Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-03-11 / 10. szám
2. Nagybányai Hírlap 1919. március 11. meggátolni képes volna! Vagy kiűzni a világból ? Nincsen olyan erős tábor! Utam hosszú, de nem nehéz, mert van nálam jó kelevéz : a kufár, az áskálódó s gyűlölködő emberi isz. Szenvedélyes indulattal ádáz tusát vivők néha; vad vagyok és könyörtelen, lankadatlan, ritkán léha. Szeretem a fájó sebet, gyászruhát, a bús anyákat, lázadó, szitkos ajkof, melyen a kin már kihajtott; enyémek a sorvadt keblek, beteg arcok s véres hantok. Kegyetlen csapás sújtotta porig közkedvelt állomásfőnökünket, Csordás József MÁV. főellenőrt és csa- | ládját. Viruló szép leánya lett egy régóta sorvasztó kór áldozata! Elmúlásának tragikus körülményei még nehezebbé teszik a súlyos fájdalom elviselését, melyben városunk egész közönsége mélységes, igaz részvéttel osztozik. Mostoha körülményeink közepette ugyanis a szegény, nagy beteg leány- ; kának heteken át kellett Szatmárnémetiben a gyöngéd szülői ápolást és a gyógyító, meleg szeretet irját nélkülöznie, mert nem tudott onnan Budapestről jövet városunkba hazautazni. Lehet, hogy ez a rettenetes Ielkiizgalom is siettette korai halálát, mely gyógyithatlan betegsége folytán reá nézve mégis megváltás volt. Tegnap temették igaz. nagy részvét mellett. Gyászhir. Mazgon József nyug. távirdafel- ügyelő, városunk egyik legöregebb polgára március 4-én 88 éves korában elhunyt. Csütörtökön d. u. temeték a rokonok és ismerősök nagy részvéte mellett. A városi vizdij első részlete febr. 15-én esedékes volt, igy azt kiki igyekezzék mielőbb kifizetni, ha a végrehajtási eljárást megakarja előzni. A téglagyártás ügyében a városi tanács kiküldöttei és az építőmesterek és vállalkozók vasárnap d. e. a bodonkuti régi téglavető telepen helyszíni szemlét tartottak. Igen valószínű, hogy kölcsönös megértéssel és jöakaratu törekvéssel sikerülni fog a jelentős kérdést kedvezően megoldani s már ezidén is lehetővé tenni, hogy az építőiparosok a legszükségesebb téglához hozzájuthassanak. Csordás Ilonka. Ember beszélj I béke vagy én ? S szól az ember: veled tartok 1 Esküvő. Maár Rózsika, özvegy Maár Sán- dorné leánya és Bánhidy Géza városi számtiszt, aki az elmúlt háborúban hősiességével magát sokszor kitüntette, folyó hó 2-án házassági frigyet kötöttek egymással. Állandó boldogságot kívánunk a fiatal párnak. Helyreigazítás. Gaál József: „Ady“-c. múlt számunkban hozott modern, tartalmas és jellemző költeményébe tévedésen alapuló szójavitás csúszott be. A hibás kifejezést dűlt betűkkel szívesen helyreigazítjuk. A vers első része tehát eredetileg igy van : Aranyhürú lantos! Lángszavu poéta! Tűz, mámor 1 Vergődő s dalokádó lélek! Dolgozva, törődve, látnoki elméddel csudálatos módon láttál a jövőbe . . . A Gondviselés kifürkészhetetlen akarata, hogy aki a vérzivatar minden pokoli kínját és szenvedéseit végig kiállotta, mégis áldozatául kellett esnie háborúban szerzett betegségének, a tüdővésznek! Rettenetes kin szorongatja a részvéttel teli ember torkát, amikor elgondolja, hogy a milliók vére hullásának immár sohase lesz vége, hogy a halál kaszája még mindig nincs kiütve fáradt kezéből, hogy még egyre-másra szedi a deli ifjakat! A leszerelést megelőzőleg mint főorvos tért haza az özvegy édes anyja, özv. Ábrahám Endréné mosolygó arcú, végtelen simpatikus, derék, jó fia, mindnyájunk kedvelt kedvence: a kitűnő Jóska; csakhamar azonban Budapestre kellett felutaznia, hogy Öldöklő betegsége enyhítésén a legkiválóbb orvosok fáradozhassanak. Mindhiába! Elvitte kora ifjúságában, 28 éves korában a leküzdhetetlen betegsége; édes anyja és nővére, dr. Lakatos Mi- hályné már csak sírjához zarándokolhattak el Budapesten, mert mire a mai utazási mizériák mellett oda felérhettek volna, a szerető gyermek és testvér megtért a Mindenhatóhoz, kinek bőséges vigasztalása adjon a rettenetesen sújtott anyának, testvéreknek és rokonoknak mielőbbi enyhülést! Vigasztalja őket az a körülmény is, hogy az egész város közönsége szivébe zárta a megboldogult derék ifjú emlékét! A hadisegélyt február havában a város* pénztár fedezet hiányában nem tudta kiosztani. Minthogy a kiosztás elé tornyosult akadályokat részben sikerült eloszlatni, a február hóra esedékes volt hadisegélyek felerészeinek kifizetését a városi pénztár tegnap megkezdette. Az elmaradt másik felerész kifizetése a körülmények szerint lesz csak eszközölhető. Március hóra és azutánra azonban, mint ez már régebben és többször is publikálva lett, csakis azoknak jár a hadisegély, kiknek hozzátartozói még nem térhettek haza. Ne számítson tehát senki segélyezésre, kinek igényjogosultsága az előbb bocsájlottak szerint nincs. A közlegelődijakat 1919. évre, a városi tulajdont képező közlegelő tekintetében a városi tanács az apaállatok élelmezésére szükséges szálas- és erőtakarmányok árának nagymértékben történt emelkedése és a pászlorolási dijak magas volta folytán a következőképen állapított? meg: 1, Tehenek és üszőborjuk után a pásztorolási díjjal együtt darabonkint 40 K. A városi tehéncsordába idegen községek lakósainak állatai nem vehetők fel. Bikát a város tart. 2. A borjucsordába hajtott növendék marhák után a helybeli lakosok drb- kint 40 K., az idegen községbeli lakosok pedig 80 K. legelőbért fizetnek. A borjucsordát a város pásztoroltatja. 3. Lovak, ökrök után saját pászto- rolás mellett drb-kint 20 K. az évi bér. 4. A bor- pataktelepi csordába járó állatok után saját pásztorolás mellett drb-kint 20 K. dij fizetendő. 5. Mészárosok és hentesek a vágó és szuróállatok után, saját pásztorolás mellett és pedig a vágómarhák után drb-kint 4 K. a szuróállatok után pedig drb-kint 2 K. legelőbért kötelesek fizetni. A ligeti lemetszett galyakat a helyszínről bárki elhordozhalja. A városi tanács csakis azt kéri a közönségtől, hogy a lemetszett galyakat a megnyílt cserjék és fák teljes kímélésével hordja el. Általában elvárható közönségünktől, hogy az ezidén igen tüzetes és aprólékos gondozás alá kerülő ligettel mindenben a legnagyobb kímélettel viseltessék. Aki a fát, cserjét, virágot, füvet stb. nem tudja anélkül szemlélni, hogy hozzá ne nyúljon, ne menjen a ligetbe! A beszerzési csoport márc. 10-én hétfőn és 11-én kedden cukrot oszt a következő sorrendben : 0— Z betű hétfőn d. e. 1— N. „ „ d. u. A—H. „ kedden d. e. Dr. Ábrahám József. Születtek: 38. Febr. 23. Jeney Dániel szerelőnek Julia; 39. febr. 27. Kopestyuk László erdőmunkásnak Eudokia ; 40. márc. 2. Lang Anna cselédnek Teréz; 41. márc. 2. Porán György kövező.íek Lukrécia, 42. márc. 3. Ferencz Farkas kereskedőnek Izidor; 43. márc. 4. Nagy Ilonának ; Ibolya nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: 39. márc. 2. Katóka Antal bányász és Lázár Emma 40. márc. 2. Bán- hidi Géza jogász és Maár Róza; 41. márc. 2. Varga Mihály kovács és Marosán Ilona; 42. márc. 1 4. Hoppé Imre kertészeti segédintéző és Szász Ilona; 43. márc. 6. Krug Izsák cipészsegéd és í| Náthán Háni helybeli lakosok. Elhaltak: 53. márc. 4. Mazgon József ny. távirófelügyelő r. k. 88 év, végelgyengülés ; 54. márc. 5. özv. Fallenberg Jakabné szabóné izr. 72 év, végelgyengülés. r BÁNYÁSZAT. ^ (k==——— Komoly idők — komoly szavak. « A nagybányai kincstári, szervezett bánya — és zuzómunkások, hozzájuk és szociálisztikus szervezettségükhöz méltó alapszabályokat fogadtak el fáradhatatlan alelnökük, Marosán Pál Gá- I bor indítványára. Felleges időkben kettőzötten szép, komoly szavak ezek a máskor hideg paragrafusok. Értők, a dolgozó, a küszködő bányászokéit közlünk részleteket az alapszabályokból, hogy menjen — nem ! — repüljön a szó és hirdesse távoli bányásznak és nem bányásznak egyaránt, hogy az önfegyelmezés is szabad, de erős szálakkal fűzi össze az egyeket, nemcsak a maguk, de a köz és a társadalom javára is. A bányász a hegy népe... és a hegy sötét társainak mithozba vont gnómjai, azok a lelkekbe rejtőzött bányászpásztorok, kiket csak a bányász ért meg, önbecsülést, de a munka, — fegyelem, — és a társadalom szeretetét is tanítják neki ott lent a Hegyek sötét gyomrában. íme tehát pár szép részlet a testület önalkotta törvényeiből. 1. §-ból: A tagok csak a szervezet alapszabályainak 2. 5 és 6 szakaszaiban említett kedvezményekre tarthatnak igényt és tagságuk révén nem
