Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-08-31 / 35. szám
2 aUffUMrtus 31. s ebből feg kifejlődni éa ezzel fog együtt járni a íölíaaUvelés és állattenyésztés föllenditése és viFágoztatása is. Együtt fog ezzel járni a javítások és ujjitások iránti éreék fejlődése is, valamint a gazdák vállalkezási kedvének fölébresztése, s törekvéseiknek olyan iránya, hogy ezentúl ne elégedjenek r.zy olyan szükkörü és alárendelt szereppel, mint amilyen eddig jutott ki nekik, hanem erejük tudatában ▼ívják ki wiaguk számára mindazt, ami r e a magyar társadalomban megilleti. De ismételjük, eredmények kivívására .át ember gyenge, az erő az egyesülésben van, s a magyar földművelő gazdák egyesülése csak olyan gazdakörben lehetséges, célravezető és sikerrel biztató, amely gazdasági függetlenséget biztosit tagjainak és ezzel munkálja a községek lakosainak anyagi jólétét, s az anyagi jólétből kifejleszti az erkölcsi és szellemi jólétet is. Dr. Zs. 8y. Hoezászólás a GtiMwfc kérdéséhez. Dánomig évtizedekkel ezelőtt a tönk í tüün állott nemcsak anyagilag, hanem ami azzal természetszerűleg együtt jár, erkölasilsg is. A nép teljesen el'~ í munkától, az Istenháza helyett a koresmákat látogatta és többnyire abból élt, hegy a tengerparton leste, mit hoz a szerencse. Ha az elemek egy-egy kajóroncsot löktek a partra, azt fcaiászgatták ki. Ezen nagy romlottság közepette első sorban a lelkészek ébredtek fel, összeál íak és a tanítósággal, a község más esetleges intelligens elemével szövetkezve, megkezdték a népet neveim erkölcsre és munkára. Évtizedek lassú, de következetes munkája ujji- nevelte a sápét, megtanította, bogy nagy dolgokat csak egyetértéssel, együttes erővel, egymással szövetkezve lehet véghezvinni. És ma m?r Dánország, mely a múlt század elején Európának legszegényebb országa volt, most Anglia mellett aránylag leggazdagabb országa. Népesség«, mely 1865- ben 2 és fél millió volt, 1880-ban 1 millióra szállt alá, ma ismét a 2 és félmilliót is meghaladja. 1899-ben vajért 133.280.000 márkát, saalonnáért és sonkáért 54,000000 márkát tojásért 18.724.000 márkát vett be, A vajért bevett összegből Anglia maga 110 millió márkát fizetett. (L. Majláth : Saociál-politikai tanulmányt.) Gyászos tehetetlenségünkben is élni vágyé lelkünk a tengernyi romlás partján kap od a nemzetünk tönkre ment haj ép á tál: még menthető ronesai után. I' : ? reménysugár, melyet csak lőve! egy-egy tízé lélek, egy-egy toll, mint R’r • :oyi horgony, melyet fel kell használnunk a mentés életbevágó munkájánál. Ezzel az érzéssel adtunk helyett a fenti cikknek is és pedig annál na* gyobb örömmel, mert e lap hasábjain már a nagy összcemlás előtt hangoztattuk, hogy a gazdáknak kell mielőbb tömörülniök, hogy az ő erejük meg- mentheeie úgy a politikai mint gazdasági bukástél hazánkat. A tömörülés a vármegyei illetve ez országos egység megalkotásáról talán majd máskor szólunk, most csupán ahhon szándékozunk hozzáfűzni néhány gondolatot, amit eikkiró a jévő gazdakörök elsőrangú feladatának tart : a gazdák anyagi függetlenitéséhez illetve a mező- gazdasági hitelszövetkezetekhez. Ezt is, minden helyi venatkoztatás nélkül, általánosságban szólva, tesszük meg. A mi nemzetünket előkészület nélkül érték a 40-es évek ezabadság eszméi s igy a társadalmi átalakulás egészséges fejlődéséhez nem voltak meg nálunk a szükséges eszközök. Nálunk 1848 előtt a paraszt megélhetéséről a birtokos gondoskodott, kik együtt mintegy nagy családot alkottak, szövetkezve a közös munkára, a kölcsönös boldogulásra. »1848 után a paraszt és birtokos szétválasztva és mindketten egyforma szabadsággal felruházva, egyik is, másik is az uzsorások karmai kosé került agy, hogy ma Magyarország földmivelői és birtokosainak legnagyobb része a kapitalisták járma alatt nyög : birtokos ds paraszt kik régento oly szépen megfértek egymás mellett, jó ideje ellenségekként állanak egymással szemben, holott bajaik kút- forrása : a mezőgazdaságnak pangása, közös baj, melyet esak aszal lehet enyhíteni, ha a most már kisbirtokossá lett paraszt a közép és nagyobb birtokosokkal újra tömörül, szövetkezik azon tényezők legyőzésére, melyet a mezőgazdák bajait megteremtették*. (Majláth fent idézett műve.) Legfontosabb, legéletbe vágóbb pont pedig, amelynél ez egyesülésnek meg kell történnie az anyagi erők ősz- pantositása egymás önzetlen erősítésére. Ez hiányzott & múltból és ez a romlás oka, ez kell a jövőben és ez lesz a boldogulás kulesa. Hiszen a hetvenes évek folyamán ai akkor dívó kamatuEsera tette tönkre a közép és kisbirtokosok nagy részét. Majd pedig — tisztelet a kivételnek, — a vidéki takarékpénztárak is kivették részüket a közép és kisbirtokosság pusztításából. Eem volt meg a takarékpénztárak nagyrészénak életében a legfontos erkölcsi tényező : az emberbaráti szeretet, mely felemel, hanem sokkal nagyobb volt az önzés, nyerészkedés vágya, mely tönkre tett ezreket. Mikor egyik kezével kölcsönt nyújtott, a másikban már a dobverőt tartotta. És bizony eddig a takarékpénztárak több könnyelmű embert nevettek, mint takarékosat, úgy hogy a takarékpénztárak eimerét képezó méhkas elé bátran lehetne alkalmazni e dobot is. Ezek mellett a másik hatalmas fi- loxera, mely elszívta a kisbirtokosok még ép bőrrel maradt részének az éle* tót is, a termény és kereskedelmi uzsora, hs mindéi viiágozhatett, mert az illetékes kórók nem vették ideje korán alkalmazásba azokat ez eszközöket, melyekkel a tulajdonképeri nemzetfenntartó elem talpraállását és megmentését elősegítették volna. Az eddigi gazdasági egyletek is a tagok gazdasági, tehát anyagi érdekeit nem is- tápolták kellőképen. Annál is aktuálisabbnak tartom e kérdést, és aktuálisnak a gazdaközönség mielőbbi tömörülését, mert a jövő politikájának legelső és legfontosabb feladata kell, hegy legyen a földreform megalkotása. És aktuálisnak tartom a mezőgazdasági hitelszövetkezetek kérdését azért, nehogy a földreform megalkotása után az uj kisbirtokosakat üres kézzel, okos támogatás nélkül tegyék ki birtokukra, hogy igy ismét felvirradjon majd az uzsorások és lelkiismeretlen pénzintézetek hajnala. Nézzük Dánia példáját, s mint uj kisbirtokos állam, az o példája után induljunk. A megyar nép nehézkessége, bizalmatlansága miatt kicsinyes lelkű emberbarátoknak pedig figyelmébe ajánlom Uhnet mondását: í>Ismerem az emberiséget és nem számítok bölcsességére. Azt hiszem, hogy ahhoz, miszerint szokott kerékvágásából kizökkentsük, évszázadokra lesz szükség, és hogy mind az a jó, amit vele tenni fognak, akarata ellenért fog meg- tiriénni és hogy halálosan fogja szakét gyűlölni, akik ezt vele megcselekszik. De ez nem ok arra, hogy azt meg ne próbáljuk.« Sí. J. Szinielöaöás jfagykállóbai. A nyíregyházai Thália-Társaság nehány tagjának vendégszereplése alkalmával élvezetes estélyben volt része aug. 26. és 27-én Nagykállé mű* vészkeávele közönségének. Az igazi művészetet régen nélkülöző közönség, a kedvezőtlen idő és a világítási bajok ellenére, mindkét este elég számmal jelent meg aa előadáson. — Kedden szinre kertit: A Budoárok királya. Koldusasszony. A fecsegő. A vasúti kocsiban, Hamlet 3-ik felvonása. — Szerdán: Versek. A színésznő. Pünkösdi rózsa. A vetélytársak. A tolvaj 2. felvonása. Maga aa előadott színdarab, valamint a játék teljesen kielégítő volt. Az előadásnak mindkét este Thuróczy Gyula és T. Sínké Gizi volt & lelke, akik a legnagyobb színpadra beillő művészi tökélyre emelték szerepüket. Thuróczy Gyula minden szerepében otthonias volt. Minden jelenlevő a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott róla. Méltó partnere volt T. Sinkó Gizi. Minden alakításában elsőrangú volt. Játék tekintetében sem maradt el Thuróczy mögött. Továbbá dicséretet érdemel jó játékáért Torday Etel és Korányi Károly. — Mint tudjuk pir hét múlva ismét lesz részünk
