Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-02-11 / 6. szám
XTX. évfolyam. NafirvkálM. 1017. február 11. 6. szám ^draadalmi éa ^o»faMÍaaác^i )ia&íia,f. üiiuíizeieöi aram MféM évre 8 koruna, félévre 4 korona, negyed évre 2 korona. Ernten mám ára 16 fillér. ííaa»lap«aíí43*»as • 8ARKADY JÓZSEF. Megjelen mmden vasárnap. SaerkeeeUtég ét kiodéhivoiml: Setrhody Jiosef könyvnyomdája is papirheretkedéee Ntoy kálié. lángban áll * vén Európa alig egy pár ország kivételével. Vértől piros a patakok, folyók, tavak, mar-mar a tengerek vize is. Verrózsák piroslanak az ég szomszédságában úszó fellegekből lehulott hószőnyegen. Könnyek csergedeznek milliók arcan és azünetlenül jajsió kél ajakén : itt a kenyerkeresó apaórt, ott a hűséges hitvesért, amott a jó gyermekért, szerető testvérért. Alig-alig van Európa harcoló országaiban szív és lelek, melynek ha nem közvetlenül, de közvetve bánata, keserve ne volna, s esért tör elő az ajkakon sóhajtás között a békevágy. A karácsonyi békeangyal berepülte a világot, s az antant vereb vezetői elmetszették a szárnyát, s most tőlük sárral dob<an pihegve remeg a pusztuló világért, emberiségért. E béketgatló lelketlen gazsággal szemben az emberi ész áltál alkotott, minden irtóeszközzel kell védekeznünk és esen élet-hálái harcz közepeit nem a segilő, felemelő, bekét tereimő, de minket letörni vágyó, lesújtó, több bajt, veszélyt okozó hang száll át az óceánon, az uj világrészből: Amerikából. — Uj az a világ, de az emberek benne több ezer évvel ezelőtt élők unokái, tele, — tele gyarlósággal. A végtelen űrben repül e föld, reng a felülete, alig rajta egy-két pont, mely ne égne, ne zúgna, jajgatna. Vajúdik a fold. Uj életnek ad életet. Ezt csak a vakok nem látják, és azok, kik habzsoló szájjal a harcban álló hősök s az »k csaladjai elől min dent fel akarnak falni, kiK masok szükségéből, szenvedéseiből magoknak kényelmet. gyönyört teremtenek, kik a« élet-halai harcz ezen u olso óraiban sem akarnak arról tudni, hogy mind njráj«n egy Atyának a gyermekei vagyunk, igy testvérek, barha más formák köntt imádjuk is az Istent, — azért egyenlő jogok és köteleségek illetnek meg minden éssszel felruházott teremtményt, — s csak azek, kik a hivatalt nem a közjó oltárának tartják, hel tehetségüket a közjavára kell feláldozni, hanem olyan otthonnak, mely jogot ad arra, hogy a társadalomban, hol hacsak ketten is vannak, mar egy hajszállal elébb álljanak, elébb üljenek, s minden körülmények között ők parancsoljanak, annyivalinkább, mivel úgy vélik, hogy erre ha nem is az ész, de a vélt kivaló születés jogosítja őket. Emberek ! Mohón kapzsi, telhetetlen étvágyú, kufárlelkü emberek, létfentartás céljából engedjetek mást is harapni. — Üssön tanyát szivetekben a krisztusi szeretet. — Ne kicsinyeskedjetek ! A keservesen nehéz idők legnehezebbjéhez ért a világ. Delogtalanság között emberi gyarlóság alkotta cafrangokat, jogokat ne Ha a szárazföldi területi sértetlenségről szolunk, logikus eljárás lesz, ha a semleges vizek es kikötők «értetlenséget biztosító jogtételeket áttekintjük. Erre nerve a hagai conlerentia XII. egyezménye az útmutató.E szerint a semleges hatalom parti vizein a hadviselő fel hadihajót semmi ellenséges cselekményt el nem követhetnek. Semleges kikötőket es vizeket hadi műveletek alapjává nem tehetnek. Nem állíthatnak fel ezikrataviró állomásokat stb. Hajót itt le nem foglalhatnak, átkuta- tási jogot nem gyakorolhatnak- A hadviselő felek hadihajóinak rendszerint a semleges hatalom kikötőiben, réveiben, vagy parti vizein 24 óránál tovább időzniük nem szabad es három hajónál több együtt nem lehet. A semleges kikötőkben, revekben és parti vizekben nem szabad katonai kés* « eiket és hajofel- felszerele-eiket m gújíiani, gyarapítani, vagy legénységüket kiegészíteni. Angna Tenedost. Lemnost, később Szalonikh nem tekintette egyébnek, mint s»jat területének. Anglia veret a sertésekben, mert a semleges vizeken is éreztette tengeri egyeduralmi hatalmát, nem egyszer hadi műveleteket is gyakorolt ott. A washingtoni kormány rég felismerte a buvárhajók nagy fontosságát és bizonnyara nem aNémet-biredaiom- ra való tekintetből, hanem eajat jól felfogott érdekében megtagadta Angliának art a kérését, hogy a buvárhajó- kat s?jat vireire ne bocsáe^a. Kérdés mar mo*t az, szabad-e a .»semlegessége emlegessétek, csak kötelességet teljesítsetek, dolgozatok önzetlenül, nem magatokért, hanam mindenkiért. Kötelességtudó önzetlen munkás egyének teremtik az életképes nemzetet. Az emberiség értékét mérő mérlegre dobattunk. A megmérés, értékelés, megváltás órája közeleg. Imádkozzunk ! Egyenként és összesen dolgozzunk mindnyájunkért ! A fegyvertartók vigyázzanak ! fogalmi körébe vonni oly nagymérvű hadiszer ée minden egyéb hadi célra szolgáló anyag szállítását, minőt az Északamerikai Unió teljesített ? Mert mégis csak visszás helyzet az, hogy Éazakamerika ugyanakkor, midőn Angliának éa szövetségeseinek fegyvergyá- gyarává alakult : a másik hadviselő félnek még élelmiszereket s egyéb nem dugárú nyersanyagot sem szállított. Északamerika, ha akarta volna, már a jelenlegi jogszabályok mellett la kerlátokat szabhatott volna a nagymennyiségű hadiszer szállításénak, vagy bizonyos Idő után el is tilthatta volna ezt; éreznie kellett volna, hogy a hadviselő fél kiéheztetósl politikáját a leghatározottabban támogatja. Minden souverain államnak szabadságában van,.semlegesnek maradni, vagy a habomba avatkozni. Belgium seml»ge**e.gi kötelességének megszegésével maga játszotta el a semlegességhez való jogát. Belgium 1906 óta az angol-franaia bekerítő politika eszközévé vált. Nem tagadható azonban az sem, hogy a német buvárhajóknah Is áldozatul esett több semleges alattvaló. Ez ellen a rettenetes pusztító vérengzés ellen, melybe . a világ legműveltebb államai sodródtak, felzúdul az emberiség lelkiismerete. Faizudult már most is. Wilson egyik választási beszédjében nagyon melegen szólott a nemzetek társaságánek megalapításáról. A világbékét csak akkor szabad megzavarni, ha az emberiség alapjogai forognak koczkán, de nem kieszelt Szabó Antal. A semlegesség kérdése. in.
