Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-07-15 / 28. szám
XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. Julius 15. 28. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki osztályának Hivatalos Közlönye. 'előfizetési árac Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: 5*r. AJTAI HAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősig: Hnnyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldend k. Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán Dégenfeld- házb&n a cinterem felől, hol ez előfizetéseket és hirdetéseket felveszik, A drágaság. A címbeli téma már öl év óta időszerű. A háború kezdetétől fogva mind máig napirendben van, állandóan közszájon forog. Leggyakrabban róla tárgyalunk, otthon, utón, útfélen, mert benne élünk. Mert a drágaság adja kenyerünket és az veszi el szánktól a betevő falatot. Felemészti munkánk javát, keresetünk jövedelmét, szívja — pusztítja életerőnket.- Ő érette dolgozunk. Érte élünk és majdan- általa, könnyen lehetséges, mégis halunk — éhen. Benne élned — halnod kell, mondaná az éhes, modern költője. Előbb vagy utóbb úgy lesz, egész bizonyos, ha vége nem szakad és pedig mentői hamarább. A különbség az öt esztendő drágasága közt lényeges, hisz nem volt mindig egyforma. Lassankint ismerkedőink meg vele, szoktunk hozzá, bár megszokni nem tudnék soha. Előbb kisebb volt,, fokozatosan tört elő, fejlődött, nőttön-nötí, mi?, eljutott a mostani rémitő'voltáig, melytől éiíszonvodik az ember. Itt sem fog még megállani az áremelkedés, tessék reá előkészülve lenni,* ha az életfeltételekben változás nein köszönt be. Ugyebár mindjárt a legelején af< képen történt a dolog, hogy az első hadüzenet hírére megmozdultak az árak? kezdődött az érték emelkedése. A adüzenetek szaporodtak, szinte óráról-órára. Mind egy-egy kezdődő és folytatólagos, sőt biztos lépés volt az árdrágulás felé. A háború hatása többféle irányban é- rezhető a közgazdasági téren. Egyszerre csökken mindenféle kereskedelmi cikknek behozatala és forgalma, vagy teljesen megszűnik, mint nálunk történt, akik valósággal blokád alatt éltünk és élünk mostan is. A szállítás nehézségei, a közlekedés akadályai elősegítik a drágaságot. Nehézzé válik az árukicserélés, sokszor lehetetlen a hiá íyok pótlása. A szükségletek kielégítése egy oldaiuan történik, a polgári lakosságnak a mindennapi ellátásra kevesebb cikk jut. Ez is már újabb oka a drágaságnak. A háborúban mindig több a szükséglet mint béke idején. Pedig mindent nehezebb pótolni. Hogy az árak számtani haladvány ará-. nyában növekedjenek, abban az is alkotó tényező lesz, hogy a termelés csökken. A A munkáskezek improduktív erőfeszítésre használtatnak fel. A nyers anyagok hiánya következtében a munkaalkalom is csökken vagy egészen megszűnik. A papírpénz infiafiója biztos fokmérője a drágaságnak. Az inflaíio a bankjegyek túlságos felgyülemlését jelenti, amint tudvalevő. Ez az inflatio nem okozza a drágaságot, amint sokan szeretik állítani, hanem annak csupán velejárója, exponense: Ha nekik volna igazuk, akkor elég volna a pénzt nagy részben bevonni, eltüntetni és megszűnnék a drágasság. A bankópénz felgyülemlésére szükség volt, hogy az értékeknek az árucikkek csökkenéséből származó óriási emelkedésével arányban álljon az értékmérő eszköz : a pénz. Bankópénz nélkül nem tudnánk a drágasággal mérkőzni, azt úgy ahogy nem tudnók leküzdeni. Ismétlem, a temérdek bankó nem ojca a drágaságnak, hanem okozata és jelensége épugy, mint a sok-sok központ, élelmező hivatal, a jegyrendszer és ácsorgás, az éhezés és a falukon való házalás, hogy élelmiszert kunyoráljunk uzsora árakon, mert nincs élelmezési hatóságunk, mely kötelességét teljesítené. A drágaság oka az áruhiány, az értékes anyagok elpusztulása és az ellátási készletek rossz eltorióetása, főkép pedig az a körülmény, hogy nincs béke. Tessék békét teremteni és a bajt mindjárt tősgyökeres módon lehet orvosolni, Csak •békében lehet a termelést és munkát újra szervezni. Akkor lehet kivitellel és behozatallal az árukicserélődést megindítani. Mig ez az állapot be nem következik, nincs mentség, nincsen segítség a drágaság ellen. Ez csak arra lehet jó, hogy a nép kolonics politikai tervei szerint elszegényedjék, lerongyolódjék, koldussá legyen és éhen pusztuljon. Három szoba, konyha kamara és =r melléképületekből álló = ház eladó. A telek végén kellemes fürdőhdy. ===== A lakásban villany van. = Bővebbet: Kovács Gyula könyvkereskedőnél. A főiskolai hallgatók kabaréja. — Tudósítás a kulisszák mögül. — A Szerkesztő Ur alkalmat ad nekem, hogy bemutassam, mért ne Írhatna egy szereplő is olyan referádát, mint más, hiszen a hajókatasztrófákról is többnyire a benne résztvevők adnak tudósítást. — Negyed kilenc, kezdjük már, tanár ur, a közönség együtt van. Az öltözőkben nagy sürgés-forgás, a függöny mögött már készenállnak a rózsatánc szereplői. Elhelyezkedem az Orchester mélyén. Végre előjön a Conférencier: Sroll Lajos, akit a közönség először és meglepetéssel iátott ebben a szerepben. Azt mondják, hivatásos színész se adhatta volna jobban. De nemcsak a közönség lepődött meg. Mi is: A nézőtéren teljes csend lett, amint a Conférencier kilépett a lámpák elé. Nem vállalkozott senki a prológ elmondására a zajtól való félelem miatt. Azért mégis volt prológ: A kis Jakab Editke mondta el műsoron kívül, bámulatos ügyességgel. A rózsatánc, melyet Beregszászy Ica, Boda Marcsa, Jakab Anikó, Németh Magdus, Rezső Olga, Székely Lenke, Tréger Sári és Winkler Olga mutatták be Hirkó Miklós zenekarának kíséretével, igen kedves volt. A rejtelmes, Kóbor Tamás, tátrai jelenete következett ezután. A szereleplök: Jakab Lenke, Révész Viola, Soltész Györgyi, Mikár Kálmán és Rozsos István, műkedvelőktől nem várt otthonossággal mozogtak a színpadon. Géressy Juliska fütty-száma Hirkó Miklós zenekari kíséretével, nagy hatást keltett. Endrődy Sándornak „ Visszavárlak“ cimü szép költeményét szavalta el ezután Farkas Ily, utána pedig „Ne szorítson olyan nagyon“ cimü verset, nagy sikerrel. A szallagtánc, melyet Balezer Ilonka, Huszthy Malvinka, Kiss Nusi, Rezső Magda, Rosinger Klári és Wiessner Alice táncoltak ugyancsak Hirkó Miklós zenekari kíséretével, szintén kedves látványt nyújtott. ■ Most műsoron kívüli szám következett. Bálint László énekelte el a „Buborék“ aktuális strófáit, a meg-nem- érdemelt tapsokat még egy versszakkal honorálta. A zeneszerző, Pakots József egyfelvonáSTERNBERG hangszergyár Kákóczi-uí 60. sz. „Zenepalotájának Zongora-termei ben világhírű külföldi zongora- és pianinó-gyártmányok mérsékelt árakon kaphatók. □ Pontos szállítás vidékre. Pontös szállítás vidékre.
