Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-06-10 / 23. szám
' XIX. évfolyam. Na&ykálió. 1917. junius 10. 23. száei j%á&aa,daim.i áe Jfczgazáasági hatálav. Előfizetési arak: Myéss évrt 8 korona, félköre 4 korona, nogytd évre 2 korona, E(/yts teám ára 16 fillér. Kiadó laptul&jdoaos : SARKADY JÓZSEF. Mtgjolon nnndm vatámap. Sitrbetilőiég ét kiadóhivatal Sarkaiy Jóssof könyvnyomdája é* papirhoroekodéat NagyhdUó. A Vdröskersszt egylet nagy- káliéi fiókjának elnöki jelentése. IrU: Or. Kausch Mihály, egyleti titkár. A háború zivatara még változatlan erővel tombol. Siralom és kétségbeesés, borzalom és szivgyötrelem sötét árnya még változatlan iszonyattal suhan végig e föleitekén. Az emberi elme nem alkotott e gyötrelmek kifejezésére alkalmas, taialó szavakat, mert az emberi agy nem alkotott magának e borzalmakat megközelítő fogalmakat sem, az egyébként háborúkkal telitett történet folyamán. Az emberiség szivének felgyülemlett gyűlölete újabb és újabb táplálékot keres, újabb és újabb agyarkodő ellenséget uszít ránk, és a nemes, higgadt, humánusan érző lélek kénytelen belátni, hogy az ember minden állatnál rettenetesebb gyüldlatű, veszedelmesebb szenvedélyű. A gyűlölet és borzalom sötét felhője közül kibontakozik a szeretet ragyogó napja a Vörös-Kereszt intézményében és működésében. Változatlan kitartással, önfeláldozó munkaszeretettel, a szeretet türelmével végzi a Vörös Kereszt az irgalmasság cselekedeteit. A kezdet fellángolásából kitartó munka állandósult. Idák folyamán hivatásunk Menekültjeink hazatérése. Irta: Káíyáni Ferenc. IV, Szászrégen állomáson vonatunkra- tábori csendőrt kaptunk. Irataink iránt is érdeklődtek, de megnyugtattam őket, hogy minden rendben van vonatunkon. Innen kértem Gyergyószentmiklóst, hogy Vákár hírlapíró, vagy valamelyik városi tanácsos várja este az ott leszállókat. A vidék Szászrégentől kezdve változatosabb, hegyesebb s egyre kietlenebb Dús mezők, boglárkái rétek, zöld erdők nem gyönyörködtetik szemeinket. A kiima hidegebb. A természet itt csak most kezdett téli alvásából magához térni, d héttel később, mint az alföldön. „Gúnyáinkat“ jói magunkra szorítjuk. Márton Jóxsefné is eiőszedi az otthonszőtt gyapjúkabátot, a melyet a télen — ruhakiosztáskor — itt világért se vett volna magára. újabb és újabb munkakörrel szaporodott. Nemcsak a sebek gyógyítása, a betegek ápolása, nemcsak a testi fájdalmak eayhitesa, hanem az oly sok sebből vérző emberi leiek keservének enyhítése is feladatunké lett. A Vörös kereszt egylet mindinkább apadó anyagi forrásaiból sok hadi kiadást fedezett. Tábori kórházak, tábori raktárak, egészségügyi osztagok, segélyvonalok, sebesült szállító osztagok vasúti üdülőhelyek, különböző missziók áldják bőkezűségét. Ezenkívül gyűjtött és adott a katonaság részére élelmiszert, téli ruhaneműt. Szeretetadományokat közvetített hadifogságban lévő katonáink részére. Klzvetitette a hadifoglyok és hozzátartozóik Írásbeli érintkezését, nyomozta az eltűnteket, gyámolította a hadifogságban sinylődőket. A magyar Vörös kereszt e magasztos hivatásának tudatában hálás szívvel, könnyes szemmel állottunk az egyesület fővédnökének I. FERENC JÓZSEF apostoli királyunk gyászos ravatalánál. Az országos Vörös-Kereszt egyesület e fejlődést neki köszönheti. Kezdetleges viszonyaiból kiemelte az egyletet. Jóságos szive megérezte, bölcs elméje megértette fontosságát. A felséges Fővédnök példája és érdeklődése buzdi- télag hatott és számos hívőt toborzott a names célnak. Ezért fájdalommal tölt el bennünket elmúlása és mogha- tottan sirjuk utána háta könnyeinket. De ezen fájdalmas könyök köaött átcailian a reménysugár, hogy egyletünk jövő virágzása, az új fó'védnök kezében biztosítva lesz. IV. KÁROLY apostoli királyunk, felséges nejével, Zita királynőnkkel egyetemben a trón- ralépés első napjaiban átvette egyletünk védelmét. Felséges Urunk eddigi rendelkezései és tettei nemesen érző lélekre, mindenre figyelmes és mindenben segítő jóságos szívre vallanak és méltán töltenek el reménnyel és bizalommal. Az országos Vöröskereszt egylet nagykállói fiókja, egy kis szeme a hosszú láncolatnak, a lefolyt háborús évben is becsülettel szolgálta a nemes ügyet. A háború kezdete óta főntartott kisegítő kórház ezen év első felében is működésünk főterét slkstta. 1916. évi január 1-től ápoltatott 276 oobesült és betog katona, 8836 ápolási nap alatt. A betegápolási dijak isszego 17708 kor. Adakozásból pénzben, élelmi szerek és ápolási cikkek értékében 600 kor. gyűlt be. Ezen adatok a kórház beszüntetéséig tartó állapétól tüntetik fel. Mert már a, múlt év március 24.csak sziklarobbantások után juttathattok helyet a vasútnak a Maros folyó és as országút mellett. Kocsink jobboldali ablakán a csupasz kősziklák teljesen elzárják a kilátást. A vidék zordonsága Maroshéviznél enyhül. A hegyek alacsonyabbak, a völgy szélesebb. Az ut mentén itt-ott katona sírok. A községben nem sok ház pusztult el, ds a lakásokat, üzleteket alaposan kifosztották. Cseh bajtársaink is e községben látták el magukat utravalókkal az ellenség közeledtének hírére. így hallottuk ezt egy öreg hévízi polgártól az állomáson, a hol megvacsoráztunk s ahol teljesen ránk esteledett. (A hires Borszék fürdőnek, amely szintén áldozata lett az oláh betörésnek, Maroshéviz az állomása ; itt — boldogabb időben — autók várakoztak a fürdővendégekre.) Eete 11 órakor érkeztünk Gyergyószent- raiklósra. Egyik városi hivatalnok várta itt vonatunkat. A gyergyóalfalviak és tekerőpatakiak is itt száltak ki, mintegy 60-an. Ezeket a kiküldött hivatalnok gondozására bie- t&m, aki megígérte, hogy födél alá juttatja, élelemmel ellátja őket s hazaszállításukról is gondoskodni fog. (Utravalóul különben én ’ is adtam nekik kenyeret és szalonnát.) így hát a gyergyéiak 4 napi út után 1 Az itthonról vitt meleg trikókat, takarót és megmaradt gyermekruhákat — népszavazás után — Déda állomáson osztottam ki a kisgyermekes anyák között. A ruhaee- gély idejében jött. A hóval baritottt hegyek csak úgy árasztották a dermesztő hideget, a melyet még fokozott a hideg szél. Csakhamar havas eső is kezdett hullani. Dideregve néztük a homályos ablakon át az állomás mellett levő, szétdúlt fűrésztelepet. Az ólet azonban nem szűnt meg a telepen. Tutajt ácsoltak épen a munkások. A Maros folyó Dédánál alig 5 méter széles. A fűrésztelepre összehordott fenyőfákat a község oláh lakói a Marosra csúsztatják. Itt a gerendákat egymás mellé sorakoztatva tutajjá ácsolják össze. Több tuta- elkószitése után utrakelnek. Előbb lassan haladnak a sekélyes vizállés miatt, maguk tolják a tutajt, később már a viztolja a tutajt. Első állomásunk Szászrégen. Itt nagyobb tutajokat állítanak össze, amelyekkel azután Lippátg, Aradig lemennek. Dédáról nemsokára elindulva tovább is maredek kősziklák, erdőkkel borított hegyek között haladtunk. Ratosnyánál (julius-augusz- tus hónapban kellemesen hűvös és gyönyörű e község) a völgy annyira keskeny, hogy
