Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-02 / 48. szám
Censurat: Breban. XIL évfolyam._____________Nagybánya, 1919. december 2. ______48. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZÖAZDASÁÖI HETILAP. Az Országos IHagyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybáayavidéhi osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési ára c: Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: Dr. JUTÁI NAGY aABttRi Helyettes szerkesztő; BOITNER KAROLT. ■Wl'JgJJ' »II.. mmmnmrum imiummtnmummmmiitmrtmmmim ■■ , Sxerkesztfaég: Deák-tér 2. szám. hová a iapkozleményök küldendők. Kiadóhivatal: „Hermes" könyvnyomda Nagybányán DégetifeM- házban a cinterem felöl, hal áx elntlxetésekct ée hirdetéseket felveszik. A jövedelem felhasználása. Nem elég tudni pénzt keresni, tudni kell azt el is költeni. Igen, elkölteni. Mert azt bizony nem mindenki tudja. A pénznek az a rendeltetése, hogy az ember a maga szükségleteit ez által kielégítse. De a milyen különbözők szükségleteink úgy azoknak neme, mint jelentősége szempontjából, úgy a pénz elköltésének is tervszerűnek, az életmódnak okszerűnek kell lenni. Ennek ellenkezőjével lépten nyomon találkozunk. Az életmódot helyesen megállapítani nagyon fontos feladat. Aki ezt elmulasztja, vétkezik önmaga ellen, mert mulasztásának többé kevésbé keserves következményei nem fognak elmaradni. De vétkezik embertársai ellen is, mert a hibás életmód következtében beálló elégedetlenség, ember- és világgyülölet másokra is hat és hasonlókkal találkozva, felforgató törekvésekkel fogják"*ostromolni a világ rendjét, tevén azt felelőssé saját hibásokért. Természetes, hogy az életmód nagyon különböző aszerint, amint a természeti körülmények, műveltség, vagyon, foglalkozás, állás és a többi ezt magukkal hozzák. Sőt ugyanazon embernél is az életmód időről időre Halandóság. — Dr. Kosutány Ignác kaszinói beszélgetése. — (bk.) A világ eseményeinek törvényszerűségét nagyszerűen kimutafja a statisztika, mely első tekintetre rideg, száraz tudománynak látszik, de a ki belemélyed, összehasonlításokat tesz és keresi az okokat, gyönyörködni fog abban, hogy a rideg számok beszédesekké lesznek és sok , mely gondolatot és eszmét hámozhatunk ki belőlük. Á kik végighallgatták csütörtökön, november 27-én Kosutány kaszinói beszélgetését a halandóságról, tanúi lehettek annak, hogy rideg számadatok összehasonlításából és fejtegetéséből milyen sok tanulságos és érdekes eredményt lehet kihozni. Minket nagybányaiakat ezek a számadatok annál fokozottabb mértékben érdekelnek, mert Kosutány feldolgozta a Révész Zoltán által ösz- szegyüjtött nagybányai statisztikai adatokat is. A számadatokon kívül Kosutány természetesen részletesen foglalkozott a halandósággal annak különböző vonatkozásában. Azzal kezdte beszélgetését a tudós tanár, hog az elmúlt száz év alatt az emberi változhat. Szerencse, ha a jövedelem I emelkedésével lehetségessé válik élet- módunkat emelni: jobban élni. Ellenkező következményei vannak a jövedelem csökkenésének. És mert az életmóddal járó költekezés nem csupán összeadás és kivonásból áll, hanem életmódja az embert embertársai ! körében is a közvélemény elé állítja, nem ritkaság, hogy a jövedelem megcsappanásával a régi életmód külsőleg még ugyanolyannak látszik, de a külsüleg észre nem vehető szükségle- j tek kielégítése már hiányos. Hányszor l történik, hogy egy, a külső látszat után kapkodó hanyatló nagyság még nagyszerű borravalókat ad akkor, mikor nagyobb szüksége volna arra, hogy ! vacsoráját fizesse. Az életmód észszerű, okos megállapítása követeli, hogy legelőször a legelsőrendü szükségeseket fedezzük és azután sorrendet tartsunk abban, hogy a többit mikor és milyen mértékben teljesítsük, vagy hagyjuk. Különösen fontos ez az olyan munkásoknál, kik állandó kereseti viszonyok közt élnek és a fix fizetéssel biró tisztviselőknél. Ezeknél annál is inkább, mert az ő életmódjukat tanulmányozók arra a jelenségre bukkantak, hogy minél kevesebb a jövedelem, annak annál nagyobb százalékát emészti fel az élelmezés. Mig az élelmezés 52—64 %-ot vesz igénybe, a ruházat 16—23 %-ot, a lakás 12—45 %-ot, az összes anyagi kiadások 91—95 százalékot, úgy hogy a művelődés, nevelés, tanítás, egézség fenntartása kénytelen 2—3 százalékkal megelégedni. Megtakarításról pedig alig lehet beszélni. Természetes, hogy a hol a jövedelem nagyobb, ott az arány is kedvezőbb lesz, és a művelődés igényei már megfelelőbben nyernek kielégítést. De ahol viszont a szeszesitalok a jövedelemből 5—13 %-ot vonnak el, ott aztán a mulatság és „szórakozás“ is megkapják a maguk részét. így aztán | épen nem meglepő, ha az életmódnak és fogyasztásnak oktalan és tervszerűtlen menete mindenünnen összefolyva, egy nagy elégedetlenségben gyűlik össze, mely végül „zúgva, bőgve törte át a gátot, s el akarta nyelni a világot". A közelmúlt tanulságai között nem utolsó, hogy nem elég' a pénzt keresni tudni, hanem tudni kellene azt okosan és helyesen fel is használni. A pénz hű szolgája annak, ki vele élni tud, de a ki nem bir vele, azon kegyetlen bőszül áll. tudomány nagyobb haladást tett, mint az előző évezredek alatt együttvéve. Ennek dacára számtalan olyan kérdés van, mely az emberi elme előtt niegfejhetetlennek látszik. Ezek közé a megfejthetetlen kérdések közé tartoznak az élet tüneményei, annak oka, czélja, megszűnése és általában az élettel összefüggő körülmények. És ez áll nem csak az emberi életre, hanem az állatokra és növényekre is. Mindenkinek, a ki életet nyert, attól egyszer meg is kell válnia. Az élet a legkedvesebb java ar embernek. Bármely más szenvedés pótolható, de az élet elvesztése nem. Ezért foglalkozik a tudomány részletesen az élet tüneményeivel. A halandóság mérése olyképen történik, hogy megállapítják azt, hogy ezer ember közül hány hal meg egy év alatt. A népszámlálás nemzetközivé tétele folytán összehasonlításokat tehetünk egyes országok között. Legnagyobb a halandóság Oroszországban, a hol ezer emberre évenkint 33 haláleset jut, Spanyolországban 30, Magyaroszágon 297, Szerbiában, Romániában, Ausztriában, Olaszországban 26—26—24, Németországban, í Franciaországban, Portugáliában 22—22—21. í Ezután következik Finnország. Svájcz, Bel- | gium, Skócia, Hollandia, Irland, Anglia, Dá- !j nia, Svédoiszág és Norvégia. Legkedvezőbb jl az arány Norvégiában, a hol 1000 ember | közül egy év alatt csak 16 ember hal meg. | — Magyarországon 1881-től 1890-ig 536 | ezer ember halt el, vagyis ezer ember közül !| évenkint 32, 1890-től 1900-ig 29, 1903-ban i 26 ember. — Nagybányára vonatkozólag | Kosutány ismertette a Révész Zoltán által ! összegyűjtött adatok egy részét. E szerint | Nagybányán 1900-tól 1918-ig elhalt 6846 ember, vagyis évenkint átlag 361. Nagybánya lakosainak száma a népszámlálás szerint 12811, igy tehát egy év alatt 1000 ember közül átlag 35 ember halt el. Legkedvezőtlenebb volt az 1918. év, a mikor elhalt 517, de ha ebből levonjuk a spanyol betegségben elhalt 189-eí, a fennmaradó 338 haláleset az \ átlagosnál kedvezőbb. Az életkor szerint csoportosítva Nagybányán egy év alatt száz halott közül egy éven aluli volt 29, 10 ! éven aluli 36, 15-től 60 évesig 25. — Száz j évnél tovább élt 1913-ban egy (Simon Mó- ] zes, elhult 1Q8 éves korában) és 1918-ban
