Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1917-06-10 / 23. szám

' XIX. évfolyam. Na&ykálió. 1917. junius 10. 23. száei j%á&aa,daim.i áe Jfczgazáasági hatálav. Előfizetési arak: Myéss évrt 8 korona, félköre 4 korona, nogytd évre 2 korona, E(/yts teám ára 16 fillér. Kiadó laptul&jdoaos : SARKADY JÓZSEF. Mtgjolon nnndm vatámap. Sitrbetilőiég ét kiadóhivatal Sarkaiy Jóssof könyvnyomdája é* papirhoroekodéat NagyhdUó. A Vdröskersszt egylet nagy- káliéi fiókjának elnöki jelentése. IrU: Or. Kausch Mihály, egyleti titkár. A háború zivatara még változat­lan erővel tombol. Siralom és kétség­beesés, borzalom és szivgyötrelem sö­tét árnya még változatlan iszonyattal suhan végig e föleitekén. Az emberi el­me nem alkotott e gyötrelmek kifeje­zésére alkalmas, taialó szavakat, mert az emberi agy nem alkotott magának e borzalmakat megközelítő fogalmakat sem, az egyébként háborúkkal telitett történet folyamán. Az emberiség szi­vének felgyülemlett gyűlölete újabb és újabb táplálékot keres, újabb és újabb agyarkodő ellenséget uszít ránk, és a nemes, higgadt, humánusan érző lélek kénytelen belátni, hogy az ember min­den állatnál rettenetesebb gyüldlatű, veszedelmesebb szenvedélyű. A gyűlölet és borzalom sötét fel­hője közül kibontakozik a szeretet ra­gyogó napja a Vörös-Kereszt intézmé­nyében és működésében. Változatlan kitartással, önfeláldozó munkaszeretettel, a szeretet türelmével végzi a Vörös Kereszt az irgalmasság cselekedeteit. A kezdet fellángolásából kitartó munka állandósult. Idák folyamán hivatásunk Menekültjeink hazatérése. Irta: Káíyáni Ferenc. IV, Szászrégen állomáson vonatunkra- tá­bori csendőrt kaptunk. Irataink iránt is ér­deklődtek, de megnyugtattam őket, hogy min­den rendben van vonatunkon. Innen kértem Gyergyószentmiklóst, hogy Vákár hírlapíró, vagy valamelyik városi tanácsos várja este az ott leszállókat. A vidék Szászrégentől kezdve változa­tosabb, hegyesebb s egyre kietlenebb Dús mezők, boglárkái rétek, zöld erdők nem gyönyörködtetik szemeinket. A kiima hide­gebb. A természet itt csak most kezdett téli alvásából magához térni, d héttel később, mint az alföldön. „Gúnyáinkat“ jói magunkra szorítjuk. Márton Jóxsefné is eiőszedi az otthonszőtt gyapjúkabátot, a melyet a télen — ruhaki­osztáskor — itt világért se vett volna ma­gára. újabb és újabb munkakörrel szaporo­dott. Nemcsak a sebek gyógyítása, a betegek ápolása, nemcsak a testi fáj­dalmak eayhitesa, hanem az oly sok sebből vérző emberi leiek keservének enyhítése is feladatunké lett. A Vörös kereszt egylet mindinkább apadó anya­gi forrásaiból sok hadi kiadást fedezett. Tábori kórházak, tábori raktárak, egészségügyi osztagok, segélyvonalok, sebesült szállító osztagok vasúti üdü­lőhelyek, különböző missziók áldják bőkezűségét. Ezenkívül gyűjtött és adott a katonaság részére élelmiszert, téli ruhaneműt. Szeretetadományokat köz­vetített hadifogságban lévő katonáink részére. Klzvetitette a hadifoglyok és hozzátartozóik Írásbeli érintkezését, nyo­mozta az eltűnteket, gyámolította a ha­difogságban sinylődőket. A magyar Vörös kereszt e ma­gasztos hivatásának tudatában hálás szívvel, könnyes szemmel állottunk az egyesület fővédnökének I. FERENC JÓZSEF apostoli királyunk gyászos ravatalánál. Az országos Vörös-Kereszt egyesület e fejlődést neki köszönheti. Kezdetle­ges viszonyaiból kiemelte az egyletet. Jóságos szive megérezte, bölcs elméje megértette fontosságát. A felséges Fő­védnök példája és érdeklődése buzdi- télag hatott és számos hívőt toborzott a names célnak. Ezért fájdalommal tölt el bennünket elmúlása és mogha- tottan sirjuk utána háta könnyeinket. De ezen fájdalmas könyök köaött átcailian a reménysugár, hogy egyle­tünk jövő virágzása, az új fó'védnök kezében biztosítva lesz. IV. KÁROLY apostoli királyunk, felséges nejével, Zita királynőnkkel egyetemben a trón- ralépés első napjaiban átvette egyletünk védelmét. Felséges Urunk eddigi ren­delkezései és tettei nemesen érző lé­lekre, mindenre figyelmes és mindenben segítő jóságos szívre vallanak és mél­tán töltenek el reménnyel és bizalom­mal. Az országos Vöröskereszt egylet nagykállói fiókja, egy kis szeme a hosszú láncolatnak, a lefolyt háborús évben is becsülettel szolgálta a nemes ügyet. A háború kezdete óta főntartott kisegítő kórház ezen év első felében is működésünk főterét slkstta. 1916. évi január 1-től ápoltatott 276 oobesült és betog katona, 8836 ápolási nap alatt. A betegápolási dijak isszego 17708 kor. Adakozásból pénzben, élelmi sze­rek és ápolási cikkek értékében 600 kor. gyűlt be. Ezen adatok a kórház beszüntetéséig tartó állapétól tüntetik fel. Mert már a, múlt év március 24.­csak sziklarobbantások után juttathattok he­lyet a vasútnak a Maros folyó és as országút mellett. Kocsink jobboldali ablakán a csupasz kősziklák teljesen elzárják a kilátást. A vidék zordonsága Maroshéviznél eny­hül. A hegyek alacsonyabbak, a völgy szé­lesebb. Az ut mentén itt-ott katona sírok. A községben nem sok ház pusztult el, ds a lakásokat, üzleteket alaposan kifosztották. Cseh bajtársaink is e községben látták el magukat utravalókkal az ellenség közeledté­nek hírére. így hallottuk ezt egy öreg hévízi polgártól az állomáson, a hol megvacsoráz­tunk s ahol teljesen ránk esteledett. (A hires Borszék fürdőnek, amely szintén áldozata lett az oláh betörésnek, Maroshéviz az állo­mása ; itt — boldogabb időben — autók vá­rakoztak a fürdővendégekre.) Eete 11 órakor érkeztünk Gyergyószent- raiklósra. Egyik városi hivatalnok várta itt vonatunkat. A gyergyóalfalviak és tekerőpa­takiak is itt száltak ki, mintegy 60-an. Eze­ket a kiküldött hivatalnok gondozására bie- t&m, aki megígérte, hogy födél alá juttatja, élelemmel ellátja őket s hazaszállításukról is gondoskodni fog. (Utravalóul különben én ’ is adtam nekik kenyeret és szalonnát.) így hát a gyergyéiak 4 napi út után 1 Az itthonról vitt meleg trikókat, taka­rót és megmaradt gyermekruhákat — nép­szavazás után — Déda állomáson osztottam ki a kisgyermekes anyák között. A ruhaee- gély idejében jött. A hóval baritottt hegyek csak úgy árasztották a dermesztő hideget, a melyet még fokozott a hideg szél. Csakha­mar havas eső is kezdett hullani. Dideregve néztük a homályos ablakon át az állomás mellett levő, szétdúlt fűrészte­lepet. Az ólet azonban nem szűnt meg a telepen. Tutajt ácsoltak épen a munkások. A Maros folyó Dédánál alig 5 méter széles. A fűrésztelepre összehordott fenyőfá­kat a község oláh lakói a Marosra csúsz­tatják. Itt a gerendákat egymás mellé sora­koztatva tutajjá ácsolják össze. Több tuta- elkószitése után utrakelnek. Előbb lassan ha­ladnak a sekélyes vizállés miatt, maguk tol­ják a tutajt, később már a viztolja a tutajt. Első állomásunk Szászrégen. Itt nagyobb tutajokat állítanak össze, amelyekkel azután Lippátg, Aradig lemennek. Dédáról nemsokára elindulva tovább is maredek kősziklák, erdőkkel borított hegyek között haladtunk. Ratosnyánál (julius-augusz- tus hónapban kellemesen hűvös és gyönyörű e község) a völgy annyira keskeny, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents