Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-01-28 / 4. szám
XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. január 28. 4. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona. negyedévrej’I.BO; korona; egy szám ára 24 fillér. Megjelenlk^mlndetrkedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Ot*. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőiéi: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: »Hermes* könyvnyomda Nagybáynán Dégeifeld-házbaa, a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik, Helyi munkaszervezés. Idestova már negyed éve annak, hogy a fegyvert letettük s a magunk részéről a világháborút befejeztük. A háború folyama alatt sokan, de nagyon sokan abban a hitben ringatták magukat, hogy mihelyt vége lesz a háborúnak, azonnal könnyebbülni fog a megélhetés. Ebben a feltevésben alapos lett a csalódás. Befejeztük ugyan a háborút és legnagyobb részben a katonák is hazaérkeztek, ám de a megélhetési viszonyok nem könnyebbültek, hanem inkább suiyosb- bodtak. Ennek a végtelenül sajnálatos körülménynek okául mi a munkátlanságot állapítjuk meg. Sok a dologtalan és a munkakerülő ember, akik dolgozni vagy a termeléshez hozzájárulni nem akarnak, hanem inkább csavarognak naphosszat a főtéren rongyosan, piszkosan, éhes gyomorral és lesik, olvasgatják a falragaszokat, hogy hol és mikor mit osztogatnak ingyen vagy segély cimen. Ez rettenetes nagy hiba ! Ha ez igy fog sokáig tartani, tőnkre megy az országnak még az a kevés va- lamilye is, amit sikerült a nagy világ égésből megmenteni. E kétségbeejtő helyzeten kormányt vezető férfiainknak és helyi hatóságainknak okvetlenül segíteni kellene. össze kellene írni az összes munka- nélkülieket tekintet nélkül arra, hogy férfiak-e vagy nők, voltak-e katonák vagy sem és ezekből a katonaságnál is bevált munkásosztagokat kellene felállítani. És akiknek valamilyen munkásra volna szükségük, megfelelő munkaerőért a munkás osztagok parancsnokságához folyamodnának, a honnan a kért munkaerőt nyomban ki is ve- zénylenék, még pedig hatóságilag szabályozott munkabérek mellett. Midőn szerény sorainkat képviselő- testületünk és nemzeti tanácsunk tagjainak szives figyelmébe ajánljuk, kérjük, hogy a legközelebbi ülésen szíveskedjenek eme tárgyában célravezető indítványt tenni és kérni, hogy az esetleges határozat terjesztessék fel a kormányhoz vagy az országos Nemzeti tanácshoz, hogy ez az igen fontos gazdasági probléma országosan is nyerne megoldást. I Demottrácia eszmÉjÉnek történelmi fejlődése. (Második közlemény.) Előző cikkünkben megismertettük főbb vonásaiban a Solon-féle athéni alkotmányt s az ott elmondottakhoz tegyük még hozzá, hogy nem telt bele fél század és behozták az osztrakizmust, ezt a sajátlagos népbiróságot, a melyben minden egyes polgár egy cserápdarabra (osztrákon) felirta, hogy a népegyenlőséget veszélyeztető, nagyhatalomra jutott államférfiak közül kit kíván száműzni s ha valakire 6000 szavazat esett, az kénytelen volt hazáját tiz évre odahagyni, hacsak időközben egy másik népszavazat újra haza nem hívta. Azért kellett ez alkotmánynak megbuknia, vagy mondjuk : szelídülnie, mert mindenütt a középutat keresvén, teljesen egyik pártot sem elégítette ki. Az antik demokrácia fénykora a Krisztus előtt 369—429. élt athénei Perikies nevéhez fűződik, ki megszorítván az areopág hatalmát, La nép kebeléből esküdtszékeket állított be, s hogy a legszegényebbek is gyakorolhassanak polgárjogokat, gondoskodott a tisztviselők díjazásáról, a népgyü- lésen megjelenők napidijáról, a hadizsoldosok ellátásáról, sőt, hogy a népben a nemes élvezetvágyat felébressze, a színházi átalányról (teori- kon) is. Rómáról, e nagy világbirodalomról csak annyit, hogy benne a köztársaság csak rövid időre, alig pár évre öltötte magára a demokrácia állam- ormáját a történelemből ismert Marcus- és Sulla- féle rémuralommal kapcsolatban, amely a Krisztus előtti második és első századra esett, mikor a tömegnek tudatába menvén át az a meggyőződés, hogy egyesek hatalma és erőszakoskodása a törvénynél is előbb való: maga vette kezébe a politikai hatalmat, de csak azért, hogy nagy sorsfordulással császári hatalom vehesse nemsokára kezébe a világbiró birodalom ügjeinek vezetését. A középkorban főként egy tényező működött közre a római jogon kívül a demokratikus egyenlőség eszméjének fejlesztésére : a római katholikus egyház, melynek hierarchiájában családfa, születési előjog, nagyobb vagyonfok nélkül is fölemelkedhetett valaki egyéni érdemeinél fogva akár a pápai triaráig is, ezenkívül csakis Olaszország város-államaiban és Svájcz öskantonaiban találunk demokratikus alapokon nyugvó államszervezetekre. A modern történelemnek mindjárt kezdetén már találunk demokratikus államformákra. A német népek között valamennyi szabad ember (vagyis mindazok, akik nem voltak rab* szolgák) csaknem teljesen egyenlő volt egymással, és ezek a szabad emberek mindenik külön törzsben tökéletes önkormányzati joggal bírtak. Mert az a személyi kitüntetés, amelyben egyik vagy másik család részesült, semminemű előjogot nem adott neki más szabad emberek fölött és ahol királyság volt is, alig lehetett annak viselőjét uralkodónak nevezni, mert a király semmit sem tehetett á szabad emberek gyűlésének hozzájárulása nélkül és mert nem születési jogánál, hanem a nép szabad, választásánál fogva lett királlyá. Az általános szabadság és egyenlőség ezen állapota azonban fokonként vele teljesen ellentétes állapotba ment át. A hűbéri rendszer betolakodásával a nép nagy többsége égy előjogositott kisebbség hatalmába jutott. A korábbi szabad emberek nagy tömege, elveszitvén egyéni önállóságát, alig volt többé megkülönböztethető a tuláj- donképeni rabszolgáktól, akiknek helyzete meg sok tekintetben éppen megjavult. Az uralkodó osztály, a nemesség, „nép“, „csőcselék“ nevekkel bélyegezte azokat, akik ő hozzá nem tartoztak, így a „nép“ kifejezést, melyet az ősi köztársaságokban a szabad polgárok közösségére alkalmaztak, azokra a tömegekre vitték át, amelyek jognélküliek voltak. Az uralkodó osztály és a néptömegek közti különbség főleg abban a két pontban állott, hogy amazé volt a háborúban való kizárólagos elfoglaltság és a föld szabad birtoklási joga, amely utóbbi egyes-egyedül hadiszolgálatokért adományoztatok De a függőségi állapot ezen rendszérében az uralkodóktól az arisztokrácián át le a köznépig, lassankint egy ellenzéki elem tört magának utat, mely az úgynevezett néptömegből eredve, mint demokratikus elem lépett előtérbe. Nem annyira uj elem volt ez, mint inkább uj életre ébredése az ókori római municipialis, törvényhatósági, városi életnek, amely sohasem enyészett el végképSTERNBERG HANOSZERGYAR Rákóczi-ut 60. sz. „Zenepalotájának“ harmonium-termeiben pedálos és Z manuális remekdarabohtál kezdve a miniatűr harmoniumokig minden fajtn amerikai és eurdpai modell raktáron. Vidékre pontos szállítás. Vidékre pontos szállítás. mm
