Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-11 / 19. szám

2 Nagykálló és Vidéke május 11. Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagy választékban,legolcsóbban Sándor Rezső elsőrangú ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, Városház-u. 3. sz. T®l@fon sz. 252. Óra- és ékszer javítások, vésések. Telefon sz. 252. Paritásukból a gyár felállításának költ­ségei — pontosan szólva : a gyár fel­állításához szükséges tőke után fize­tendő évi kamat kitelnék. Lehet, hogy hazafias és válalkozó szellemű emberek lelkesedésből előbb is feláliíianak gyá­rakat,de ez csak kivétel, mert általában csak úgy következhetik a dolog, ahogy mondtuk, ha az ipart nyerstermények termelésére határozza magát a magyar gazda.Éhez pedig,földön kívül kettő kell: pénz és tudás. A pénz azért kell, mert a termelésnek megsokszorozásához beru­házás, gazdasági szerek, épületek, nap­számhoz való tőke kell, tudás nélkül pe­digmegmarad az az állapot ami van. A | nagymérvű ipari nyerstermelésnek meg van a maga külön módja, amit a kül­földön már gyakorolnak, de amire meg kell tanítani még a magyar gazdát. A föld már meg van a gazda kezében. De — es ez egyike a legfőbb dolgoknak, miket itt mondani akarunk — a pénzt most kapja, most adja neki az ország, mikor nary árat fizet gaboná­jáért és hizó barmáért. Ez nem elköl­teni, eidáridózni való pénz ; aki ezt a mostani nyereséget meg nem takarítja, az a jövőben nem tud lépést tartani gazdatársaival és ha netalán megszűn­nék védővám, ugyancsak megcsappan­na a jövedelme. Ama akarjuk itt fel­szólítani a gazdát, hogy vigyázzon földjére és pénzére, Hogy pedig a tu­dást honnan szerezze meg, az ipari nyerstermények kitermelésére arra majd máskor hívjuk fel figyelmét. Iparkiállltás. — A szalmafonó tanfolyam kiáliitása — A debreceni kereskedelmi és ipar­kamara fenhatósága alatt községünkben működő szalmafonó tanfolyam május hó 5-én tartotta évzáró kiállítását a kisdedóvó épületében. A nagyszámban megjelent érdeklődő közönség nemcsak örömmel látta a sok szép, * színes tár­gyat, amely a kiállító terem minden falát teljesen betakarta, hanem sokat vásárolt is az eikészitett, igen ízléses kenyér- és papírkosarakból, asztalok­ból. gyékényszőnyegekből, szalma, panama és pálma kalapokból. A tanfo­lyam. munkájának eredményekép 215 kalap és 256 egyeb használati és dísz­tárgy készült. A kiállítást községünk kiválóságain kívül Szikszay Sándor ur, a Szabolcs­várn egyei Gazdasági Egyesület titkára is megtisztelte megjelenésével és mun­katársunk kérdésére megelégedését fe­jezvén ki a látottakon, kiemelte egyút­tal, hogy az ily tanfolyamok igazi és szem elől soha nem tévesztendő célja: eszközt adni a nép kezébe, hogy feles­leges idejét minél hasznosabban érté­kesítse. A dísztárgyaknak készítése nem elsőrendű szükséglet ; azt kellene el­érni, hogy a nép az értékesíthető cik­keknek, az értékesíthető ipari anyagnak nagy mennyiségét termelje a téli hóna­pokban. A tanfolyam vezetője, özvegy Körtvélyfáy Petemé, akinek nagy szor- I galmáról. sikeres buzdító és vezető te­vékenységéről tesz lanuságot a kiállí­tás, elsősorban azért érdemel elisme­rést, hogy sikerült megértetnie a tan folyamnak nagy nehezen, személyes utánjárással összehozott tanítványai­val, hogy a tanfolyam célja nem szó­rakoztatás, csinos^ de nem feltétlenül szükséges tárgyak Uészitgetése, hanem komoly, hasznos munka. A kiállítás azonban elárulja azt is, hogy az őt tá­mogató hatóságoknak az eddiginél sok­kal hathatósabb segélyezését igényli a tanfolyam. Tizennyolc tanuló egy tan­folyamon kevés, és ez a szám arra vall, hogy a nép közömbös. Ezen a községnek, az iparkamarának, és talán a Szabolcs vármegyei gazdasági egye­sületnek kellene segiteni minden ren­delkezésre álló módon, felhívások kül­désével, de főkép azzal, hogy a tanfo­lyam szorgalmas tanulói részére ösz­töndíjat vagy segélyt tűz ki. A község kormányzatára ezen kívül még az a két feladat is vár, hogy alkalmas he­lyiséget adjon a tanfolyam céljaira és kezébe vegye az értékesítés dolgát. Az Utóbbi különösen fontos. Mert minden jutalomnál jobban sarkall a munkára az, ha keresni lehet vele. Reméljük, hogy nem hiába irtuk ezt itt meg. Mai második cikkünkben fejtjük ki az "ipar rendkívüli fontossá­gát, azért e helyen ismétlés lenne ugyanerről beszélni. Csak azt hangsú­lyozzuk, hogy midőn van alkalom tettel bebizonyítani, hogy helyes érzékkel felfogtuk népünk előrehaladásának nagy fontosságát, kötelességmulasztás és pó­tolhatatlan kár következnék az alkalom elhanyagolásából. A növendékek közül legszorgal­masabbak voltak : Kovács Zsuzsi mint­egy 60, Kis Katalin mintegy 40, Feik Lucia mintegy 30 és Torma Juliska mintegy 30 darabbal, — A kalapok legnagyobb részét Fisch Menyhért nyír­bátori kereskedő vásárolta meg. á méncsikóvásár tanulságai. Folyó hó 3-án, szombaton délután Budaházy Kálmán miniszteri osztályta­nácsos vezetése alatt egy méntelepi őrnagyból és egy századosból álló bi­zottság Nagykállóban Botsy Dániel udvarában vásárlás céljából szemlét tar­tott gazdáink egyéves méncsikói fölött. Egyenként vezették a jóvérű, majdnem kivétel nélkül igen jó minőségű csikó­kat a válogató bizottság elé, számsze­rűit mintegy huszonötöt és az osztály- tanácsos ur a megtartott szemle után megelégedését fejezte ki a csikótermés átlagosan magas színvonala felett és biztosította őket arról, hogy a legkö- zeleb tartandó lósorozás és katonai ló­vásárlás alkalmával a lovak legnagyobb része be fog válni és jelentékeny hasz­not íog hajtani gazdáiknak. Mindazáltal ez időszerint arra a célra, amelyet a bizottság megjelenése szolgál, nem ta­láltak megfelelő csikót. A bizottság ugyanis nagyszabású, de azért finom állatokat keres, hogy egészen elsőrangú apaállatokat neveljen belőle. A bemu­tatott állatok legjavánál vagy az egyik, vagy a másik követelmény hiányzott. Különösen Borsy Dániel és Tóth József csikóitól vált meg nehezen a bizottság, két világos, nemes alkatú állattól, me­lyeken csak azt kifogásoltak, hogy nem elég nehezek és erőteljesek ezidősze- rint. Ezeket találta a bizottság a leg­jobbaknak s utánuk mindjárt Tóth Jó­zsef egy másik csikaját és Szabó Mi- hályét. A szemle alatt arra hívta fel: a bizottság a gazdák figyelmét, hogy az eladásra szánt méncsikóknak minél több mozgásra adjanak alkalmat, mert a heverő csikó izmai nem fejlődnek, nem dolgozódnak ki elég finommá és rugalma. Azonkívül a zabot se szabad sajnálni az ilyen célra szánt csikótól. A gazdák a szemle és e figyelmeztetés alkalmával elégtétellel állapíthatták meg, hogy a hibákat a helyi lótenyésztés­nek két általános hiánya okozta. AZ egyik, hogy nincs elég legelő a mén­csikók részére, a másik, hogy a hely­beli apaállat-állomány ezidőszerint nem felel meg magasabb igényeknek. A ló­tenyésztő gazdák legközelebbi teendője e tekintetben tehát kettő. Az egyik : legelő szerzésének, a másik: az apaállat állomány javításának szorgalmazása*

Next

/
Thumbnails
Contents