás, lánckereskedés, uzsora, zugzáloguá- zas vádja alapján), Adier Mendel. Kaufman Salem, Grünberger Náthán. Reméljük, le-z még szerencsénk az állarnrendőrseghez a jövőben is ! ?

Főszerkesztő: SzenUjyvryyi Jánstf.

RAZZIA.

Fajtánk legjobbjai, akik hazaszeretetükért a legtöbbet: otthonukat áldozzák' fel. és vállalják a hontalanság bizony talan, keserű kenyerét, a saját h zajukban sent találnak hajlékot és sokszor hónapokon keresztül mint vagyonlakók tengődnek kilökve vaia melyik vasúti állomás mellékvágányára Ilyen körülmények mellett r< rí mulasztását pótolja az állámrendőrség, amikor a világháború szele által ide vetett és itt felejtett elemeket viöszasegiti elhagyott hazájába. Váró úrikban is razziát tartottak f. hó 2+. és 26-án.

Jiíii mondott £őv Jnmáisuel?

A lény eget mindig a külsőségbe helyező zsidóság büszkesége volt Szeged főu.bbi- jára.ak irámáscsizttiában.suj'.ásos magyar dolmányban járt a legmagyarabb városban. Tisztelték, megbecsülték érte a magyarok. Benne volt a vá;os minden közigazgatási, közgazdasági és kulturális tömörülésében. A legmagyarabb varcs egyik utexáját atyjáról : Lőw Lipót utcának hívták. Szóval a magyarságot megbecsülő zsidót megbecsülte I benne a magyarság. És most, hogy válságos helyzetbe korú t a hazánk, mikor rab- ! láncra akarnak fűzni bennünket aljas szotr- I szédamk és a világ itélőszéke előtt alig ; akarják meghallgatni eda csempészett jaj . szavunkat . amikor legjobbjaink futkosnak,

' imák, szónokolnak, hogy jó barátokat kc- | ressen k a megtévesztett világban számunkra. ekkor a két idegen állam felőlünk érdeklődő. bennünket, bajainkat, igazságainkat megismerni i.iváno újságírójának ugyanaz a magyarság által annyira megbecsült, magyar ruhás, rárr.ás csizmás rabbi: Lőw Immánuel azt mondja Előlünk ‘.Magyarország a kutyának való : szét kell darab Ini.

Régen ip;az. hogy a zsidóság lázit önmaga ellen a legjobban ebben az országban. De ha eddig lazítottak csak verrrésebb t.épnél egyenesen pogroms-t jeientene a zsidóságra Lőw rabbi nyilatkozata A két hollandiai újságíró előtt Lőw rabbi lényegében a következőket mondotta :

A rabbi valóságos kéjjel nieselte, hogy ennek az országnak nincsen létfogosultsága. Magyar nemz t nem létezik, sőt a magyar faj s kiveszett már. Arra a megjegyzésre, hogy M-gy arország természetes földrajzi egység, fölkacagott a főrabbi es azt mondta : Kérem, uraim, ez nagy hazugság, lyen nem létezik. Erről csak szónokolunk. 1 a négy felé osztják az országot és az egyik reszt a cseheknek, a másikat a románoknak, a hartrtaEgy angol lord

Magyarországért.

A londoni d imes ben kéthrsábo*, ki- neritá cikkben foglalkeak a mtgyar kérdéssel Lord Newton, az angel íelsőház tagja. A bevezetőreszben az elhibázott osztrák békéről szol, mely a teljes roailásba, a bal- sívizmus szék re sodorta Ausz'riáá. min aa entente-ntk n;ost minden tőle telhető eszközzel segítenie kell. Ami pedig Magyarországot illeti — úgymond — ez ez országa legtökéletesebb gazdasági és földrajzi egység Európában. Ezer éves tradíciói vannak ct sy.azftdokon át védto nyugatot a törők veszedelem eilen. Fnrek az országnak a népességét tizennyolc millióról hétro redukálná a békeszerződés, területének pedig egy harmadát vágná le. E puszta tények

borkeresl ecíése, hol mindenféle belscbör: bcx, schevró és zsíros barj^bör. úgyszintén mindenféle czirész kellékek jutányos áron kaphatók Goldstein Zsigmond

KALAP(J:letéC£n

^>1* 7? jjj

| dikat a szerbeknek s a regyediket az osztrákoknak adják,, ekkor megszűnt a földrajzi egység. Ezek rr.ind c;ak tráz.sck. De — vetette közbe az ujségitó, — gróf Apponyi Pá- 1 risban Magyarország vzrer.dszerere mutatott | rá. A rabbi nem engedte tovább beszélni é6 i közbevágott ; Ez is hazugság. Apponyi esek beszélni tud. Mit tett ez az embei életiben. Soha semmit. Nag»on szép \olt tőle, hogy eheiyett. hogy a Nemzeti kaszinóban kártyázik, Párisba ment és három nyelven zseng- tőrosködett a nagyhatalmak előtt. De amit mondott, az mir.d hazugság. Apponyi ? he szeltek az urak vele? 0 ner,: más, mint a nrmget baritonja.

Nincs magyar nemzet. Nincsen létjogosultsága.

Kétfelé mag’*r van: ai egyik buta te bet»i letfc*, e. trátik eezts, de becstelen.

Igen buták voltunk, hogy tűrtük eddig őket és ezért beesületes-nek tartottak ók, most, hogy é**be kaptunk er, nem vapyurk hajlandók tor óbb tűrni őket — tz aprsz világot te e kiabálták becsteler.ságimkkd. Mert e kijelet.téaeinél is nagyobb Jelentőségű ?a újságírók az a felfedezése, hrgy * magyar sujtásos dolmány alól kerülnek ki a k - Eridre Dr. Chajes bécsi rabbi utján * ek a hazug, becsmérlő hitek ivE’rrt. r. *l!-ei ez egesz világot ellet üt k t siitj k. M«t rv ár tisztán lát a ner c: : csak a Lév őktől kell megtisztítani, íreg fog becsülni az egész világ minket.

1 cw Immánuel e6fte r,em egyedid álló. A lugosi íörabbi Pr. Lenke Mfno rég a múlt év augusztusab .n biztoe íot<a az o áh kultusminister: * z; có ég te ;es lcjali ásáról, sőt a minister által követe'; h táron is túl mert amikor a lugosi zsidó iskn'ából kitiltott magyar nyelv helyett az oláh nyelvetta- niíotta. A temeevári zsidóság uj hon alapítási buxgósága is msitó lesz a történelem feljegyzésére ak k leikesedéíikben másfél miüiö koronát gyűjtöttek össze az oláh bocs- koros hadsereg javára. No és kik * leghűségesebb csel ek, k.k a legjoyaiisefcb szer- bek. kik Magyarország legnagyobb ellenségei ? Majd kitűnik még miede».