Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1917-02-18 / 7. szám

z február 18. áástól, ment*« l«az ssép eszmék célé­rt alatt világcsalástól, hazugságtól, gyű­lölködéstől. Tértsen ez a háború addig, mig mindnyáján bele nem nyomorodunk. A names és szép érzések, az ernber- sxarstet akkor fakad szivünkben, ha. ml Is szenvedünk Akkor a csalók, az önzők, a világbolonditók magutehos tér­nek s a haldokló Zörgésével fogják as utódek felé kiáltani: na erre az u ts lépj az igazira. Csaló voltam, ne kft. vass. Ájtatoskodtam, de szivemben gyű­lölet volt. Egy ilyen nagy szenvedés megja­vítja az embert. S a megjavult embe­rek jobb nemzedéket nevelnek. S ajfl vőért föl kell magunkat áldoznunk. Meddig tart a háború? Remélem még aekáig, mert még mindig sok v képmutató. A Nagykálléi Kaszinó közgyűlése múlt vasárnap a tagok élénk érdeklődése mellett folyt le. Közgyűlés előtt választmányi gyűlés volt,' melyen Simák Lajos napkori jegyző a kaszinó kültagjai közé felvétetett, a megállapit- tatett, hogy aa eltávozottak, kilépettek, •lhaltak tekintetbevételével a kaszinó­nak most 94. rendes-, 30. kül-, össze­sen 124. tagja van. A közgyűlésen az elnöki tisstet Nár.ássy Andor töltötte be, a jegyzői teendőket Szabó Antal jegyző teljesítette. A közgyűlési jegy- főkönyv hitelesítésére Dr. Kausch Mi­hály, Dr. Kovács Jenő tagok kérettek fel. A jegyző által felolvasott hatásos letek sem kecsegtetnek semmi reménnyel magára hagyták. Majd fáikéi ha kijózanodik gondolták. Nótárius uram az alkoholos aleitságban csodálatos álomképeket látott. Úgy képzelte, hogy egy a holdbe indítandó expedíció ve- •etője. De nem akarom itt az utazás techni­kai részét ieertetni, átadom inkába a szót a aap hősének, had' mondja el holdbéli kaland­jait ő, akinek az álmok szárnyain sikerült eljutnia oda. — A mi időnk szerint, mint a pócsi obszervatórium csillagászati órájához igazí­tott akronometerum mutatta, pontosan deli 12 óra volt mikor a holdba megérkeztünk. Néhány pillanat alatt megállapítottam, hogy olyan geográfiái ponfban vagyunk, amely körölbelül megfelel Nagykálló földrajzi fek­vésének. És csakugyan alig tettünk pár lé­pést egy jelző táblát pillantottunk meg, me­lyen nem kis meglepetésünkre ée bámula­tunkra a következő magyar nyelvű felírás állott: Szabolcs vármegye. Nagykálló nagyközség. Nagykállói járás. Jobbra hajts! Balra előzz! E felfedezésre háromszoros éljen resz­ketted# meg a hold levegőjét. Az első éljen, amely a földi emberek ajkairól a holdban el­hangzott. Kiss idő múlva benn voltunk az •iső házsorok között, ahol is diszes küldött­elnöki jelsnté» tudóméiul vétele után Palánszky Bertalan h pénztáros ter­jesztette elő a kaszinó 1916. évi szá­madatát kapcsolatosan a gazda szá medasaval. A közgyűlés az előterjess- tett számadásokat elfogadta, s helyet­tes pénitaros részére a fslmentvényt megadta. Aa 1917. evre keasitett költ­ségelőirányzatot, melyet szintén a pénz­táros terjesztett «16, a köigyülé* ma­gáévá tette. — Pali Gyula könyvtáros jelentését a közgyűlés nagy figyelem­mel hallgatta meg. Ezután Nensssy Andor elnöklő alelhök annak kijelen­tésével, hogy a kaszinói tisztviselők 2 évre terjedő megbiMtuua lejárt, meg­köszönve maga, tiszltar*ai s a választ­mány nevében a tagok támogatását, a közgyűlést berekesztette. Közgyűlés ekkor korelnökül : Hor- kovic* Sándor-, körjegyzőül Szabó An­tal kaszinói, tagokat megválasztotta. Korelnök a tisztújító közgyűlést meg­nyitotta, s a tagok közlclkialtáca alap­ján Gáspár Gyula, Morgenstern Lajos és Páll Gyula kaszinói tagokat szava- zalszedőbizottság tagjaiul jelentett# ki. Ezután kezdetét veit* a tisztujitás. A közbizalom egyhangú megnyilatkozása alapján elnök lett: Ndndssy Andor, al- elnök : Fehér Kálmán, pénztáros : Pa- Uinszky Bertalan, háznagy : Dr. Somo­gyi István, ügyész : Dr. Keiky István, könyvtáros : Pali Gyula, gazda : Pel- sőczy Béla, jegy so : * Szabó Antal; — a számvizsgáló bizottságnak pedig tag­jai lettek : Dudinszky Emil, Dr. Gödény Sándor, Screis József. Titkos szavazás utján a választ­mány rendez tagjaiul megválasztattak : WafrflU és vídüw gég várakozott reánk Fehérruhás lányok, ünneplőbe öltözött muszka foglyok tarkították a népes deputációt. Majd előlépett annak va- zoiője s a következő felejthetetlen szavakat intézte hozzánk. Szeretett földi testvéreink! Ti akik, mint banteket ösmerve gon­dolom egy kis jó bor irányában szántatok magatokat erre a szokatlan, hosszú és fá- r#sstó utazásra, bizonyára nem sejtettétek, hogy mi elindulástokról és szerencsés meg­érkezésetekről tudomással birunk. Nem gon­dolhattátok, hogy ebben ez általatok kihalt­nak lakatlannak vélt égitestben, melyet ti a föld vazallusának S7ereitek tekinteni elot és kultúra legyen. Pedig amint látjátok van. Igaz, hogy technikai eszközeink semmi­ben sem múljak felül a ti készítményeiteket, do úgy azok, valamint iparunk, kereskedel­münk, közgazdasagunk tudományunk és mű­vészetünk, egy szóval minden élet megnyil­vánulásunk a tietekkel teljesen egy színvo­nalon áll, s attól egy hajszálnyira sem kü­lönbözik. De van egy Isten adományunk amelyet ti jóformán alig ismertek: a telepat- hia, amelynek segélyével mi velet#k már év- I ezredek óta összekötetést tartunk fenn. Ne­künk a szó szorosabb értelmében vett tudó­sítóink, művészeink és feltalálóink nincsenek. Minden, amit itt láttok, a ti f ldi berendez­kedéseteknek utánzatai, melyeknek terveit, kivitelét a telepathia által tőletek véltük át. Eme természetfeletti tehetségünk révén érte­sültünk azon nemes szándékotokról is, hogy a Hold látogatására készültök. Most miután célnál vagytok, s mivel ami holdbéli Nagy- kállónk úgy som egyéb mint a ti nemei vá­rosotoknak második alteregója, kérlek benő­teket érezzétek magatokat a mi szerény kö* Benedek Ltjos, Dudinssky Emil, Du- dmszkjr Miklós, G**par Gyula, Dr. Gödét y Sándor, Görömbet Peter, Dr. Keusch Mihály, Kun Inure, Lévay Sán­dor. M«g»»s József, Sere*» József, Virányi Sándor ; — választmányi pót­tagokul pedig: Morgenstern Lajos, Dr. Koveca Jenő, ifj Toka Sándor, Csa- ttry Gjul*. Választás után kotelnök c tisztújító körgyüleet berekesstettnek nyilvánította, e a gyűlte korelnök élte­tésévé! szétoszlott. HÍREK. Jttajláth püspök aöosiánya Azt az erkölcsi fiatalt, melyei gr. Majláth Gusztáv erdélyi pü.-pök városunkban j menekült híveit látogatva mindnyájunk leikeben hagyott, most anyagi támoga­tással is mélyíteni akarta. A napokban u i. 200 koronát küldött a Náegylet elnökségéhez azzal a szándékkal, hogy as egyesületet menekült földiéi gyámo- litasaban segítse, a igy munkájában ő is részt vegyen. Majláth püspök köz­vetlen nemes lelkére vall az a tette is, hogy távozása előtt aszal a kéréssel adott át 20 koronát Szabó Józsefné Nőegyleti elnöknőnek, hogy azon a menekült gyermekek között cukrot osz- szon ki. Febr. 2 án meg is történt a rom. kath. iskolában az ünnepélyes cu- korropogtatás, mely alkalomból a kis siekely gyermekek sajátkezűiig aláirt levélben köszönték meg püspök Atyjuk kedvességét. Aranykeresztes tanító. A király Délczegh Sándor kemecsei ref. elemi rünkben otthoniasan, Isten hozott, legyetek a mi szívesen látott vendégeink! — Az örömtől és meghatottságtól alig bírtam szóhoz jutni, s ha a másod bíró ide­jekorán belém nem ejőszakol néhány korty jóféle hazai pálinkát, tálán meg sam tudtam volna köszönni ama szép fogadtatást. Köszönő szavaim elhangzása után két kerek talyigára ültünk s a nép szűnni nem akaró éljenzese és ovációi közepette a Reinitz- Hotelbc hajtattunk, hol bennünket ebéddel vártak. A lakóma valóban lucullusi volt. Hold Nagykallója ugyancsak kiiett magáért s olyan pompás menüvel vendégelt meg amely *gy balkáni uralkodó asztalának is diszére vál­hatnék. A főhelyeket a mi számunkra rezer­válták, mig közvetlen közelünkben a város notabilitásai ültek. Ebéd közben számos po­hárköszöntő hangzott el. Az étkezés után verseny ivás következett. Mondhatom a hold­béliek derekasan megállották a 6arat. Azon­ban úgy vettem észre, hogy valamiut nálunk, úgy itt is b'zonyos kasztrendszer uralkodik. Vannak bizonyos társadalmi korlátok melyek az intelligenciát egymástól elkülönítik. S est annyira a szivemre vettem, hogy elkeseredésemben a faképnél hagytam az egész díszes kompániát s átmsnve Baumhoz nehány tea elfogyasztása után az aszalra bo­rulva elaludtam. Arra eszméltem fel csupán, hogy a holdbéli kürtös ugyancsak fújja a fülembe az ébresztőt, s csak mikor a derék trombitás haza kalausolt tudtam meg, hogy nem a holdban vagyok, s most már azt is tudom, hogy fájdalmas kék és zöld foltjai­mat nem a holdbéli kirándulás közben sze­reztem.

Next

/
Thumbnails
Contents