Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-25 / 21. szám

1913. május 25. Nagykálló és Vidéke 3 HÍREK. Az egri érsek Nagykállóban.Szmre­csányi Lajos egri érsek, ki tudvalevő­leg szombaton f. hó 17-en érkezett Nyíregyházára és 18-án teljesítette ma­gas funkcióit, községünket folyó hó 27-én, kedden látogatja meg. Méltó fo­gadásának előkészítésére f. hó 21-én, délután 5 órakor értekezlet volt a községházán. Ez alkalommal megálla­podtak a jelenlevők, hogy intézménye­ink testületéi egyenként fognak tiszte­legni a főpapnál és a külsőségekről az arra kiküldött bizottság fog gon­doskodni, mivel azonban még nincs pontos értesítés a megérkezés idő­pontjáról és arról, vaj on vonaton vagy kocsin érkezik-e az érsek, a részletek megbeszélésére akkor fognak össze­gyűlni, mikor az idevonatkozó adatok birtokukban lesznek. A fögimnáziumi vizsgá­latok sorrendje a folj'ó tanév végén a következő: junius 11-én (szerda) délután 4 órakor tornavizsga, 12—13-án magánvizsgálatok, 14-én hittani vizsgá­latok (gör. kath. d. e. 8—9., r. lcath. V-LO—V«ll, református Vili —12, izr. délután 3—Vsö-ig); 16-án, hétfőn reg­gel 8 órától : VI. osztály történet, ter­mészetrajz, számtan ; V. osztály ma­gyar, latin, görög, német. IV. osztály magyar, latin, német; 17-én, kedden: Iliiiosztály magyar, latin, német; II. osztály számtan, mértan; I. osztály természetrajz, földrajz; 18-án, szerdán VI. osztály magyar, latin, német; V. osztály természetrajz, történet; IV. osztály számtan, mértan ; 19-én, csü­törtökön III. osztály számtan, mértan ; II. osztály magyar, latin. I. osztály magyar, latin. 21 én, szombaton. VI. osztály görög, görög pótló irodalom. V. osztály számtan, görög pótló iro­dalom. IV. osztály történet, természet­rajz. 23-án hétfőn III. osztály földrajz, történet. II. osztály természetrajz, föld­rajz. I. osztály számtan, mértan. A záróünnepéjy junius 29-ikén, vasárnap lesz. Ahol a vizsgálat kezdetének ideje nincs jelezve, ott reggel 8 óra értendő. Eljegyzés- Balogh Gyula nagykállói m. kir. állami elmegyógyintézeti ellenőr, tart. cs. és kir. tűzérhadnagy eljegyezte Balogh Böskét Demecserből. Tanfelügyelői látogatás. Dr. W i e 1 t György Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője községünkben kedden délelőtt a gör. kath. s róm. kath. elemi iskolákat, — pénteken délelőtt és délután az izraelita s református iskolákat látogatta meg. Vizsgálat után az iskolák lanitótestületeivel értekezletet tartott, s a tanítóknak az elért tanítási jó eredmény­ért megelégedését és elismerését nyilvání­totta. Némi utasításokat adott a beszéd- és értelemgyakorlatok-, a természetrajz tanításá­hoz szükséges szemléltetési képek szaporí­tása és a fizikai kísérleti eszközöK beszer­zése, továbbá a tanítói szakkönyvtár, iskolai és népkönyvtárak létesítése, illetve azok fej­lesztésére; —■ ezenkívül a ref. elemi iskola egyes osztályainak nagyszámú tanulóira te­kintettel — elismerve az egyháznak közvetlen az iskolafejlesztésben tett nagy és szép ered­ményt feltüntető áldozatát, — azon óhajá­nak adott kifejezést, hogy az osztályfejlesz­tés napirenden tartassák, s a pénzügyi vi­szonyok javulása után legalább egy tanítói állás szerveztessék. Eljegyzés. Dr. Nagy Fri­gyes gyógyszerész Karácson d, BurgerMathildBiriből jegye­sek. (Minden külön értesítés helyeit). A kaszisiós kuglizó ünne­pélyes megnyitása kellemes mulatság keretében folyt le f. hó 18 án, délután és este, a Kaszinó helyiségében, jól sikerült kugliverseny és táncmulatság kereiében. A hölgyverseny győztese Horkovits Erzsiké urleány lett, a férfi versery első diját Palánszky János, a másodikat Fuchs József nyerte, A ver­senyt jókedvű táncmulatság követte. Báré Korányi Frigyes. A hétnek legnagyobb halottja, báró Ko­rányi Frigyes, orvos, nyugalmazott egyetemi tanár a mi halottunk, mert itt született Nagykállóban, ahban a házban, mely most Benedek Márton tulajdona, 1828. dec. 28-án és • tanul­mányai elvégeztével 1853-ban itt kezdte meg és folytatta orvosi működését egé­szen 1865-ig és innen indult országgá, sőt világgá tehetsége és egyénisége kiválóságának kire. 1863 ban a sza- boicsmegyei inségkórháznak, azután a szabolcsmegyei egyesületi kórháznak lett főorvosa, és 1866-ban már Buda­pesten találjuk, a budapesti egyetem belgyógyászati klinikájának élén. A mai Magyarországnak alig van orvosa, ki tanítványa ne lett volna és a magyar­ság milliói gondolnak rá hálával, főkép két okból. Először, mert a belgyógyá­szat nagy eredményeinek alkalmazá­sára ő tanította meg legelőször a ma­gyar orvosokat, másodszor, mert a tüdővész elleni küzdelemnek ő adta meg az első nagy lökést Magyarorszá­gon, ő indította meg azt a nyugalmat, melynek eredménye 1899-ben a buda­keszi Erzsébet Szanatórium felállítása lett. Nagy példa részünkre, bár követni tudnók. A szabolcsvármegyei mú­zeum Nyíregyházán a vármegyehá­zán minden szombaton és vasárnapon d. e. 9 —12-ig van nyitva. A nemcsak tanulságos, hanem egyben igen érde­kes látnivalók (szabolcsvármegyei ré­giségek) megtekintését melegen ajánl­juk olvasóinknak. Az elválasztás képezi az anyának leg­nagyobb gondját gyermeke nevelésénél. E gondtól megszabadulnak mindazok, akik már tudják, hogy az elválasztás pillanatától a gyermek egyetlen tápszere a Phosphatine Felieres. — E kitűnő tápszernek tulajdonítha­tó az, hogy az utóbbi években a gyerme­keket az elválasztás idejében baj nem éri. Egy nagy doboz, mely elegendő 5 hétre 3 korona 80 fillér minden gyógyszertárban. Fő­raktár Zoltán Béla gyógyszertára Budapest, V. Szabadság-tér A sorozás eredménye. Nyiregyházáról jelentik : Szabolcsmegye közigazgatási bizott­sága most tartotta rendes ülését, a melyen Mikecz Dezső alispán jelentést tett a közigaz­gatás állapotáról. Jelentette, hogy a íősoro- záson 8135 állitásköteles közül csak 4768 jelent meg és ezek közül 1254 legényt so­roztak be. A nagy hiány oka a kivándorlás, A pénzügyigazgató jelentése szerint az összes adónemekben ez év januárjától áprilisig 67.348 koronával kevesebb adó folyt be, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az önkéntes tlizoltóegylet folyó hó 12-én tartott táncmulatságára belépti­jegyét utólagosan megváltotta Horváth István 2 koronával. A tüzoltóegyesület nevében, köszönettel nyugtázza : Szabó Antal egyl. pénztáros. Kaiakán András pénze. Egyszer egy kiváló festőművész szomorú arccal mesélte barátainak, hogy ötesztendős kis fia valahogy ecsethez és festékhez jutott és minden festményét, amihez műtermében hozzáfért, — rutul ösz- szemázolta. Barátai, noha őszintén sze­rették, nem tudták megállni, hogy na­gyot ne kacagjanak furcsa szerencsét­lenségén. Csak mikor megnézték az összemaszatolt képeket, akkor szontyo- lodlalc ők is el a kis barbár pusztítá­sán. — így var. az ember a Kaiakán András esetével is. Volt András bának háromszáz koronája, egybegyüjtött sum- mácska, szép színes bankópénzben. Nagy kincs, a mai pénzszegény világ­ban. Törte is a fejét András bá, hogy hova tegye, dugja, rejtse, hol őrizze. Végre kisütötte, hogy ő bizony a sü­tőbe teszi. Oda is tette, szép napos március havában, mikor a meleg leol­vasztotta hátunkról a köpenyeget és ment ki szépen a mezőre, rendes napi munkájára, mint szokta volt. Ment a napos márciusban, a fergeteges április­ban, a szeles májusban, már amilyen az idén volt, oszt dolgozta a földet égve, ázva. Egy hideg napon óhajtva kívánta, bár lenne annyi eszük az ott­honiaknak, hogy mire hazaér, valami kis' meleget csinálnának kifázott dere­kának. Amint hazaér, hát látja öröm­mel, hogy bizony lobog a tűzhelyen, szép piros á szoba fala, meleg a leve­gő, letette felsőjét és terpeszkedve él­vezte a nyájas meleget .................mig csak e szébe nem jutott a háromszáz korona. A többit elképzelhetjük és vele szomorkodhatunk. Legfeljebb azt ajánl­hatjuk neki, hogy máskor tegye a pénzét a takaréktüzhely helyett a taka­rékpénztárba, vagy, ha már minden­áron a sütőbe akarja tenni, tanuk előtt tegye és jegyezze fel a bankók szár­mát. Akkor talán megadja értéküket az Osztrák-Magyar bank, ha lesznek tanúi arra is, hogy a pénz bennégett a sütőben. Wádak egy szülésznő el­len. Szabó Pálné nagykállói szülésznő ellen nyomozás van folyam ttban, mert állítólag tilos és veszélyes műtéteket hajtott végre. A nyíregyházi Hungária fürdő, melynek üzeme kazánrepedés miatt néhány hétig szünetelt, mint a vezetőség bennünket értesít, most újon­nan átalakítva, ismét megnyílt. Siremlók leleplezés. Folyó hó 28-án — szerdán — kegyeletes ünnepély fog le­folyni a debreceni Kossuth-utcai temetőben. A tiszántúli református egyházkerület ekkor leplezi le nagynevű püspökének, hegymegi Kiss Áronnak gyönyörű síremlékét, a melyet Somogyi Sándor debreceni szobrász készi-

Next

/
Thumbnails
Contents