Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-04-22 / 16. szám
2 1017. áfr. 22, keséé« első. lépéseit'« • esnek el«Ä feltételére? Mert nem elég, hofjr csupán a célokét kitüsve, esők, megvelésitAsá- re esek cgjr esskist haeináljunk fel. Hanem ez összes «tőket Ossses, hatásokat egyesítve kell késattlni és gondolni e jövendőre. Gendoltak-* e magyar cxellsmmi életnek as ellukai idealizmus alapján veié szerveséiért ? Gondollak-« erre, hogy képesek leszünk-e a véres küzdelmek megráeó hatása eleit álve ez önzésnek, a* élvesetnek, haszenlesésnek »halál«» vagyát«- kiirtani a neatzat leikéből, éa ez önértékü, a esabed, es öntudatos szellemnek szolgálatába állítani minden magyart, vagy mertelíkúl esünk s eldebjuk «terével múltúnkat ? Rámutattak-« óriási hibáinkra s sízel egy üt as útra, melyen haladva az ethikai idealizmus azelfdiétába terelhetjük nemeeti életünket ? A nemzeti hivatás öntudata mellett reá mutattak-» a* ethikaí idéliekra is f S mindnek mellett as ethikát duiekétöt- ték e a railiesa! ? Mert geitdelketi- «unitnak a rallie s«ab irányt, jellemünkre ez nyomja rá bélyegét, érzelmi világunk étté! nyer ízt és jelleget; ás etikának a ralisa síélgiltatja a tápláld erőket, as erkdies pedig a vallásnak terméeset«« gyümiíase. A valiáe pádig iagéresketibb hatással ran a ssaládi, állami, kulturális életre, társadalmi, ent- barbariti intézményekre. A iérsadalem élete a haladás. Kidé Benjámin sierint is a „társadalmi fejlődés legfőbb- tényezője a vallás.“ A valiáe pádig aeente- siti ak erkölcsi fogalmakat. A vallás tehát nem magánügy, hanem a maga szecsialis erejét beleiutja az ember égése társadalmi életébe. A haladás, a fejlődés as emberiség közös kiacae, tehát a* alapnak, a valiáaesiágnak is közössé, mindenkire kiterjedővé kell lene!«. Mthegy pedig a környezetbeli hatások nagy résae a lelki élet közvetítésivel hat reánk, a lelket kell alkalmatossá tenni a közvetitáere. Ee pedig ceak úgy lahetség««, ha rágondelunk eddigi, világháború előtti életünkre s Ütve, éréivé ennek »halálszagét«, kíséreljük meg a régieket levetni, akarunk az utilízmue jegyéből kilépni, megérteni az élet valédi értekét, az Urnák » véres beritékbe sért üaeaetdt« Követjük e nagy lelki Felszabadító parancselatát. Gondelkezsunk ez Isten delgairél is, ne csak a magunkéért keregjttnk. Lássuk meg a lelki világosságét, z igy minden nemes gondolat és tett születése egy- egy bűnös emberi gondelst halálává less, egy-agy bánat redőt v simít le a aeenvedő emberek arczáré!. De mindet nem jön csak úgy magától, erre nevelni kell a n*»sstst, fiainkat. Meg kell értenünk s értetnünk, hegy „ceítudate* áletpregrammal“ jufhaíunk el oda ahel a hazáért s nem ,beldl«‘; •lünk. Leküxzdve az előítéleteket, a «születés és pénz arisztokraUdval izemben a szellem is munka anslokrattának kell (yősuie minden vonalon.» Neveljünk takarékos, munkáé és lelkiismeretes nemzedéket. De főleg neveljünk evangeiíemi szellemben. Neveljünk a világbékére, a belei lelki bekére, melynek el kell jönnie a hivő leikeken keresztül. E világét vérrel ástatett ba risdák alkotják, hová ceak jő mag vakat vethetünk. w Aforizmák, Midőn kenyeret esztek és a földre hui- lajtjátok a morzsákat gondoljatok a szegényekre akik' talán éhen halnak. A feleslegeiből adni nem nehéz. Ha előbb magad laktál jól s azután oäztod meg falatodat az éhezővel nincs érdemed. Könnyebb az erény fölött bölcselkedni mint azt gyakorolni. Az igazságot felismerni bölcsesség, védelmezni bátorság. repülést feltalálta a francia s a német töké- latasitatta. Hol a francia légi flotta a hol áll « némát ? A magyar ember pedig ? Keserve- een keserű, hogy egy olyan eok erányü, esemális faj, mint a magyar, annyira aemmit- tevő, hátul kuljogő. A lírától kezdve'a matematikáig mennyi lángelmét adtunk a világnak és mégis nincs iparunk, nincs kereskedelmünk, nincs művészetünk é* nincs magyar tudományosság. A világ legjobb katonái vagyunk s nincsenek hadvezéreink, nincs Hindenburgunk. S est á szerencsétlenségünket tetézzük ássál ie, ha véletlenül akad egy Görgeink, levesszük róla a szentek vizet is. A magyaroknak végzetes hibája, hogy nana szeret dolgozni. Van « még állam a világon, ahol annyi «agyé szil, jobb sorsra érdemes férfiú rülőtt volna el, mint dicsó ma- gyarhoiban. üs ven-e állam ezen a földön, ahol anyi üres fejű ember töltene be hivatalokat. Nálunk ásás férfiú közül ijesztően sok a tudatlan, dologtalan. kéeyelmes, gonosz lelkű, da hivatalt tölt lse. leegamaraz másokat és erköicsbiró mások fölött. Nálunk divatos, hogy e világ előtt vigyáztunk pináén lépé- sUnkra, d# a négy fal között tehetünk, amit akarunk. Csák a világ meg ne lássa. Imeftem férfit, aki súlyos ítéletit eivesett fejemre, mert lumpoltam. Ő pedig suti alkoholista nimbuszát büszko cimét megőrizte azáltal, hogy lakóhelyén nem ivott, de ivott attól távol, messze idegenek között 1« a eárga, «des anyaföldig. A férfiak nagy része azt hiszi, hogy férfi. Ezeknél a férfias munka nem egyébb, mint közönség»* amsrikázás. Dolgosnak any- nt/if, hogy kérdőr# vonni őket ne lehassam De ezek az urak feladatot még nem oldottak meg. A férfias udrariassigot abban látják, kegy mézes-másos szavakat bókolnak felénk. Szavakat, melyek aem őszinték, melyeket nem éreztek át Melyekat csupán betanultak valami útezéli illemkönyvből. A férfias {szintesig, határozottság őnáluk csupa gorombásr kodás, durvaság. Erek a férfiak kicsinyük I# a nőket, bármilyen kadveekedőknek látszanak is. Ezek ee urak nem hisznek a nő levőjében, a jövőbe* való emelkedésében, ők hirdetik és akarják fantartani azt a jelszót, hogy: nő a te nsv*4-ttiréa. Ennek pedig higy- j jék el hölgyeim elsősorban önök az okai. j Föltétlenül hiba van a társadalmi életben is, j a nevelésben is, de a főbűnötök mégis csak. i a nők. A nők nem foglalkoanak kellő erély- lyel saját sorsukkal. Nem igyekeznek még most sem eléggé arra, hogy megszeressék maguk »sémire e»t a fegyvert mely egyenA gonoszát a szeretetnek kell megváltania. A legnagyobb fecsegetlek is van egy titka, az ő gondolatvilága. Gyakoroljátok a rosszakarattal szemben az igazságot, a gőggel szemben az alázatosságot és győzni fogtok. Az alázatoeság annyira különbözik a meghunyáezkodástól mint a gyengédség a gyengeségtől. A hiú ée gőgös fél nehogy nevetségessé válljék és nem gondolja meg mily nevetséges a fenhéjázás. Dolgozzál a szegényekért, betegekért és nélkülözőkért. Csüpán a nélkülözés tanit meg arra, hogy mások nélkülözőiét megértsük. Te és a te hibáid a te legnagyobb ellenségeid. A «zallenifejlődésnek és a józan Ítéld kápaeségnek legnagyobb ellensége e hiúság és önhittség. Jóság és szeretet többet ér mint a hősök dicsősége. Örvendj ha mások örömének okozója vagy. A szeretet mint a felkelő nap életet áraszt. Javulni, tökéletesedni, isten fele haladni ez legyen életünk és törekvésünk célja. A halál átváltozás és uj élet. Az érzékenység a gőgnek dédelgetett leánya. A hit isteni erő. y. lóvé tegye Jogokban a férfival. A nő csak ama vár, hogy férjhes ar.enjca, mert jelenleg még csak ez jelent kenyeret számára a igy az őnfar.taríás küzdelmében kénytelen tűrni. Egyaránt mosolyog a derék és nem derék férfira s tűri emennek nyereeeeégeit. A férfi ezt tudja s ezzel a helyeettel viaszáéi. Nem hiszem, hogy ne legyen lealisó és szomorú egy nőre nézve, ha férje pipotya pa- pucshőa, ha férje tudatlan-osteha, ha férje goromba. De azért mint leány szóba áll Vele. kedves hozzá, férjhee megy éa tűr neki. Aj ilyen férfiak persze eztán nem veszik észre, hogy ők csak bitorolják a férfi nevet s fölemelt fővel mernek járni-kelni. Az is igái viszont • a nők mentségére szolgál, hogy addig míg a nő emancipációja a maga teljességében ki nem alakul — maga a nő sem tudja, hogy mit csináljon, Különöse» ma mikor sok as eszkimó és kevés * fóka. Aránytalanul több a nő, mint férfi. Élni pedig csak kall. Hiszen ma, asm is mondok nagyot, legfer.nebb minden tisedik ieáaynak akad kérője. Úgyhogy bátran kijelentjük, hogy azt a férfit, ki még má ie koaeret kap, mutogatni lehetne. J
