Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-02-16 / 7. szám

XXL évfolyam. Nagykálló, 1919. február 16. H E T I L A P EíOFísseiési arak:: :{iad»lactulaidoFio3 : Megjelen minden vasárnap. Egész évre 10 Korona, félévre 5 korona, SftRXADY JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: negyed évre S '50 kor. Sarkady József könyvnyomdája és Egyes szám ára 20 fillér. paprríereskedése NayykMi. Á reformátusok nagyharangja. Irta : Görümbai Péter, reform. lelkész-«eper«*. A nagykállói reformátusok nagy harangja sajnos ! megrepedt. Talán nem is csuda! Hiszen 1747. éta; té­kát kezel kétszáz esztendeje hívogatja Isten iwádásara a kegyes lelkeket! Kö­zel kétszáz esztendő óta kisérgette az örök nyugodalomra a »unkában, küz­delembe®, szenvedésekben kifáradt s a külömb-küiömbféle lelki és tesii nyo­morúság miatt temetőbe sírba vágyó esabert két ! . . . s közel kétszáz esz­tendő óta már hányat? Talán 200 — 250000 et is? ! . . . »akiket hdyök sem ismer többe« ! . . . itt kiknek a sír­ját sera tüdn.ik már megtalálni, hiszen a kétsráz év előtti tome Ők helyén ma már város ált! . . . Tűzvész* iy idején ugyarar.es» k í? ' a'nagy h»i;,ng zavftta fei éj feli a. varból rém*i kongá^í/al as álamba n erűit lsi.«sssn«t s hi\A gáttá, hajtotta a v#s2.8ly f- Mtu-elyere cs csak akit*? hallgatott cl rrUer » veszély Kár el- .'tani r a lak esség csendes nyngoda- íOitu'a hajtott* tojót . . . Da j;:fik csak pár percre ms, a „ , ■ ra1-: ••ái“ ! . . . m;u­iaü éí a ' aj •••; becset a papírt .s i.- ; u„; . a i»-.gy naiangon lé­vő iát;» falira: e;iak ‘mt-.-.y'ar fordít? s- bar. arnm itt, • b idrai t nagy ha­rst! gór, ievő fvlnás w.<*. irae a követ­kelő : .»Csór/. - ka-,an salétrom Ins­pektor , Nag. /aronc* a város bírája ; 0»zíán/i István, Toldi Miklós, Szo- feaszlai János, Kondor István, Hunya­di Mihály s-matóres, i nacsosok. Anno doraini 1747.« Felül a nagy harang peremén pedig ez : «Isten dicsőségére a kallói református Ekklézsiának No- váky György az urnák 1747-dik esz­tendejét? m « Hol vannak mar azok az Inspektorok, városi bírák s városi ta­nácsosok ! ? . . A családnevek közül is egyedül a Toldi Miklós neveéscsa ládjának sarjadekai élnek még a mai nagykáilói Szent Ekklésiában ... és talán a Nagy Ferenczé ... A Kon­dor István neve pedig a« Kondorhegy <r nevezetű városrészben maradt emlé­kezetben, ami arra enged következtet­ni, hogy Kondor István ott lakhatott ! Ha már benne vagyunk említsük pt«g még, hogy az elvitt középső ha­I rang eredetileg 1652-ből, a szinte el- ; vitt kis harang 1640-ből valók voltak; I de 1832-teen mindkettőt újra öntette ; az Ekklésia Eperjesen. Érdekes lesz talán, ha a klenó- diunok, az urasztalához való készletek­ről is megjegyezzük röviden, hogy a három nagy boros kanna közzül ket­tőt : »» esiszÁr-kovács-lakatgyártó céh 1664«, — a harmadikat „Kalmár Sza­bó István és Toros látván készíttette 1069u-ben. Egy kisded ezüstből való aranyos kannát, oldalán virágos ossie- pokkal; tetején egy szarvas, nyakát fenntartva, a fűben heverészve szem­lélhető 1782-ben néhai Babolcsay Er­zsébet asszony, Pataky István kolozs­vári főbíró özvegye (kallói születésű) hagyományozta. Van még a többek közt egy ezüst pohár, aranyos virá­gokkal ezen felírással : »Az Céllal j Vemes f Szabó f ché-illen f tisztes­séges f edánt f adott f Ekklésia f számára f T. f S : A f T : S : n f 1645 P. n». — Szinte érdekes írások vannak a k- szkénéken és abrosz©: :«n is. Sok érdekes, sajáttságoz tr u rág szűrhető 1c már csak a fentebbi fel­jegyzésekből is. Egyik p. az, hogy a harangok fe Írásán se lelkészekről, se gondnokokról szó sincs. Igen ! mert "abban az időben még az Ekkiisiát is a \áros kormányozta. Nkállóban p. csak 1752-ben vált kälön re Ekklcsia a várostól. Másik, hogy a céhek szin­te kálvini, ta jellegűek voltak; mert esik Így adhattak kannákat, poharakat az Evr'ésiának. És — hogy a céhek jé módban voltak. R::gi dolgok, régi dalok, régi di- cső•’égről! . , A jelen szomorú ténye az, hogy a nagyhorang megrepedt, hasznavehetetlen ! Azonban az éber és gondos presblteriúm gondoskodott a megrepedt harang kijavításáról, ám­de siker nélkül ! Most aztán a kineve­zett bizottság Egri Feretncz országos hirü ©rgonagyároshoz fordult a nagy harang újraöntése tárgyában Kisgejőcz- be. Az eredményt annak idején kö­zölni fogjuk. Valószínű, hogy az újra­öntés s a két harang pótlása sok pén­zébe fog kerülni az egyháznak ! Da vannak biztató jelek, hogy a reformá­tus hí vek buzgósága s áldozatkészsége által a harangok pótoltatni fognak ! Erről- alább számolunk be ! Isten ál­dása és segedelme kisérje a lelkes egyházai elöljárók fáradozásait! Jíagykálléi problémák. Az utolsó időben misé gyatrái­ba» vetődnek fel városunk )•«*« fejlődésével s haladásával sáórosa« összefüggi olyan kérdések, melyeknek; helyes, illetve szerencsés megokolnia úgy a polgárságnak, mint a váréinak,* valaaai*t a ben»« elhelyezett' iktéiiít- nyeknek szempontjából elslrendt Tép-*' tossággal bir. . ■ ' "v Igen fontos kérdésnek tartóm . jy. főgimnázium és an elm •gyógyíréiig ügyét. '“y? Az előbbire nézve városunk!** mindenki tisztába« van azzal, légy ennek a városnak ehhez a középiskolá­hoz úgy kulturális, mint gazdaságiira* dieionális s egyébb okokból föltétlenül ragaszkodnia kell, s abbeli törekvésé­ben nem zavarhatja ma az általánosan ismert tény, hogy az ids helyezstt ta­nároknak egy — vailjik még észin-. tó® — tekintélyes része, akár az intéz­mény megsemmisítése árán is — ha úgy kösnyebbea megy, — igyekszik; innen szabadulni. Azonban ne higyjül, hegy a vá­ros miatt — hanem az iskéla miatt, — s ezen serkisam csedálkeshatik. —- A mai korban kultúr embernek kultú­rát terjeszteni a legprimitívebb igénye­ket sem kielégíti körülmények kéaött, szinte lehetetlenség, — nem akar ez a megállapítás szemrehányás lenni a város vezetőségével szemben, mely az iskola fejlesztésére sok energiát áldo­zott s nem rajta múlt, hogy a főgim­náziuma fejlesztett középiskola, ma ném egy hozzá méltó, díszes, tágas, telje­sen modern palotában van elhelyezve, hanem a régi szegényes épületben, ap-, ré, seük s a mai kor igényének meg nem felelő termekben, hol még a tan­szerek is, a szószoros értelmében tönk­remennek, s hol sem tamalni, de bi­zony tanítani sem élvezet. Mondom, nem akar szemrehányás lenni, de yk' szont itt a tizenketedik éra, melynél tovább húzni, halasztani ennek a meg­oldását ma igazán nem lehet, ha a kuk, turbotrányt kiakarják kerülni. 9 itt kapcsolódik ebbe a kérdés­be egy másik fentes probléma,,«* •!- megyógyiníézet' kérdése. Hogy minek köszönheti Nagykál- lá az elmegyógyintézetet, mindenki előtt ismeretes. —■ Szerencsés veiét-

Next

/
Thumbnails
Contents