Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-11-04 / 44. szám

1919. november 4 Nagybányai Hírlap 3. Dr. Kosuíány Ignác egyetemi tanár, lapunk illusztris munkatársa, f. évi október 30.-án, csüiörtököu a kaszinóban megkezdte előadásait. Ez alkalommal rarról értekezett, hogy honnan leitek a hegyek ? Erről az elő­adásról lapunk tárcarovatábafi emlékezünk meg. A legközelebbi csütörtökön, november 6.-án es tg. pont 6 órakor előadást fog tartani a növények életéből 3 K. belépődíj mellett. Diákjegy 1 K. — A 3 K. belépődíj tisztvi­selőknek családjegyül szolgál. A rendezőség a közönséget pontos megjelenésre kéri, mert a későn jövők ajtónyitogatása zavarja az előadást. ■ Kfissayné Hosszú Erzsébet hangver­senye folyó évi november 8.-án szombaton este 8 órakor lesz megtartva a Lendvai-szin- házban a nőegylet javára. A műsort lapunk muH számában közöltük. A műsor 3. pont­jában jelzett zongoraszám'oí Schreiber -Er­zsébet fogja játszani, ki Liszt Ferencznek N„Rapsndies hongroises No 11“ ciir.ii darab­ját fogja előadni. Az énekszámok zongora- kiséreíét Szentrniklósy Margit látja el. A nagyszabású hangversenyre jegyek előreje- gyezhetők Kovács Gyula könyvkereskedésé­ben. A helyárak a következők : Nagy páholy 50 K, oldalpáholy 40 K, Földszint 1—IV. sor 8 K, V—Vili. sor 6 K, IX—XIII. sor 4 K, Állóhely 3 K, diákjegy 2 K. Karzati ülőhely 3 K,karzati állóhely 2 K. A háziiparkiálHtás ügyében jelent­kezők nov. 3-tól minden hétfőn és pénteken d. u. 2—6-ig, a kaszinó olvasótermében munkát, felvilágosilást és terveket kaphatnak Csikós Anti festőmüvésznötől, a ki a terve­ket készíti és a munkálatokat vezeti. Felhívás! A helybeli Cionisia Szerve­zet zsidó elemi iskola felállítását vette terv­be. Hogy az előmunkálatokat megkezdhesse, ’feljiivjá azon zsidó,szülőket, akiknek tankö­teles gyermekeik vannak, hogy saját, ilíeíve gyermekeik érdekében 3 nap alatt a zsidó hitközség épületében levő irodahelyiségé­ben naponta délután 6—8 ig, vasárnap és kedden délelőtt 10—12-ig gyermekeik összeírása végett jelenjenek meg. Az intéző­bizottság iskolaiigyoszíálya. belül pedig nagytömegű pokoli láva ég. E- zen a hártyán él az emberiség, a mely hár­tya nem is olyan kemény, mint a tojás héja, hanem repedezett, laza. Ennek a hártyaszerü kéregnek a kihű­lése nein egyenletesen és-nem is egy időben történik. A kihűlés összehúzódással jár. A külső felület lassabban hül, mint az alsó ré­tegben levő kőzetek. Ennek folytán a két réteg között hézag támad, a boltivszerü szik­lák oldalnyomást fejtének ki, minek folytán a lazább összetételű földréteg beomlik, az agyagszerü földréteg pedig összeráncolódik. Az ilyen nyomás megfelel 1500—3000 at­moszféra erőnek is. A túlhevítőit víz a legerősebb követ is gyurmává alakítja át, ilyen állapotban a nagy nyomás folytán a föld kérge gyúródik és ráncosodik. Ezekből a ráncosodásokból jön­nek léire a hegyek, melyeknek rétegei nem egyenletesek, hanem összevissza vannak gyúrva, gsavarva, gyömöszölve. A hármas­forrás közelében levő óriás sziklákon a haj- láso.k és gyúrások menete szépen kivehető. Ehhez képest a diós és mákos kalács gyű­rődése csak kíméletes gomboíyitás. A „Csitri“ 15. és 16-iki előadására nagyban folynak a próbák esténkint a ka­szinóban. A rendezésről és betanításról Stella Sándor közbejött akadályok miatt lemondott, tisztét most Závory Béla városi főmérnök tölti be. A szereplők következők: 1. Nők: Bozsenik Etelka, Gíavitzky Margit, Gurszky Gabriella, Káplápy Sarolta, Kehiey Zoltánná, Rumppld Jolán, Rumpold Etelka, Smaregla Sarolta, Szűcs Margit; 2. férfiak: Bálint László, Gaá! József, ifj. Gíavitzky Károly, Günther Béla, ifj. Kaplány Antal, ifj. Rozsos István, Sroll Lajos. Az előadások alkalmából a „Buborék“ ez. lap újból megjelenik. Gyászfairek. ;Özv. László Ödönné sz. Virágh Eszternek, a Haracsek Vilmos utódai cég volt lőzsdekezelönőjénel: elhalálozásáról véltük a következő gyászlapot.:. „Ha atyám és anyám elhagynának is, az Ur magához vesz engem. (Zsoií. 27, 10.) — Virágh János és Virágh Izabella testvérei, Virágh Jánosné Olasz Zsófia és leánya Margitka, sógornője, őzv. Klein Lászlóné és családja, özv. Bartsay Tamásné nagynénjei, valamint az unokatest­vérek és a kiterjedt rőkonság nevében is igaz fájdalommal jelentjük, ho65 felejthetetlen drága jó testvérünk, a szeretett sógornő, kedves nagynéne és jó hugunk, Özv. László Ödönné Virágh Eszter folyó hó 31.-én reggel 5 óra­kor, fáradhatatlan és áldásos életének 56-ik és Özvegysége 23-ík évében rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt az Úrban. Kedves halottunkat november 2-án, vasárnap délután 3 órakor fogjuk ref. vailás szertartásai sze­rint eltemetni a Kossuth Lajos-utca 3. számú gyászos háztól. Nagybánya, 1919. október 21. Áldás és béke poraira!“ Szabó Sándor budapesti fodrász, Botos Vilmos nagybányai kereskedőnek és nejének neveli fia, Lázár József apai gépész leányá­nak, Lázár Arankának férje, Véső László borpaíaki kereskedőnek testvére, a háború ki­törése óta állandóan katonáskodott, ott súlyos vesebajt kapott. Nagybányán és Apában gyógykezeltette magát, nevelőszülei és fele­sége odaadóan ápolták, baja azonban any- nyira súlyosbodott, hogy Szatmárra ment operálás céljából, de az operálás néni segí­tett rajta, október 28-án Szaímáron az István kórházban 32 éves korában elhunyt, 29-én eltemették, ő is a háború áldozata volt. Jakab Jenő mechanikus október 25-én d. e. 10 órakor 28 éves korában elhalt. Az elhunytban Jakab Sámuel nagybányai fa­kereskedő öccsét vesztette el. Sirvilágitás megváltása címén özv. Szimon Béláué 10 K. Mladeiovszky Lajos és neje 40 K. Thurzó Ferencné 10 K. Thttrzó György 20 K. Agrikola Tiuka 10 K. Bern­hardt Adolfné 10 K. Magyar Zsigmondné 20 K. Hoffman Árpádné 10 K. Míkéné Schönherr Ilona 10 K. Stoll Gábofné 10 koronát,. Haracsek Vilmos .és Károly .50 K-t, özv. Szabó Sándorné szül. Lázár Aranka I apai lakos 20 K-t, Mendihovszky Józsefné 10 K-t küldött a nagybányai jőtékonycélu nőegyletnek. A dohányjegy megszüntetése iránt tett javaslatot a helybe}) pénzügyőrség. A városi tanács azonban nem járult hozzá a megszüntetéshez, nehogy a dohányt, mint árut féktelen lánckereskedelemnek tegye ki, hanem inkább úgy hátározott, hogy ezután a dohány-illetmény részletekben is kivehető lesz, mert többen az iránt panaszkodtak, hogy ha egyszerre veszik ki a dohányt, az igen sokba kerül. Adomány. A Debreceni vasúti üzlet­vezetőség 900 koronát adományozott a nagy­bányai tűzoltók fölsegéiyezésére. A mozi előadásairól e héten keveset írhatunk. Hétfőn nem volt előadás, valószí­nűleg azért, mert a film nem érkezett meg. Kedden a Tanitó tragédiáját és a Seprű lo­vagot mutatták be, de ez a két film bizony nem snkat ért. Szerdán és csütörtökön a Fe- |] jedelmi nap és az Ezres bankó filmjét mu­tatták be. Ezek jó darabok ugyan, de ető- i! ző héten már kétszer voltak műsoron. Pén ­teken — szokás szerint — nem volt mozi, szombaton pedig a 8 órás záróra miatt kellett a-mozit zárva tartani .Vasárnap délután fék 3- kor és 5 órakor az Ostorcsapás és a Bör- zekpdly cimü jól sikerült filmeket mutatták be. A 8 órás záróra miatt a mozi egyelőre zárva lesz. Hogy mikor nyilik meg új­ra a mozi, arról a falragaszok fogják a közönséget értesítem'. A föld kérgének ilyen ráncosodásán kí­vül a földréteg emelkedése is előidézi a he­gyek keletkezését. Szemléltető térképen is be­mutatta Kosuiáriy, hogy az amerikai hegylán­cok iránya északról délre, az európai és ázsiai (egyszóval eurázjai) hegyek pedig nyu­gatról keletre húzódnak. Az utóbbiaknál a vulkániság játsza a fő, csaknem egyedüli szerepet. A harmad (tereiéi) korszakban ke- 4étkeztek a ntagy vulkáni kitörések. A nagybányai hegység ez utóbbi faj­hoz tartozik. A Gitt in négy kis szarvacskája a kráter maradványait' mutatja, mig a Rozsály és Feketehegy ráncosodásbót előállott pupo- zedás. A ráncosodást két erő találkozása idézte elő, az egyik északról M,-Sziget felöl a másik délről, Erdély felől nyomta a föld­kérget. Akkoriban nem éltek itt emberek, ha­nem csak olyan növények és állatok, a me­lyek ma már kihaltak. (Kenyérfa, pálma, rinoceros, mammuth, stb.) • Ennek a flórának falán maradványa a nagybányai gesztenyefa. Annak az időnek az emlékei a borpataki, fi- rizai, miszmogyorosi savanyuviz, mely széíi- diokszidos gazakat tartalmaz. A hogyan a hegyek keletkeztek, ép úgy el is pusztulnak. Részletesen ismertette ez­után Kosutány a hegyek ellenségeit, az eső­cseppet, mely a köveket kimossa és legördül és homokká morzsolja a hegyekről; a hegy belső részében szintén romboló munkát vé­gez és a hegy tövében, mint forrás bukkan a szabadba. A forrásvíz sok olyan anyagot mos ki a hegy belsejéből, mely a desz- tilált vizből hiányzik. Ez az idegen anyag egy közönséges kis forrásnál egy év alatt 315 tonnát is kitesz, a mi több, mint egy hosszú tehetvonat súlya mozdony- nyál és a teherrakoniáiinyal együtt. A hó, a fagy és a szél is ellenségei a hegynek. A szikla repedéseibe szivárgott víz megfagy és szétrepeszii a legnagyobb szik­lákat. A nagybányai hégyek anyagát poralak­ban elviszi a viz a Zazáron, Láposon és Sza­moson át a Tiszába, a Tisza kihordja az alföld rónáira, egy részét pedig a Dunán át a tengerbe viszi. A hegyeknek az a végzetük, hogy a tenger elnyelje. „Örökre a világ sem áll, de a mig fennáll, és amíg él, ront vagy javít, de nem henyél“. _____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents