Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-05-25 / 21. szám

Május 25. Nagpkállá és Vidéke 3 tatt az Iston véle ! . . . Lelkének ha­lála után ralé állapotját a mi illeti, ne« én dóig«« a», hogy valakit kár­hoztassak. Tudom mivel terhelhetik so­kaktéi, hogy t. i. prédán hízott stb. De mi neitéljünk senkit és a többi* . . (Bizony mi meg alig mernénk igy be­szélni a szószékről !) . . . Eckstein János 1703-bact. ö volt a káliéi várnak az utosó kapitánya. Ö alatta volt a káliéi várnak utolsó sze­replése a II. Rákóczy Ferencz szabad­ságharca vagy felkelése idején 1703. II. Rákóczy Ferencz ugyanis, a mint a történelemből tudjuk, V. Na- mény felől jött be Szabolcsvármegyé- be s egyenesen Kisvárdának tartott ; Mivel Szabolcs vármegye nemessége a kisvárdai várba zárkózott, mely mo­csarakkal vala körülvevő. A hajduvá- rosokat is sürgette Rákóczy a felke­lésre ; de azok nem ígérkeztek, mig Káliót hatalmába nem ejti, hol a haj­dú lakosságon kivéti 50 német őrkö­dött. Asonban inkább bekerítette, mint vívta e négy bástyával ellátott erősséget. »Kálié alatt táboroztam — írja Rákóczy F. Emlékirataimban — ho­mok buckák által fedeztetve. De a rendes ostromhoz mindenem hiányzott; tehát cselhez folyamodtam. Azaz, a bástyákhoz közel épült házakat, istál­lókat tüzes nyilakkal felgyujtattam, a mire a lengyelek és oláhok vállalkoztak. Csakugyan felgyújtanak egy házat. AZ égés atkáimul szolgált a lakosság­nak arra, hogy a parancsnokot fela­dásra kényszerítsék. Eckstein János várkapitány megadta magát és később gyalogezredei s veszprémi várparancs­nok lett ; mart Kálló alatt 40 embe­rével Rákóezyhoz szegődött, a A káliói várban négy kis ágyút találtam és né­hány mázsa lőport — ebbél állott tü­zérsége« v — irj Rákóezy Ferenc«. Hogy aztán mi történt, tudjuk a történelemből. Rákóczy szerencse-esil- laga 1709-ben aláhanyátlőtt. Vissza­vonult kelet felé. Kisvárdáoól — 1710 dec. 9-én — levelet íratott Pálfynak, a császári sereg fővezérének, hogy ör­vendeni fog, ha találkozhatik vele Va­ján udvari főkapitánya Vay Adám kas­télyában. Ez is megtörtént 1711. ja­nuár havában. Azután még Salánkon tartatott egy értekezlet 1711. febr. 21- ón. Aantán ?! ... a dics® fejedelem II. Rákóczy Ferencz idehagyta hazá­ját s benne egy kis királysággal felé­rő birtokait. Azután ? Lengyel és Fran­ciaországon keresztül Törökországba, Rodostóba vonult és ©tt halt meg 17Í5. ápril. 8-án életének 59-dik esztendejé­ben. Hamvai azonban 1906-ban haza­hozattak és a kassai templomban he­lyeztettek örök nyugalomra. A szabad­ságharc leveretése és a szathmári bé­ke megkötése után, Kálié is elvesztet­te szabadalmait, városi birtokjogait s végre a Kállay—családdal folytatott százados per után (1818-ban) császár­szállási birtokait is érékre. így végző­dött a kiváltságok utján jólétnek ör­vendett város és lakosság életének egy dicső kcrizaka, Utóbb 1780-ban vár­megyei székhellyé lett; de 1872, illet­ve 1876-ban ezt az előnyét is elvesz­tette ... De valamint régi bajait ki­heverte, hisszük az Istent most i*, hogy : »megvirad aég valaha !<?.!. f német békeszerződés. Május 10-én vették át Versaillas- ban a aémet delegátusok a békeszer­ződés szövegét. a hatalmas iratcsomó a népek uj berendezkedésének tervrajza kíván len- *i egyúttal, amelynek hivatása lenne a nemzetek jövőbeni egyensúlyban tar­tásának és egy újabb háború megaka­dályozásának a biztosítása. A 60 milliós német népat e szer­ződés oly gúzsba köti, mely nem csak mozgását, hanem egyenesen életét fe­nyegeti. 100 pontja kezdődik a sser- ződésnek ezekkel a szavakkal: Német­ország lemond . . . Lemond országa legértékesebb részeiről, lemond tudása, sHorgalraa, munkája értékesítéséről, le­mond vizeiről, hajóiról, lemond gyar­matairól, lemond még levegője ssabad használatáról is. Hogy egy ilyen csu­pa nagy lemondást kívánó szerződés mikor hozza meg és meddig biztosítja & világ békéjét, csak Isten tudja. Ami bennünket magyarokat illet, feltűnő, hogy mig Ausztriát, Cseher- saágot, Lengyelországot, Bulgáriát, Tö­rökországot mind felsorolja megneve­zetten addig bennünket meg sem em­lít a szerződés, legfeljebb annyiban, hogy Németország elismeri a cseh-tót államét arra a területre is, ahol a Kár­pátok délkeleti részén ruthének is laknak. A németek 25 napi határidőt kap­tak é szerződés tanulmányozására, a német parlament azonban már kije­lentette, hogy a szerződést jelen for­májában alá nem Írhatja. HÍREK. UegyegyOlés. A vármegyei közigazga­tási bizottság f. hó 31-én tartja a tisztújító közgyűlést. Kozma Béla dr. főgimná­ziumunknak éveken keresztü volt ta­nára— mint édesapjától értesülünk — folyó évi mároius hé 31-én uj állomás helyén Gyergyészentmikléson spanyol betegségben meghalt. E szomorú hir annál fájdalmasabban érint bennünket, mert lapunknak ittléte alatt buzgó szer­kesztőjét tiszteltük benne. A pénzügyminisztérium 23699/012.azá- imu rendelőt« alapján az állampéiztárakoál vasár- és ünnepnapokon hivatalos órák nsm tartatnak még akkor sem, ha a napok a hó- aep 1-érc vagy 2-ára esik is. Ez esstekban az esedékes Esetések egy nappal előbb, a nyugdijak pedig egy nappal később fizettet­nek ki. Megindulnak a malmok. A napok­ban meg fog érkezni a román parancs­nokság közben járására a malmok üzemének biztosítására szükséges szén mennyiség. Hogy a lakosság ellátásá­ban fennakadás ne történjen a főszol­gabírói hivatal a Hengermalom részére a szükséges fa mennyiséget rekvirálás utján biztosította. Biztositóirségek szervezését rendelte ei a rónán kir. parancsnokság rendelkezése alapján a főispán. Minden község, tanya leg­megbízhatóbb egyéneiből szervezeadő az őr­ség, kik katonai felügyelet alatt lesznek, s a hatóságtól igazolvánnyal és fehér karszallag- gal lesznek ellátva. Lesz só. A közönség megnyug­tatására közöljük, hogy a főszelgabi- réság a nyomasztó séhiány minél előbbi enyhítésére nagyobb mennyiségű só vá­sárlása ügyében tárgyalásokat folytat. Egyébként a román parancsnokság is kilátásba helyezett a vármegye részére 309 vagon sót. fi húsárak újabb maximálása. A román királyi katonai paranesnokság a hús árakat újabban a követ­kezőkben állapította meg : I. észt. marhahús 14 kor. II. oszt. marhahús 11 kor. — Kifejlett borjúhús (növen­dék marha) 16 kor. Gyenge borjúhús 9 kor. — I. oszt. sertéshús 16 bor. II. ®sst. sertéshús 14 kor. — I. oszt. juhhús 6 kor. II. oszt. juhhús 5 kor. — Háj 22 kor. — Nyers szalona 20 kor. — Zsir 26 kor. — Sózott sza­lona 22 kor. —Füstölt szalona 26 kor. Vesiottkutya garázdálkodása. Fo. lyó hó 19-én Borsos László ku­tyája megmarta 12 éves fiát és özv- Tóth Jézsefnét. Az állatorvosi vizsgá­lat megállapította, hegy a kutya ve­szett volt. Máskor is szerencsétlenség­nek mondhattuk az ilyen esetet, annál inkább a jelen körülmények között, amikor hazánk egyetlen berendezett R as t eu r-intézete megközelíthetetlen. Szabó Károly dr. szolgabiró elismerés­re méltó buzgósággal személyesen járt el a sérültek érdekében a romáa ka­tonai parancsnokságnál, hogy azonnal Kolozsvárra esetleg Bukarestbe mehes­senek, mire az utazási engedélyt hala­déktalanul megnyerve 20-án el is in­dulhattak. Ez esetből kifolyólag tekin­tettel a gyógykezelés rendkívüli ne­hézségeire a román parancsnokság 90 napi szigorú ebzárlatot rendelt $l, mi­nek lelkiismeretes megtartására a ha­tóságok ez utón is felhívják a lakosság figyelmét, Tuduál-e szeretni ? Hiába járok házatok előtt, Hiába vágyom látni arcodat, Soha meg nem jelensz, megöntözgetní, Ablakodban nyíló virágodat. Hasztalan nézek végig az utcán, Amelyen — mint mondják — Járni sioktál, Nem ttinsz fel sehol, bárhogy is akarom, Szemem, szemedre soh’sem talál. Csak azt akarná» kérdezni tőled, Azért is kereslek olyan nagyon : — Vágyik rád lelkem, mint méla a mézre, Légy hát egy szavaddal átka vagy üdve Tudnál-« szeretni, szép hajadon ? Hu

Next

/
Thumbnails
Contents