Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-04-08 / 14. szám
s és vfctik* április 8. fognak támadni. A béke meg fog jönni. Hős katonáink megvédtek határainkat és meghozzák a diadalmas békét. A békét, melyből végre kifakad a világszabadság. Örök fénnyel, oltkatatlanul. Ez less még csak igazi feltámadás. Kezma Béla dr. Tanulóifjak gazdasági munkálatai. (sch.) A többtermelés szükséges volta mezőgazdasági asaközt adett a gyermekifjak kezebe is. E kezelt munkája, ha országunk sok eier ifját számba vesszük, egyáltalán nem megvetendő. A munkás kéz sokasága bizonyára alkalmas a gyakorlatlan kéz ellensúlyozására. Másrészt a gazdasági hasznosság mellett e munka nevelő hatása is számot tevő. Ezen ifjúsági munkálatok országos eredményének feldolgozása még aligha nyerhetett befejezést. Bármennyire is érdekes volna megtudni, hogy mennyit termelt az ifjúság országszerte, mennyi pénz gyűlt bs ezen termés ellenértékéből és mennyi elesett hős özvegyének és árvájának szeméből csalt ki az ily jótékony adomány hálakönnyeket, ezen adatokkal egyenlőre nem rendelkezhetünk. Azonban lapunk olvasói, kik hol helyesléssel, h®l Uícsinylő mosollyal, hol pedig a szülők aggodalmával látták tanulóinkat kapával, ásóval fölfegyverkezve fölvanulni, bizonyára érdeklődni fognak, hogy saját gyermekeik kisded keze mily eredményű munkát tudott kifejteni. Alighogy a múlt év tavaszán a kultuszminiszter ily irányú rendelete lejött, már is hozzáláttak ifjaink a kerti munkálkodáshoa. Mig a kisebbek pusztították gazdáink gyümölcsös kertjében a hernyókat, addig a nagyobbak a gimnáziumi épület és a Dr. Kovács- ház közötti téren dolgoztak és ezen hepe-hupás területet gyönyörű kertté alakították. Nehéz munka volt ez A kellő megnaunkáltatás a nagyszámú tégla kiemelését tett® szükségessé. De meg is volt az anyagi eredmény. A hernyé- zási BKunkálatokból és a téglák eladásából 593*60 kor. folyt be. Ugyanekkor történt a játszótér felszántása, amely munkálatokat Erényi Sándor ur ingyen végeztette hálás köszönetre késztetve intézetünket. E játszótér ás az említett kertben az ifjúság területén 57'62. mm. burgonya termett, melynek összjövedelme 625*36 kér. veit. Összes jövedelmünk tehát 1218'96 kor. Ezen összegből vetőmag visszatérítés címén fizettünk 13036 kor.-t és művelési költségekre fordítottunk 52*40 kor.-t. az 103620 kor.-t kitevő tiszta jövedelemből 44 k®r.-t ae 1917-iki tavaszon szükséges beszerzésekre visszatartottunk, mig a többi őszeget jótékony célokra fordítottuk: 5 helybeli rokkant katona kapott 230 kor,-t; a Központi Rokk&ntbizottság, Budapest, 357 90 kor.-t; a nagykállói „Népiroda“ 398 60 kor.-t; egy asszony egy beteg tanuló élelmezéséért 5*70 kor.-t. A vérbeli gazda bizonyára nagyobb eredményt tudott volna elérni. Ha azonban a gyakorlatlan munkaerő mellett tekintetbe vesszük,hogy a játéktér hantja eddig feltöretlen volt, hogy a föld nem volt elég porhanyés a vetemény felalatt ág sem xörren. Jobbjában dorongot s«o- rongat. Losbe áll. Foráshoz siető vadra vár. Nemsokára ceörtetés hallik. A lesbeaálló figyelme megfeszül. Testével előrehajlik. Szemei zsákmányreményében csillognak, ajkai nyitva, csupán kemény fehér fogsorait szorítja össse. A «ad közéig, előtt© megy, egy zuhanás s a súlyos dorong csapása alatt a mitssrn sejtő elterül. Pár perc múlva diadalmasa* áll barlangja szájánál, hol rivalgással fogadják. A családja. Felesége őnagysága és a puják. Bizon-bizon férjuram családja meghaladja a családipótlék mértékét. Amiképan a primitiv népek ma is szaporábbak a műveltebbeknél (pld. cigány, olá) úgy az ember a primitiv őskorban is nagyon szapora volt. Az ősember helyzete olya« volt, hogy a mindennapi táplálékot a férfi kellőit, hogy megkeresse, nem a nő. Mert á nőt otthonához kötötte anyasága, a gyermekek gondozása. így lassacskán kialakul az a helyset, hogy a viszonyok fokozatos fejlődése mellett a férfi folyton kint járva a világban, ismeretben, tudásban bővölve messze túlszárnyalja az ott- Konülő, gyermeket gondozó, sütő-varró nőt. Mivel pedig akkor is az ember legfontosabb, legégetőbb kérdése a megélhetés, a kenyér volt, ezt pádig nembeli előnyösebb állapotánál fogva a férfi kellett, hogy megkeresse, fokozatosan a család élére kerül. Tőle függvén a család megélhetése, természetszerűen úgy tekint rá a *ő, mint valami felsőbb lényre. S ez az ami a férfinek a fajéba szállott. Mikor már as emberiség annyira fejlődött, találmányaival magasabb kultúrához jutott, nem engedi ki a nőt negativ szerepéből, nem veszi 1 maga mellé társnak, hanem továbbra is otthonába száműzi, zárja. A nőnek most már nem kell annyira küzdeni as élettel, mint azelőtt. Primitiv formában bár, ds már gépek állnak resdelkazésére, rr.slyek sigitségé- vel elkészíti a ruhát, bereadazi a kását, megfőzi az ebédet. S saindehsz hozzájárul a rabszolga, kit ura hurcol haza, a ki most már segít a? asszonynak a háziteendőkbsn. A nőnek sok ideje szadabbá lesz, S ahellyett, hogy kiállott volaa a küzdőtérre, követelvén magának a» élet küzdelmeiben őt megillető részt, belenyugszik sorsába, azt hiszi ennek így kell lenni. Unalmában észreveszi önönmagát, női szépségeit s üres óráit annak ápolására fordítja. A férfi ezt természetesnek találja, sőt tetszik neki a folyton szépülő nő. Ezzel gyarapszik a férfi hatalma és sülyed a nő emberi értéke. Közönséges árucikk lesz a nő s a férfi házában rabszolga. A fiú örökli atyja jogait, erejét, küzdőterét, a leány anyja szépségét és «colgaságát. Apáról-fíuia, anyáról-leányra saáll-ízáll es az örökség, mely évezredek alatt megteremti a különbséget szellemiekben is férfi és nő kőaött. A nembeli különbségen alapuló helyset a férfit a küzdelmes életbe hívja ki, a nőt otthonához köti s ebből fejlődnek ki a férfi előjogai. Előnyösebb helyzetét, szellemi fölényét nem a férfi vívta ki. A helyzet teremtette meg. A természet a férfit nem úgy alkotta meg, hogy 5 legyen a mindentudó s a nő a hosszú hajú. Képességek mindkét nemnél megvannak, csupán a feltételek oszoltak meg aránytalanul. A jövő kor feladata a mérleget egyensúlyba billenteni. ^Folytatjuk,) töltés« így nehezebb és hiányosabb lett, az első év eredményével meg lehetünk elégedve. Hisszük, hogy szülő és közönség ezen évben is jóindulattal fogja kísérni ifjainkat e nemes munkálkodásban. Mi pedig lezárván az első évi munkálkodás eredményét, a tanügyi hatóság elismerő szavalt idézz fik: Igazán nemes gyümólceű munka volt! Mennek a harangok. Mennek a harangok Az ágyuöntőbe. Mennek az emberek A nagy temetőbe. Nem kell ma a harang, Melyik kikiséri, Nem kell a pap sem ma, Aki megdicséri. Oly B®k ma a halott! A harang is adja. Ma nem csilingelős, De dörgés a hangja. Nem szél az ma lágyan, Nem szól siránkozón. Mióta ágyulett, Örül a haldoklón. Elpártolt harangok, A j tat®« imára, Visszajöttök e még A tsmplem tornyába ! ? Lesz e hangotok még, Valamikor oly lágy, Melyik templomba hí, Istent imádni hágy! Akkor fogtok még csak Majd igazán sirnl Bünbecsánatért az Egek Urát kérni. Lesz abban könyörgés, Lesz majd abban hála, Oh ! béke angyala, Hozd el valahára. Mandel Sánder. Egyházmegyei gyűlés. A középszabolcsi emegye 1917 évi április 17-—18án fogja tavaszi közgyűlését magtartani Nyíregyházán a vármegyeháza termében. A gyűlésen több fontos egyházi kérdés mellett tárgyalni fogják az anya és csecsemővédelem, a hadi özvegyek, árvák, rokkantak segélyezésének ügyét, az urvacaorai közös és külön poharat, a lelkészi özvegyek- árvák egyházi, iskolai ügyeket stb. Áthelyezett sisigablré. Ujfalussy Dezső főispán Kádár Béla szolgabirót szolgálati érdekből Kernedből Nyirfetk* tára helyest* át.
