Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-19 / 33. szám
2. Budapest. Városok keletkezése' elsősorban is természeti okoktól függ. Ilyen okok a természet adományai, mint: érczben, szénben, kőben, fában dús talaj, a geográfiái fekvés, tenger, ilyen a közlekedésnek természet adta lehetőségei, folyóvizek stb. De sokat tehet egy városnak történetében a politika is, egy államnak közélete és ezen közéletnek irányzása. Budapest emelkedésében 'természeti okok sokat tettek. A Duna, mint viziut, a nagy magyaralföld az ő dús nyers terményeivel, melyekhez nyugati Európa a kaput Budapesten találta. Ezek az előnyök századok óta ott kínálkoztak, Budapest mégis csak ötven év óta lett azzá, a mi: t. i. Magyarország összes erőinek centrumává. Ezt a nagy rendűidet pedig a politikának köszönheti. Széchenyi István már 1848. február hónapban jelentést terjesztett Pozsonyban a Rendek elé, melyben sürgette, hogy Magyarországot bármilyen nagy áldozatok árán (100 millió forintnyi kölcsön) kapcsolatba kell hozni Európa főbb piaczával, Nyugat- és Kelet Európát hazánkon át kell -összekötni, s a közlekedési hálózat közepe Pest legyen. Ugyan ezen évben a kormány és az ország- gyűlés is elhagyta Pozsonyt, s most már Budapest emelkedése biztosítva volt. A törvényhozás, a kormány, az egész nemzet dédelgette az uj fővárost, mely hatalmas arányokban kezdte a maga erejét kifejteni. Ebből Magyarországra nagy haszon és sok baj háramlóit. Nagy haszon, mert Budapest csakugyan koncentrálta úgy a gazdasági, mint a közmivelödési élet összes szálait és igy az 1848 ig elmaradt magyar társadalom haladása a világkultúrában olyan gyors eredményeket ért el, a milyeneket máskülönben elérni lehetetlen lett volna. De ennek a nagy haladásnak megvoltak a maga árnyékos oldalai is. Budapest mikor a magyar közélet központjává lett, ezt az előnyös helyzetét nagyon önző módon használta ki. A helyett, hogy azt a nagyszerű arányokban kibontakozó erőt, melybe belecseppent, a hátramaradt vidék és különösen egy vezető az, ki tulajdonképen uralkodik, a tömeget hizelgéssei mámorba ejti, s aztán vak eszköz gyanánt kihasználója, A vezetők befolyása még kisebb gyülekezeteknél is szembeszökő. A parlamentben, egy városi közgyűlésben, a választásoknál a vezetők tekintélye nagy szerepet játszik. Egy hatalmas szónok, egy mozgékony agitátor, egy körmönfont kortes a tömeg hiszékenységével nem ritkán művészi módón játszik, A sajtó egyenesen a tömeghatásra dolgozik, s ugyanazt, a képtelenséget folyton ismételve, lassankint az emberek ahoz hozzá szoknak, utóbb szentül hiszik. Különös, hogy a mi korunk a tömegnek ezen olcsóbbrendüségét nem hogy belátná, hanem a közéletbe mindig nagyobb és nagyobb tömegeket iparkodik bevinni, olyan nép rétegeket, amelyeknek erre minden hiva- tottságuk hiányzik. Semmi kétség, hogy elfog jönni az idő, mikor a jövendő embere maga kárán fog okulni és a tömegek hatását kellőkép korlátozni fogja. De mindaddig, mig az államok sorsát a népszenvedélyek irányíthatják, folytonos zavarok, forrogások, eredménytelen erőlködés, hizonytalanság, sok keserves tapasztalatokkal fogják gazdagítani a fél- revezetetteket. a vidéki városok emelésére használta volna fel, maga erejének egyoldalú szaporítására használta ki azzal, hogy a vidéknek, az egész országnak összes erőit felszívta, s ezzel a vi- ; déki életet pangásnak tette ki, sőt mondjuk I ki a szót: elsorvasztotta. A ministeri jelentések, a forgalmi statisztika, a közvéleményt irányitó sajtó ujongva ünnepelték azt az emelkedést, mit évről évre tett, Budapest forgalma, lakosainak száma, ipara, tőkeereje stb. És a csillogó külső, a gombamódra nőtt sugárutak, körutak, paloták stb. elkápráztatják az országot, mely a nagy őrömben észre se vette, hogy a mit Budapesten lát, az tulajdonképen a vidéknek mesterségesen oda terelt ereje, mely a maga helyén a vidéken csak ürességet hagyott. A közlekedést a vasúti politika úgy terelte Budapestre, hogy a vidék még a saját szomszédjával is csak Budapesten át közlekedhetett. Pozsony, Kassa Szatmár, Várad, Kolozsvár, Temesvár, Pécs, Fiume nem érintkezhetnek egymással, csak Budapest közvetítésével. A Felvidék, Erdély nem kaphatja meg az Alföld búzáját, az Alföld nem kaphatja meg Erdély sóját, a Fel- I vidék vasát, kőszenét: csak Budapesten át. | Az ipar is Budapestnek hódol. Nem ott szüli lelik, nem ott él, ahol életének feltételei a jj legkedvezőbbek, nem olt, a hol a kőszén, a vas, a fa, a földgáz terem, nem ott, a hol az ipari munkás olcsón élhet, tehát alacsonyabb munkabérrel is megelégelhet, hanem Budapesten, a hol nincsenek ugyan meg a természet által ingyen nyújtott előnyök, de meg van az a mesterséges iparfejlesztés, | mely csak a profittal számol, de nem a közjóléttel. így kerültek az országnak legjobb erői Budapestre, hol természet adta képességeiknek annyi akadály áll útjában, de hát Budapesté a világ, a vidék: a sivatag, így nőtt Budapest természetesen az országnak olyan középpontjává, mely minden életet felszijt, minden vidéki erőt elsorvasztott. Budapest a háború előtt is gyűlő helye volt az egész ország (sőt Ausztria) züllött, bukóit exislentiáinak és merész szerencsevadászainak. A háború forgó szele, világot seprő vihara a világ minden tájáról oda hordta az ember anyagot, melyben . egységet csak egy cél teremtett cs ez a cél: kihasználni az alkalmat. így kellelt ha valahol, hát Budapesten kitörni annak a mozgalomnak, mely a francia forradalom 1792—1794-iki rémuralmát, de különösen, az 1871 iki „commune" t utánozva, egy város uralmát akarta az egész országra rá erőszakolni, holott a „város“ nem is az elkényeztetett Budapest volt, mint inkább egy vakmerő társaság. Ez aztán kihasználta azt a szerencsétlen zsib- badságof, mely Budapestről várt mindent, maga pedig Budapest nélkül képtelen volt .még önmagán segíteni is. Mert hogy Magyarország Budapest nélkül egy lefejezett emberhez volt hasonló, azt mindnyájan láttuk. Ide vezetett az a tuiságba vitt centralizáció, Budapestnek szerfelett való dédel- getése a vidék rovására. Ez is egy szomorú tanúság, melyefeN felejteni nem szabad. ___ Nagybányai Hírlap Ér tesítés. Kassayné Hosszú Erzsébet oki. zenetanár és hangverseny énekesnő szept. 1-én kezdi ének és zongora oktatását. — Beiratkozni lehet naponta 12—3-ig. Tótfalusi Kis ffllklós-utca 24. $z. a,
