Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-05-28 / 22. szám

2. Nagybányai Hírlap 1918. május 28. Nagy 2. Sándor. A világ titáni vajúdása közben a háború vészes fergetege egyre másra tépi le a nemzet ha­talmas életfájának erősebb hajtásail is. Mert a gyászkeretbe foglalt, nekünk igen kedves és fe­ledhetetlen név a nemzeti ideálok munkásai kö­zött a részére kiszabott szükebb körben méltó he­lyet töltött be, derekas munkát végzett ! Városunk­nak 1912. február 12-én megválasztott főmérnöke nemes ambícióval, pedáns pontossággal és lelki- ismeretes munkával töltötte be hivatali állását, tár­sadalmunkban pedig nyílt, egyenes fellépésével és figyelmes szolgálatkészségével magának csak jó barátokat és lekötelezett ismerősöket szerzett, akik most mély megdöbbenéssel olvassák a Pest- szentlőrinczrői érkezett távirat lesújtó hírét, hogy a nemes lélek megtért a csendes anyaföldbe, mely­nek védelmében a mozgósítás óta előbb Komá­romban, majd az orosz és később az olasz fron­ton legfelsőbb elismeréssel is méltónak és kiválónak talált műszaki szolgálattal vett részt, miglen pár héttel ezelőtt Udinéből a fronton szerzett súlyos betegséggel érkezett haza Budapestre, honnan po­rig sújtott édes anyjához Pestszentlőrinczre tért meg, hogy a pótolhatatlan anyai gondozástól nyer­je vissza egészségét! Másként határoztatott! A daliás népfelkelő mérnök főhadnagy ki egyizben az orosz fronton megsebesült volt, de szerencsésen felépült, kitünte­téseivel díszítve szombaton az édesanya gondozó karjai közül a ravatalra került s vasárnap már a város házáról és a Kaszinó épületéről gyászlobogó hirdette a város derék, hűséges tisztviselőjének és kellemes társadalmi emberének korai halálát. Az a künnyter.ger, mely a világháboiu okozta fájdalmak nyomán fakadt az emberiség szeméből, már is özön­vízzel fenyegeti az átokkal sújtott nemzeteket s i- me mégis egyre kell annak gyarapodnia, hogy el­lepjen mindeneket, kik még mindig bizakodnak, hogy valamikor elapad e tenger s helyét a nem­zetek vállvetett kulturmunkája fogja ismét felvirá­goztatni, mert a dús vérrel, künynyel áztatott föld­ben egykoron a legszebb gyümölcsök kell, hogy te- j remjenek! A megboldogult, aki 1881-ben Szegeden szü­letett, a helybeli ref. egyháznak ügyei iránt mindig a legnagyobb érdeklődéssel volt és ezt jelentős jó­tékony adománynyal is kinyilatkoztatta. Haláláról a család gyászlapja lapunk zártáig még nem érkezett meg, ehelyütt egyedül a város tisztikara állal kiadót gyászlapot közölhetjük csak, mely igy szól: Nagybánya sz. kir. r. tan. város tisztikara fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy a közbecsü- lésnek örvendett tisztviselőtárs : Nagy Z.Sán- d o r városi főmérnök, m. kir. népfelkelő mérnök­főhadnagy a mozgósítás óta teljesített és legfel­sőbb elismeréssel is kitüntetett kiváló katonai szol­gálata alatt szerzett betegségében, Peslszentlő- rincen, 1918. évi május hó 24-én váratlanul el­hunyt. A Gondviselés által reánk : az ő tisztvise­lőtársaira és városunk közönségére mért ez a sú­lyos csapás sokáig elviselhetetlen fájdalommal fog­ja szivünket eltölteni. Megnyugvásul szolgáljon mindnyájunknak, hogy imádott hazánk védelmé­ben kellett ifjú életét feláldoznia. Károly Király gyérmehayarai ístósa. Királyunknak kezdeményezése és védnök­sége alatt julius havában mindkét országnak sze­gényebb gyermekei közül az üdülésre szorulókat 6 heti nyaralás jótéteményében fogják részesíteni. Hozzánk eljönnek a társoiszág németajkú gyerme­kei és viszonzásul a mi gyermekeink az ausztriai tengerpart legszebb helyein fognak üdülhetni. Felkérem Nagybánya város közönségét, hogy mindazok a családok, akik 6 hétre 6—12 éves korú, egészséges, de üdülésre szoruló 2 német gyerme! et magyar vendégszeretettel ellátni hajlan­dók, jelentsék a szándékukat a polgármesteri hi­vatalnál. Németül beszélő családoknál egy gyer­mek is elhelyezhető. A nyaralás julius hó 2 ik fe­lében fogja kezdetét venni. A vendéglátó család minden gyermek ellátá­sáért némi kárpótlásul 6 hétre 60 koronát kap. Minden 30 németajkú gyermek egy német tanító­nő vagy óvónő kíséretében fog érkezni. Aki az i- lyen intelligens, müveit nő 6 heti ellátását 180 K. fejében vállalni hajlandó, e szándékát szintén közölje a polgármesteri hivatallal. Úgy a német gyermekek, mint ezen nén e tanítónőket vendégül látó családok részére az ufá nuk járó és őket megillető liszt, cukor és zsirszülc- séglettel való ellátásuk a Közélelmezési Miniszter által biztosíttatott. A gyermeknyaralfatás szép tervéhez kérjük az egész lakosságnak megértő, szives támogatását^ mert ennek sikere az alattvalói barátságnak, a magyar vendégszeretetnek legszebb bizonyítéka lesz és csak fényt hozhat reánk, ha a magyar emberről és a magyar hazáról az itten nyaraló német gyer­mekek a legszebb emléket viszik magukkal, ha majd körünkből távoznak ! Dr. Makray Mihály polgármester. HÍREK. Házasság. Kassai K a s s a y Kálmán, a Spi- netti Sándor utóda cég főnőké, itteni kereskedő házas­ságra lépett özv. bibarczfalvi Dr. Mihály Gyulá- né sz. raztótzfalvi Hosszú Erzsébettel Nagyszebenben. Gyászhirek. Özv. N o v á k Istvánná szül. Szabó Izabella, Szabó józsef m. kir. főerdőtaná- esős, az m. szigeti m. kir. erdőigazgatóság főnő­kének annyósa, 79 éves korában M. Szigeten el­hunyt. — Túri Ferenc lakatos mester és Felső­bánya város képviselőtestületének tagja 91 éves korában jobb létre szenderült. A megboldogultat városunkban is sokan ismerték s mint kiváló mester­embert nagyrabecsiilték. A hadsegélyző bizottság vasárnap d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében ülést tartott és elhatározta, hogy 4291 K. 80 fillért kitevő va­gyonát a helyi hadiárva alapnak adja át, miv; I működése az országos hadi gondozó hivatal or- ganizálása "folytán miniszteri rendelet szerint tárgy­talanná vált. Ugyanis a nevezett országos hivatal­nak városunkban kirendeltsége van, s ennek igazga­töltöttem a nyarat. A „Hotel de Englaterra,, szálló­ban laktam, mert innen nyílik a legszebb kilátás a tengerre. A szálló vendégei csaknem mind angolok voltak, amit azért szerettem, mert igy legalább nem kellett uj, esetleg kellemetlen ismeretségeket kötnöm. De már a harmadik vagy negyedik estén, mikor beléptem a szalonba, ott láttam ezt az öreg urat a leányával. Megvallom, hogy a szépsége en­gem is éppen úgy megszéditett, mint Sandovalt, de azért óvatos voltam s egyelőre csak messziről gyönyörködtem benne. Mikor azonban spanyol új­ságokat kértem az inastól, az öreg ur egyszerűen odajött hozzám és bemutatkozott. Az élettörténete nagyon egyszerű és közönséges. A neve dón Fidel Inigo s valamikor hajós legény volt egy spanyol hajón, mely Kuba-sziget közelében elmerült; ő néhányadinagával megmenekült s a szigeten ma­radt, ahol — senki se tudja hogyan : — meggaz­dagodott s elvett egy kreolleányt. A felesége nem sokára özvegyen hagyta evvel a gyönyörű leánnyal, akinek Clarita volt a neve . .. — Na és a gyilkosság ? — kérdezte Sando- val idegesen. Mindjáit rátérek arra is, — felelte Bustamanie. — Az öreg Inigo odavezetett a leányhoz és bemu­tatott neki. Alig beszélgettünk pár percig a szoká­sos udvarias formák között, mikor bejött a szalonba egy előkelő megjelenésű elegáns fiatalember, aki köszöntötte az öreg Inigot s aztán nekem is be­mutatkozott. Azt mondta, hogy Carnoc Breito a neve, de később megtudtam, hogy ez csak álnév, ő maga mondta el nekem, hogy Fonseca grófnak a fia, portugál főnemes és azóta bujdosik, mióta Manuel királyt megfosztotta nemzete a tróntól. A for­radalom kitörésekor halálmegvetéssel harcolt Lis­sabon utcáin a barrikádok tetején, s inkább ment önkéntes száműzetésbe, sem hogy otthon maradjon hazájában, mely elűzte uralkodóját. Mondhatom, fiuk, hogy kevés derekabb férfit, önzetlenebb jel­lemet és nemesebb lelkű idealistát ismertem ennél a grófnál, akiben a portugál főnemesség minden erénye megtestesült. Bustamante szomorúan sóhajtva állt meg egy pillanatra, majd halkabban folytatta: — Aztán, mikor teljesen összebarátkoztuuk, Fonseca gróf megvallotta, amit én már különben is észrevettem : hogy halálosan szerelmes a szép Cla- ritába. De észrevettem azt is, hogy a szép leány nem szereli viszont Őt, csak kacérkodik vele. És egy alkonyaikor, amint a kikötő partjain sétáltam, lélekszakadva, örömtől ragyogó arccal sietett felém Fonseca gróf. — Tudja-e mit mondott Clarita éppen most ? — kérdezte boldogan. — Nos ? . . . Hogy barátnőjével leüt a platánfasorou túl a a parti sziklára, s ha én a kikötő túlsó feléről odauszom hozzájuk, akkor végre meghallgat. — Őrültség — kiáltottam föl megdöbbenve —nézze meg az óriási távolságot s a nyugtalan tengert, nem szeretheti önt az a leány, ha ilyen ve­szedelembe küldi. — Hol itt a veszedelem ? ... Itt csak bol­dogság van, mely a kikötő túlsó partjáról siet felém. — Nem fogom megengedni ezt az őrültséget — tiltakoztam határozottan — vagy pedig csóna­kon fogom önt kisérni, hogy segítségére siethes­sek, ha elhagyja az ereje. A föltétel éppen az, hogy nem szabad csó­nakot használnom : s önnek nincs joga megaka- dályonzi engemet boldogságom elnyelésében, — fa­li m m m E3 m m m m m m

Next

/
Thumbnails
Contents