Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-01-15 / 3. szám
2. Nagybányai Hirlap 1918. január 15. hivatva vannak arra, hogy városunk gazdálkodásába esetleg mélyebben belé tekintsenek. Aggodalmaink nem alapnélküliek. Minden lényegesebb vállalkozásunk vagy létesített intézményünk a neki tulajdonított hivatást vagy a hozzája fűzött reményt nem töltötték be, azokban többé kevésbé, mindig csalatkoztunk, olykor-olykor érzékenyen reá is fizettünk. A Lapos-erdő miatt is aggodalmaink vannak, kisiklik a kezünk közül a nélkül, hogy annak esetleg számottevő eredményét érezhetnők. Nem akarunk a dolog mélyére hatolni, annál inkább felidézni az állandóan sajgó múltat, azt azonban szívből óhajtjuk, hogy a Lapos-erdőre vonatkozó felső döntés ne sablonszerűig, hanem alapos, behatóbb és lelkiismeretes vizsgálat alapján hozassák meg. Nagynevű képviselőnket pedig egyáltalán ne feszélyezze a feltett kérdés. Teljesen megvagyunk mi győződve a hozzánk való jóindulatáról, hiszen azt még a legkissebb személyi dolgokban is állandóan van szerencsénk élvezni. Sőt arra vagyunk kénytelenek kérni, hogy a beható felülvizsgálatnak engedjen időt és szabadteret, nehogy a szorgalmazás az ügynek ártalmára legyen. Szigethy Irén. Óh ! nyári boldogságom régmúlt szépséges fészke, magyar Barbizon, Nagybányám, ahova minden évben vissza vágyom júliusi gyönyörű estéken, öreg Szent István torony, égbe néző Kereszthegy. Havas tetőid felé csókom dobom innét a messzi, Dunántúlról. És küldök neked drága városom, egy bűbájos leányt, akinek nevét Írásom fejére illesztettem, elküldöm innét nektek, édes nagybányai ismerősök és ismeretlenek: fogadjátok szeretettel és ha a színházatok színpadán a függöny elősszőr lebben szét, az orkeszterből kihangzik az első melódia, úgy üssétek tapsra kezeteket, hogy Győrig elhangozzék a diadalmas robaj. Egy leány toppan elétek, aki itt minálunk, ebben a kis metropolisban úgy játszott a szivek húrjain, mint a méla mandolinon egy kis francia szerenád. Kétszer, két hónapig volt ő a mi színházunk ragyogó csillaga, kétszer, két hónapig tarmozódása okozza a fáradságot. Ha a sejt felégeti minden meglévő protoplazma készletét, akkor nemcsak elfárad, hanem kimerül. A felfrissülés úgy következik be, hogy a sejt eltávolítja magából a mérges salak anyagot és hasznos táplálékot téve helyébe, készen áll uj erőkifejtésekre. Sejtekből áll az emberi test egész szövevényes szerkezete. Megtermékenyített magányos sejt szaporodásával nőtt fel a test, keletkeztek a tagok és szervek. Az egyesült magányos szervek munkája speciálilázódott a maga helyén mindegyik csak a neki rendeltetett életfunktiót végzi, de alaptulajdonságaikat mindhalálig és az örökkévalóságot megtartották. Táplálkoznak a sejtek az élet fen- tartó, titokzatos vér teszi nekik a táplálékot. És ugyancsak a legcsodálatosabb konverzális trans- missiós szerkezet: a vér szállítja e! a sejtekből az égési folyamat után felhalmozódó mérges salak anyagot. A testnek minden szerve, amely dolgozik, anyagot füt el és salakot rak le. Ha a szerv munkaképesség lasanként csökken és végre megszűnik, mert elhasználta minden anyagkészletét és mert salakmérgei felhalmazódtak. E salakok károsak, mérgesek és veszélyesek a szervre. A következmény : A szerv elfárad és kimerül. Ha súlyt emelek, beáll egy időpont, amikor az izom felégette minden anyagkészletét és a fokozott erőkifejtés tott, mig láthattuk estéről estére, az operettek királynőjét, a siró — nevető, szívvel teljes, az életbe, önmagába és a művészetbe szerelmes asszonyt. Nézzetek rá az első pillanattól fogva úgy, ahogy kivételes tehetségekre kell, nyitott szemmel csodálkozni, engedjétek, hogy vigyen magával a dal és színes igék szárnyain a boldog önfeledés, tisztult artisztikum magosai felé. Jó öreg Nagybányám ! Talán nem is tudod, mennyire szeretlek, most még jobban és könye- sebben, mikor elviszed tőlünk a forró esték tap- sos, dicsőséges priinadonáját. Még ma itt van mint vendég, az ódon Győr teátrumában ... és vasárnap már ott száll ki a kis szatmári vonat vag- gonjából, körülpillant a havas hegyeken és ösz- szébb húzza magán a kabátot. Vájjon itt is Győrt fog-e találni? Én ismerem jól, ki vagy te, drága Nagybányám. Tudom, hogy szereted, aki megérdemli, hogy rajongjanak érte. Én már itt Győrött a bucsuzáskor azt mondtam tegnap S z i g e t y Irénnek, menjen örömmel, mindha haza menne. Bányán nem csak a hegyekben bujkál az arany, a szivekből is lehet bányászni szép, drága nemes fémeket ... nyisd ki hát a lelkedet, jó bányai közönség és szeresd a kedvemért már azért is a mi Szigethy Irénünket. Ha megismered őt, akkor magadtól is szeretni fogod! Üdvözöllek és szeretlek érte előre. Győr, 1918. Január 4. Kárpáti Endre hirlapiró. Kinevezés, ö felsége a király dr. F ü I e y Lajos marosvásárhelyi kir. törvényszéki jegyzőt a IX. fizetési osztályba sorozott jegyzővé nevezte ki. Folyó hó 7-én Szi- nérváralján elhalt özvegy Soltész Jánosné ombódi ref. lelkész özvegye életének 76 évében. Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész édes anyját gyászolja az elhunytban. A közszeretetben állott urinő temetése e hó 9-én ment végbe általános részvét mellett. A család gyászjelentése a következő : A. B. F. R. A. Fájdalmas szívvel jelentjük atyánkfiainak és minden jó emberünknek, hogy a mi jó édes anyánk, özv. következtében mérges salakja sokkal gyorsabban halmozódott fel, hogysem a száguldó vér a méreg szemecskéket magával ragadhatta volna. Az izom kimerült, várni kell, pihenni, uj anyagokat nem égetni el és időt engedni a vérnek, hogy apránként elszállítsa a felhalmozott mérget. De hát méreg-e csakugyan, a mi fáradó sejtben felhalmazódik és nemcsak egyszerűen a felégethető anyag gyors elfogyása okoza-e a kimerülést. Minek föltételezni káros mérgek felgyülekezését, amikor elegendő a fáradtság megmagyarázására talán egymagában a fotóanyag elfogyása is. A gőzkazán munkája sem azért szűnik meg, mert salak rakódik le benne, hanem mert elfogy alóla a tüzelő szén vagy kifogy belőle a gőzt eresztő vizt. Az érckazán nem élő szerv és mégis megöli a lerakódó salak, ha időnként nem tisztítják tőle. Az eleven sejt rejtelmes és láthatatlan munkájának megfejtéséhez azonban nem volna elegendő ilyen hipotetikus, átvitt és hasonlatos bizonyítás. Biológiáról van szó : tények kellenek és kísérletek. A tudós Range már 1865-ben kísérletileg bizonyította, hogy a kifáradt állati izomban méreg rakódik le és ez a méreg a fáradt izomrostok közül kémiai utón'kimosható. Ha egy fáradt izom kiszivattyúzott nedvét belefecskendezte egy friss, pihent izomba, a friss, pihent izom is fáradt lesz, kimerült és olyan munkaképtelen, mint az,amelyik Soltész Jánosné 76-odik, özvegysége 10-edik évében ma az Urban csendesen elaludt. Az elköltözött drága lélek porsátorát folyó hó 9-ikén délu - tán temetjük. Szinérváralja, 1918. januárius 7- Sátor Dávidné Soltész Jolán és családja, Magos Meny- hértné Soltész Ida, Soltész Elemér és családja’ Soltész Margit. Légy hü mindhalálig és neked adom az életnek Koronáját. Adakozzunk a vakoknak. A Vakokat Gyá- molitó Országos Egyesület Kormártyhatósági engedéllyel országos gyűjtést rendezett, de mivel a háborúval közvetlenül összefüggő feladatok a társadalom áldozatkészségét nagyon igénybe vették, azért a gyűjtés nem járt kellő eredményei. Ennek folytán a belügyminiszter 129027/X1I 1917. B. M. szám alatt, továbbá a vallás és közokt. miniszter 22521/1916. szám alatt kelt körrendeletével felhívta a törvényhatóságokat a nevezett ey’cett'et anyagi támogatására. Segélyek a Szurmay-alapból. A Szurmay alapból segélyek elnyerése végett következő utba- igazazitást adták ki: A társadalom áldozatkészsége immár lehetővé teszi, hogy a „Szurmay Sándor a!ap“ból és a honvédelmi miniszter rendelkezésire álló egyéb pénzekből a segélyezés megkezdődjék. Ennélfogva a m. kir. honvédség, a m. kir. népfölkelés, a m. kir. horvát-szlavon csendőrség ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt és tisztviselő jelöltjei, akik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérültekké váltak és segítségre szorultak és a kérelmezés idejében tényleges katonai szolgálatban nem állanak, továbbá a háborúban hősi halált halt, sebesülés, vagy a harctéren szerzett betegségek (sérülések) vagy hadífáradalmak következtében elhalt magyar királyi honvéd, m. kir. népf.. m. kir. horvát-szlavon csendőrtisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt és tisztviselőjelőltjei, ezek segitségre rászorult özvegyei és árvái segélyezés iránti kérvényeiket hozzám benyújthatják. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából űrlapok lesznek a m. kir. honvéd állomásparancsnokságoknál (Budapesten a kir. honvéd térparancsnokságnál) egyszerű szóbeli vagy levelezőlapon beküldőit Írásbeli kérelem alapján díjmentesen kiszolgáltatva. A kérvényező az általa kitöltött és aláirt kérvényt lakhelyének községi elöljáróságánál, polgármesterénél (Budapesten mérgekkel teli nedve. Kísérletileg megállapítható a fecskendezés után a fris, pihent izom hirtelen munkaképtelensége, mint legbiztosabb jele a kimerültségnek. Mosso egy pihent kutya vérét átfecskendezte egy másik pihent kutyába. Semmi eredmény. Álfecskendezte a pihent kutyába egy agyonhai- szolt kutya vérét: a pihent kutya nyugodt lélegzése egyszerre fulladássá gyorsult, addig rendes szive vágtatva és lihegve vert, — megannyi jele a fáradság mérgeinek. Akik pedig mosolyogni szeretnek az ilyen tudományos fantazmagóriákon, azoknak eszébe kell hogy juson a rengeteg, örökké idézett, unalommá csépelt iskolás példázat. Világ hahotával kisért lehetetlen ostobaságból egykor a gőzgép is egy félszázad múltán majd múzeumba kerül már a régen valóságra változott fantazmagória, amelyen túl a száguldó élet. Megmosolyogható fantazmagória ma a szérummal és kémiai táplálkozással lehetővé tett fáradatlan és szüuetlen emberi munka, de mégis lesz valamikor egy gyönyörű szociális uj berendezésű korszaka az emberiség életének, amikor kulturmuzeumba kerül széruinostól a pihenés- telen emberi munkát megoldó problémája. Mert akkor már nem lesz többé probléma a megélhetés és az ember nem a maga életéért dolgozik többé, hanem a maga életének. Özv. Soltész Jánosné
