Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1913-02-02 / 5. szám
3 Nagykálló és Vidéke 912. február kő 2 Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagy választékban,legolcsóbban Sándor Rezső elsőrangú ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, YárosMz-n. 3. sz. Telefon sz. 252. Óra-és ékszer javítások, vésések. Telefon sz.252. kezű különös kellékek valamelyikének megfelel : 1. akár egy adónemből külön akár több adónemből együttvéve legalább busz korona egyenes állami adóval van megróva ; vagy 2. ös zesen legalább nyolc lcatasz- trálís hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét, vagy szőllő tulajdonossá ; vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideérve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerben folytatót közlekedést is — ugyanannál a munkaadónál legalább két év óta van állandóan alkalmazva, vagy nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére (munkavezető, művezető, pallér stb.) bármennyi idő óta van alkalmazva ; vagy b) az 5. §. 3. b) potjából megjelölt őstermelési előmunkás vagy felügy ejő; vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatb i ugyanannál a munkaad ónál bármely foglalkozás körében legalább öt év óta van állandóan alkalmazva; vagy 4. az 5. §. 4. pontjában megjelölt segitő családtag ; 5. az 5. §. 5. pontjában megjelölt kiszolgált altiszt. 7. §. Attól, aki írni és olvasni nem tud, a választói jogosultsághoz különös kellékül az kívántatik, hogy dadogta Kovács János szégyenkezve — hiszen eddig is annyi jóságát élveztem. — Erről ne beszéljünk, — vágott a szavába Krizsóczyné — én azt szeretném, ha nekem teljes jogom lenne ahhoz, hogy öntől egy és mást kívánjak. Például . . . Kovács János csak a szeme egyik szögleté bői mert fölnézni az asszonyra. Krizsóczyné mosolyogva fejezte be a mondatát : — Például azt, hogy ne járjon többé soha csizmában . . . A zseni ijedten nézett a lábára. Ezúttal cipő volt rajta s ez némi bátorsággal öntött el. Megkockáztatta a védekezést : — Oh, csak sárban szoktam . . . — Soha sem szabad ! — mondta ki a határozatot Krizsóczyné tréfásan. Aztán arra is kérném, hogy ezentúl csakis legújabb divatu angol szabású ruhákban járjon, hogy a fehérneműit a legelső pesti cégtől hozassa, hogy . .. A zseni a rázúduló kívánságokra olyan rémült arcot vágott, hogy Kriczóczyná nem állhatta mag kacagás nélkül. (Folyt, köv.) akár egy adónemből együttvéve legalább negyven korona egyenes állami adóval legyen megróva, vagy, hogy legalább tizenhat katasztrális hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét vagy szőllő tulajdonossá legyen. 8. §. A középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézetek (4. §.), különösen : a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák tanítóképző intézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák vagy hadapródiskolák, a hadi tengerészeti akadémia. Az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű (5. §.) különösen : a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának, vagy az iparos és kereskedőtanonciskola harmadik osztályának, vagy az elemi népiskola negyedik osztályán felül az iparos és kereskedőtanonc-iskola második osztályának, vagy végül államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamnak elvégzése. A járási jegyzők gyűléséről Folyó hó 18-án Nagykálióban tartatott meg Zoltán István járási főszolgabíró elnöklete mellett a sorshúzás, amelyen a járás minden jegyzője megjelent. Valamint máskor, úgy most is felhasználta ezen kedvező alkalmat a nagykállói járás jegyzői egylete első félévi közgyűlésének ü megtartására. Zoltán István főszolgabíró egyleti elnök vezetése mellett tartatott meg ezen gyűles, s részt vett azon Sefcsik József leír. pénzügyigazgató is, aki az uj adótörvényekről beható s értékes ismertetést tartott. — Delv Ernő járási Írnok a katonai ügykezelés egyes és egyöntetűen vezetendő részleteiről tartott szakszerű értekezést. — A távollévő Graef Vilmos helyeit pedig a mindenhez értő Eördegh Béla állategészségügyi dolgokról olvasott fel.— Seres József nagykállói főjegyző egyleti pénztáros számadásúit terjesztette elő a közgyűlésnek. Kiemelkedő része volt a gyűlésnek a múlt évről szólló s Balogh Lajos uj fehértói főjegyző, mint egyleti jegyző által gyönyörűen megszerkesztett évi jelentés, amit a közönség tájékoztatása végeit alább eredetben közlünk. Háládatlan volna, ha meg nem emlékeznénk arról is, hogy a közgyűlés végeztével Zoltán István főszolgabíró házánál ebéden látta vendégeiül a járási jegyzőket, a gyűlésen részt vett urakat. A szives vendéglátásában az egész család kitűnt, — amiért ezúttal is csak szívből jövő és legőszintébb elismerésünknek adhatunk kifejezést. Az említett évi jelentés a következő : Tisztelt Értekezlet! A nagykállói járás községi és körjegyzői körének életében, tehát a mi életünkben örökre emlékezetes lessz a lefolyt 1912-ik esztendő. Engedje meg a t Értekezlet, hogy visszapillanthassak ennek az évnek történetére. Ez a most már néhai esztendő is csak olyan szürkén kezdődött, mint a többi. Szürke köntöse azonban haladó napjaival színesedni kezdett. — Magyarország községei és körjegyzői egyeteme megmozdult s jogos kívánalmainak teljesülése érdekében junius havába kongresszusra gyűlt. 5000 jegyző, megannyi túlterhelt s agyonhajszolt munkása a régen vajúdó, közigazgatásnak tette félre pár napra sercegő tollát, hogy megtakarított s talán nyomorgó családjától elvont filléreinek feláldozásával a minden hatalom központjából : Székesfővárosunkban megjelenve : forongó szenvedélytől áthevűlt lelkének összes keserveit az élőszónak hatalmas fegyverével hozza az ország szine előtt nyilvánosságra s követelje ellenálihatlanul felhalmozódott sérelmeinek orvoslását s méltányos óhajainak teljesülését. Sajnos, hogy a politikai élet akkori zajos hullámverései miatt demonstrátiónk nem kelthette fel azt az osztatlan érdeklődést, melyre oly biztosan számitott. A mag azonban elhintetett s életképes csiráinak fejlődése többé megakadályozható nem volt. S mint a régen várt csendes nyári eső az eltikkadt növényi szervezetre ; úgy hatott e csirának további fejlődése és növekedésére a kolozsvári országos nagy gyűlés. A közigazgatási élet terén érdemeket szerzett kiváló férfiak s országgyűlési képviselők szálltak síkra jogos érdekeink mellett s parlamen i tárgyilagos beszédek nyújtanak immár biztató reményt azoknak teljesülésérei Emelett a nagy általános érdek mellett va’óban eltörpül járási körünknek csendes s inkább a munkateher könnyítésére irányuló s eredményre sajnos! alig számitó zajtalan küzdelme. Igaz, hogy a széles körben érezhető nyomott hangulat járási körünkre is ránehezült s ennek hatása alatt talán nem is olyan buzgósággal szolgáltuk jobb sorsra érdemes ügyünket, amint kellett'volna, így a múlt egész esztendőben nem voltunk képesek érvényt szerezni körünk egyik fontos határozatának. Hiába mindenesetre, de érthető. Ily hibák elkerülhetése szempontjából — véleményem szerint — máskép kell meghozni határozatainkat s bizottságok kiküldését jövőre a lehetőségig, sőt egyáltalában mellőzni keil. Hiszen régi igazság, hogyha a
