Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-26 / 34. szám
2. Nagybányai Hírlap 19]9. augusztus 26: A drágaságról már annyit olvasott minden olvasnitudó ember, hogy a nyájas olvasó talán fogja bírni még ezt a pár sort is. A ki az élelmiszerek drágaságának okait kutatja, a nyomok mesz- sze vezetik. Nemcsak nálunk, hanem Európa szerte, sőt még Ainerikábán is az élelmi szerek kínálata világszerte csökkent, holott a fogyasztó emberiség száma világszerte meg- szaporodolt. Amerika 30 év előtti olcsó kínálata Európát védővámos kereskedelmi politikára bírta-'A „lánckereskedést“ szintén felszokták sorolni az árdrágító tényezők közé. Pedig hát a zöldségféléknél, tejnél, vajnál, tojásnál szintén erős az áremelkedés, habár itt közvetlenül a termelők állanak szemben a fogyasztó közönséggel. De az is igaz, hogy a falu termelői ma mo- nopolszerü helyzetben vannak a városi fogyasztóval szemben. Ők diktálják az árakat. A hatóság már megpróbálkozott közbelépni és elkobzással, büntetéssel törni le az élelmiszer uzsorát, de semmi sikert nem ért el, legfelebb a viszonyok még roszabbodtak. Jött a háború és felélt elpusztított hihetetlen meny- nyiségü javakát és értékeket, helyette elárasztotta a világot pénznek nevezett papirossal, mi semminéven nevezendő emberi szükséglet kielégítésére nem alkalmas, de mindenféle boszuságra annál alkalmasabb. A szertelenül felgyülemlett papírpénz elá ásta a külföldön pénzünk becsületét s ez a külföldről importált áruk révén a belföldi árakat is felszöktette. Azonkívül a pénz gazdát cserélt. Olyan rétegek, melyek eddigelé nem voltak pénzhez szokva, hirtelen dúskáltak a pénzben, mielőtt az élet megtanította volna őket a pénzzel bánni és azt észszerűen felhasználni. A pénzzel telitelt falusi népet-nem ösztönözte semmi, hogy dolgozzék, nem termelt. Miért is törné magái, mikor most egy tojásért annyit kap, mint azelőtt egy lyukért, egy gombáért, mint azelőtt két fej káposztáért. A falusi népesség táplálkozása se lett azért jobb a nagy drágaságban, mert ez arra indítja a falusiakat, hogy amit csak nélkülözhet, mindent pénzzé tegyen. Így aztán a táplálkozás színvonala nemcsak a városban, hanem a falun is, szóval az egész vonalon mindenütt sülyedt. Ez a nemzet munkabírását, melyet a rá nehezedő iszonyú terhek, valamint a nemzetközi verseny mindig keményebb próbára tesz, — elgyengíti. A most felhozodtak bonyodalmasságát nagyon könnyen akarják azok megoldani, kik egyszerűen a kereslet és kínálat törvényére hivatkozva a gordiusi csomóra vágnak. Mert ma már mindenki tudja, hogy ez a törvény üres mondássá válik, ha nem ismerjük a kereslet és kínálat mögött rejtőző indító okokat és azok működését irányító törvényszerűségeket. Hogy lehet a drágaságon segíteni ? A- zon egy vidéki lap hiába töri a fejét, mert mint láttuk, a drágaságnak világra szóló és nemzetközi okai vannak. Helyileg azonban sokat tehetne a hatóság hatósági termeléssel<■ Egy 60-80 holdas kerii gazdaság nemcsak jelentékeny hasznot hajtana, hanem a várost az élelmiszer- piacz urává tehetné, minden maximálás, requi- rálás és egyéb más „állás“ nélkül, mert igy aztán csakugyan a hatóság diktálná az árakat (ha ugyan a termékek egéruton másfelé nem jutnának !). Mindenesetre pedig nagy hatással volna feloldani a forgalmat minden rárakott tilalomtól. Szabad forgalom, szabad verseny megteremné a maga gyümölcsét, csak azok károsodnának, kik a mostani drágaságból hasznot húznak. HÍREK. A búza. A búza főtápláléka az emberiség túlnyomó számának. Ahol rozst is használnak mellette olt is a búza ára és termelési viszonyai döntik el a nagy társadalmi kérdéseket. Csaknem minden második esztendőben kevesebb búza terem, mint a mennyi a fogyasztás számára az egész világon szükséges volna, igy aztán az előző bőtermésü esztendő feleslegeit kell felélni. Az utolsó 40 év alalí a búzatermés az egész föld kerekségén fokozódott, de Europa folyton többet fogyaszt, mint termel. A hiányt az északamerikai egyesült államok . és Argentína póDerüs mélysége lelkemig ragyog, Szívvel lélekkel poéta vagyok ! De bölcseletben nem úszkálok még; Onnan nem látnám, — milyen kék az ég! Nem hallanám a madarak dalát, Csobogó csermely kedves moraját. S nem látnám meg az alkony szineit Mely mindent gazdagon átszinesit, Vizek tükrét, mezőt, bércornrokat, Változatos felhögomolyokat, Cserjést, falombokat és törzseket; Nem látnék holdfénynél szépségeket Terebély fán kígyózó ágakat, Mind az ecsetre gyújtva szomjamat. Nem látnám ősszel a nyugvó napot, Korongja mily komor tűzben ragyog. Télen a napsütötte zúzmarát, Gyémánt porral mint vonja be a tájt. Nem látnék zsendülő lombot a galyon, Angyalmosolyt a pólyás-bábaajkon. Nem látnám a kis gyermek kedvességét, S a feslő rózsabimbók üdeségét. Nem figyelném a fejlődés csodáját, Az „én“ millió megnyilatkozását. Ki mindig egyre csak befele néz, Annak sok földi szépség kárba vész, * De ne higyjétek,-hogy a bölcselet Idegen nékem mindenek felett . . . Igazságait én is keresem, . . . Egy szikráját is imával veszem, Ha tán a végzet én rám szabta ki, Hogy nyugtalan lelkem halássza ki. Mint gyöngyhalász a drágagyöngyszemet, A mit a tenger mélye rejteget. Szent ellentét. ügy vágyom — egyszer — büszke palotákban Fényűzéssel itatni át szemem . . . A szellem és kéz remekalkotásit, Finomult, intim, összhangzó csodáit Hullámoztatm át a lelkemer.. S olykor szegényes ódon épületek Szobáin vágyom át bolyongani: Nyomasztó, szürke küzdelmekbe fáradt, Múlt életek, feljáró siri árnyak Szellemajku panaszát hallani. tolják. A búza vetésre az egész föld kerekén fejenkint átlag 16 kilogramm szükséges, de a fogyasztás ötven év alatt 110 kilóról 130 kilóra emelkedett. A termés eredmény ezelőtt ötven évvel 500 millió tnétermázsa volt, ma már 900 millió mm. Az egész emberiség- küzdelme elegendő búzáért évről- évre aggodalmasabban ujul meg. Ha három esztendőn át mindenütt, rossz termés volna, veszedelem fenyegetné az egész emberi kultúrát. A főtermelő helyek Amerika, India, Oroszország, Franciaország, Rozs alig terem egy harmada a búzatermésnek. Tengeri azonban ezer millió, q., burgonya 150Ó millió mázsa terem és ez sokat pótol, ámbár az állattartásban ez a két termény, de különösen a tengeri mindig nagyobb jelentőségű. Amerika élelmiszer bősége miatt nem szorul burgonyára, keveset is termel. De már Németország az egész világtermésének egy harmadát, Oroszország pedig egy Ötödét produkálja, de mind a két ország maga elfogyasztja azt, amit termel, más országoknak alig juttat belőle. A búza azonban vi- lágforgalmi czikk és összefüggésben van' az emberi társadalomnak majdnem minden mozgalmával és élelnyilvánulásával. A házasságkötések száma párhuzamosan halad, emelkedik vagy esik a búza árával. A születések színia és a búza árak közt is rég óta ismerik az összefüggést úgy, hogy a számnak emelkedése vagy csökkenése egy évvel később követi a búza árának hullámzását. Épen ilyen összefüggés tapasztalható a kivándorlók számával is és pedig egyidejűleg. Aki vándorlás a legérzékenyebb mérője a búza áremelkedésének. Pedig a munkabérek ugyan úgy emelkednek vagy ha- nyatlanak. mint a búza ára, de rendszerint egy évi késéssel és országonkint eltérő mértékben. A francia például izgékonyabb, mint az angol, mely minden kis hullámzásra nem jön ki nyugalmából. De a búza ára az állatok árát is érzékenyen érinti. A búza árával a szarvasmarha ára is esik vagy emelkedik mindenütt. Mondani se kell, hogy a búza ára és a pénz értéke közt nagyon szoros az összefüggés. Angliában a bankkamatláb nyomon követi a búza árának hullámzását, Francia és Németországban a bankkamatláb már kisebb eltéréseket tüntet föl, de ezek jelentéktelenek. Itt nem is volt egyéb célom, mint nagyában rámutatni a búzának és a búza árának rendkívüli jelentőségére az emberi élet összes viszonyaiban. A mi köz- élelmezésünknek vezető férfiai bizonynyára át vannak hatva a kezeik közt levő ügy rendkívüli fontosságától, mit a rendkívüli idők rendkívüli körülményei a legmagasabb fokra emelnek. Az ő kezeik közé van sorsunk letéve. Egyházi hangverseny. A r. kath. templomban f. hó 31-én d. u. 5 órakor az uj orgona javára az egyházi énekkar nagy hangversenyt rendez, melyre a nagyközönséget valláskülönbség nélkül tisztelettel meghívja a Plébánia hivatal. — A cégtáblák két nyelven is kifüg- geszthetők. A parancsnokság rendeletet adott ki, miszerint a cégtáblák és feliratok nem csak románál, de még egy más nyelven is kifüggeszthetek. Gyászhir. Heffler Ignác helybeli birtokos, Heffler József takarékpénztári pénztáros testvére e hó 20-án, hosszas betegeskedés után meghalt. A szorgalmas, tevékeny polgár temetése 22-én d. u. 5 órakor volt nagyszámú rokonság és résztvevők jelenlétében. Nyugodjék békében !. Nyilvános köszönet. Mindazon jóbarátok és ismerősök, kik mély gyászunkban mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják az utón hálás köszönet Cinket: A Gerdenits család.
