Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-10-12 / 41. szám

2

is VUdhe

október 12.

Kultúra és több termelés.

Az öt éves háború és az utána következő zavaros állapotok a nemzet gazdasági életét megdermesztettek. A gazdasági életben beállott hiány a többtermelesre sarkal. Nem lesz talán érdektelen felkutatni azon tényezőket, amelyektől a föld termő erejének tokozása, a többtermeles függ.

A közgazdasági irodalomban ma i* eldöntetlenül maradt azon kérdés, kogy a nagy birtoknak, vagy a kisbirtoknak van-e előnye, vagy is mi előnyösebb a nagyüzem vagy a kisüzem a mezőgasdaságban ?

A termelésre közreható körülmények egyenlősége mellett kimondhatjuk, hogy a termelékeny munka szempontjából sem a túl nagy, sem a kicsi, a törpe birtok nem 0. legjobb. Az előbbi azért nem mert a termelés az egyes részek távolsága miatt idővesztes- séggel jár az ides tova járogatással, a kicsi pedig azért nem, mert a termelő eszközök és az ember munkaereje nem használhatók ki rajta.

Azonban a nem túlnagy birtok a mun- tói teljesitmény és hozadék dolgában fölényben van a kisbirtok felett. A befektetett tőka nagyobb haszonnal kecsegtet, mert a gépek és egyébb munka eszközök jobban kihasználhatók lévén a termelési költségek lehető redukálásával több jövedelem érhető el.

De mindezeknél több figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a nagybirtokok szakszerű vezetés alatt állanak s racionális vezetés mellett folyik a termelés, mig a magyar kis gazda még mindig az évtizedeken keresztül folytatott maradi és megszokott régi módra gazdálkodik, nem hogy a gazdasági technika ismeretével bírna s a téren csak távolról is lépést tartana a tudomány haladásával, de sokan még a faeketól sem akarnak búcsút venni, szóval a megszokott tempóhoz görcsösen ragaszkodnak. Ily körülmények között a kisbirtok kisebb eredmeny- nyel is gazdálkodik, de ennek nem az üzem kicsisége, hanem a gazda tudatlansága az oka. A kis gazda maga művelvén a földjét több mozgalmat és érdeklődést fejt ki, mint a nagy birtokon alkalmazott bérmunkás és egysorban dolgozván az esetlegesen alkalmazott munkásával a munka teljesitmény tekintetében jobban ellenőrzi, mint a nagybirtokon hol a munkások széjjel szórva úgyszólván egyenként dolgoznak. Ha azonban a földnek ilyen gondos és figyelmes megművelése dacára a nagybirtok több nyers hozadékot tud produkálni, mind a kisgazda, annak okát nem tudjuk másban feltalálni, minthogy a több termelésnél nem az a döntő tényező, hogy a gazdálkodás nagy vagy kis birtokon folyik, hanem a gazda intelligenciája, a vezető hozzáértése.

E tétel helyességének támogstására szolgáljanak áttekintő bizonyságul azon statisztikai adatok, melyek a külötnböző műveltségű európai országok termés átlagait tüntetik fel. Ezen országokat termés meny- nyiségei szerint felosztják nagytermésü, kö- zépíermésü és kis termésű államokra. A termés átlagok nagyságának megvizsgálása után tegyünk összehasonlítást a lakosság műveltsége között.

Ez adatok a római nemzetközi mezőgazdasági intézetnek 1915. évkönyve szerint a következők :

I. Nagy termésű államok :

A négy főkalászos (búza, rozs, árpa és zab) 10 évi átlagtermése hektáranként (1*/* kát. hold.) métermázsánként a birtok típusok feltüntetésével :

Belgium 24’5. Parcella birt.

Hollandia 22,2. Kis és közép birt.

Dánia 19'9. Kis és közép birt.

Svájz 197. Kis birtok

Anglia 19'4. Kis, közép és nagy biit.

Németország 19-3. Kis, közép és nagy bírt.

II. Közép termésű államok :

Norvégia 16 7. Kis és közép birtok.

Svédország 16'4. Ki« és közép «agy birtsk. Ausztria 13’4. Kis és közép nagy birtok. Franciaország 12-6 Kis és közép birtok. Magyarország 11'8 (sok közép és nagy birt.)

III. Kis termésű államok :

Bulgária 9 9. Kis birtok.

Olaszország 9 8. Parcella kis és nagy birtok Románia 9 6. Sok nagy birtok. Spanyolország 90. Sok nagy bírtok.

Szerbia 77. Kis birtok.

Oroszország 7-4. Nagy birtok.

Ha e számokon végig nézünk, azt találjuk, hogy az elő állított termés átlag és a birtok nagyság között semmi összefüggés nincsen, mert a parcella birtok tipusu Hollandia, Dánia és Svájc helyett foglal termés átlagával a közép és nagy birtoku Anglia és Németország között. Vizsgáljuk tovább hogyan állanak ezen országok műveltség dolgában, Hs & műveltség mértékéül az írni és olvasni tudást vesszük, akkor ezen termés mennyiség szerint csoportosított országok a következő #/o számmal szerepelnek :

I. Nagy termésű államok :

Az irni és olvasni nem tudók e/o-ban Belgium 9 0 100 újonc közzül Hollandia P9 Dánia 0.2 Svájc 0‘5

Anglia 3 0 házasuló férfiak közzül Németország 0-0

II. Közép termésű államok : Norvégia 37%

Svédország 37%

Ausztria 24‘0% 6 éven felül Franoiaorseág 5’0%

Magyarország 33-3%

III. Kis termésű államok :

Bulgária 50 6% házasuló férfiak Olaszország 31 "6%

Románia 64-ő%

Spany el ország 68-l%

Szerbia 66-l%

Oroszország 627*/» öeszes lakosság

Ezek a számok világosan mutatják az összefüggést a többtermelés és a nép műveltsége között.

A kultúra és a termés nagysága közötti viszonyt még világosabban mutatja ha Csehországot és Galíciát vesszük például, melyek sem éghajlat sem a föld termékenysége tekintetében nem mutatnak számba vehető eltérést :

Termés átlag hektáronként mm.-ként

véve

analfabéta

búza rozs, árpa, zab

Csehország 22, 19, 22-8, 177, 47%

Galicia 13-4 12-3 1P8 10-2 56’3%

S»ántóföld Termés

Csehország 2 6 millió ha 27‘5 millió mm. Galicia 38 millió ha 75 0 millió mm.

Tehát Galicia felével nagyobb területen kevesebb gabonát termel, mint Caeher- szág, aminek oka a műveltség hiánya.

Ugyanezek a jelenségek kimutathatók hazánkba is, hol a vidékek műveltségének csökkenésével a termésátlag nagysága is csökken. Elég e tekintetben a dunántul gazdasági feiletségére utalni az alföld vagy még inkább a székely gazda primitiv gazdaságával szemben. ,

Az itt közölt adatok is felvilágosítást nyújthatnak arról, hogy mint minden téren, úgy a közélet, mint a gazdasági élet terén is as éss, az értelem játsza a főszerepet.

Magyarország termés átlagát csak úgy lehet megjavítani, a termés mennyiséget csak úgy lehet fokozni, ha a földműves lakosság kultúráját európai színvonalra emeljük. Kétségtelen, hogy e feladat megoldása a szakemberek hatáskörébe tartozik, mi csak annyiban iparkodunk népünk és nemzetünk érdekében ezt a célt szolgálni, hogy e törekvéssel összefüggő minden kérdést igyekszünk felszínen tartani, a gazdaközönség érdeklődésének felhívása mellett. Dr. H, E.

HÍREK.

A tűzoltók zárópyakorlata. A nagy- kállói önkéntes tűzoltók október 5-ikén tartották ez évi záró gyakorlatukat Dr. Sőrés János főparancsnok, a választmány és a közönség jelenlétében. A gyakorlatok oly mintaszerűek, meglepően szépek voltak, hogy a nézőközönség ismételten tapssal, éljenzéssel jutalmazta derék tűzoltóinkat. A régi tagok közül Csépes János, az újoncok közül Szűcs Károly mutatott be bravúros torony- mászást. A hibátlan kiképzés, a kiváló al- paranasaoknak, Balogh Sándornak az érdeme.

Törvényhatósági közgyűlés. Szabolcs- rármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi október hé 14-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében őszi rendes közgyűlést tart.

Szolgáéiról kírendeltsegek felállítása.

Szabolcsvarmegye alispánja f. évi október 14-i törvényhatósági bizottsági közgyűlésen Polgár, Uj fehértó és a Tiszán túl levő községekbe szolgabirói kirendeltségek fölállítása tárgyában előterjesztést tesz.

Ápolási dijak felemolóse. A szabolcs- vármegyei Erzsébet köskórház és a kisvár- dai közkórház választmánya a kórházi ápolási dijak felemelését kérte. A kérelemmel az október 14-i törvényhatósági közgyűlés foglalkozik. — A helybeli elmegyógyintézetben a II. oszt. ellátást napi 20 kor., III. sszt. napi 10 kor.-ra emelték fék

Thalia Társaság szombaton és vasárnap a Pannónia nagytermében vendégszerepei.

Köszönetnyilvánítás. Egy úr, aki magát megnevezni nem akarja, a nagykállói főgimnáziumi internátus javára egyszáz koronát adományozott. Az intéző bizottság nevében ez utón mondok köszönetét. Dr. Sőrés János elnök.

Nagykaíiói iparos ifjúság szapt. 28-án tartotta szüreti mulatságán Csiaosan berendezett terem zsúfoltan megtelt kösöneéggel. A rendezőség mindent elkövetett, hogy egy jól sikerült mulatságot rendezzen, ami sikerült is. Igen szép látványt nyújtottak a magyar öltözetben felvonuló párok, olyan szépen és kedvesen tánczolták a magyarszólót, hogy a közönségnek kellemes élvezetben volt részo. A többi szereplők is kitettek magukért és hozzájárultak a mulatság sikeréhez. Volt világposta, szerpentin és konfetti csata. Legtöbb levelező lapot kapta Veress Mariska. Dicséret illeti Varga László főrendezőt. A tiszta bevételt a tűzoltó egyesület kapta, amiért a nkállói iparos ifjúság fogadja a tűzoltó egyesület köszönetét.

Felfilfizattek: Dr. Gergelyffy Endre 100 kor., Dr. Eötvös Dezső 50 kor., Dr. Sőrés János 40 k., Grósz Kálmán, ifj. Toka Sándor, Seszták György, Demeter Gyula 20—20 kor. Szentgyörgyi József, Ten ke Ferencz, Tanks József, Fazekas Jáno3, Bossy Jenő 15—15 kor. Nagy András, Sovány Béla, Sontka György, Torma Károly, Papp Ferencz, Boda Lajos Révész Sándor, Újhelyi Kató, Bocskai István, Marinkás János, ifj. Horváth Gusztáv, Stern Dezső, Józsa Andrá3, Karácsony József, Tóth András, Versss József, Boray Kálmán, N. N., Szondy Mihály, László, Sándor, Tóth Gyula, ifj. Pethő András, Marnó Gyula, Ke- rezsi Mihály, László, Téköly András, Antal János, Kaba László, Uszkay Sándor, Kiss András, Győrfi őrm., Barducz János 10—10 kor. Enyedy András, Podolovi®«, Zsizska János, Kovács Kálmán, Donka Elek, Torma István, Sőrés András, Kerekes Bálint, Antal Ferenc», Demeter Sándor, Aradi Béla, Horváth Károly, Palánszkj Bertalan, Gáspár Béla, Lőrinczy András, Rézler Gábor 5—5 kor. Komócsi József 4 k®r. Somogyi Bandi, Borsi Lajos, Varga János, Stecz Mihály 2—2 kor. Jegyeiket megváltották: Róssnfsld Mór 10 k., Dem® András 25 k., Moskovits Miklós 50 k,, Kun Imre 20 k., Bereczki János 25 korona.

1

** frl rfh 2^ darai) zseliérlegelö beitelak egy darabban, vagy nyilasonként is : szöllönek, házhelynek vkfe alkalmas — tulajdonostól özv. Toldy Ferencznétöl örök áron megvehető.

Nyomatott Sarkady József nyomdájában.