Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-05-18 / 21. szám
1918. május 19. Nagybányai Hírlap 3. A szatmári ref. felsőbb leányiskola 90 növendéke P i 1 h o f f e r Ida vezetésével szerdán, tanulmány-kirándulásra érkezett városunkba. Egy napi itt időzésük alatt megtekintették városunk nevezettségeit, köztük az öreg Szent István tornyot is, melynek történetét Szeöke Béla plébános magyarázta el a kis érdeklődőknek. A toronyba fel is vezette őket, hogy a város gyönyörű fekvését minél közvetlenebbül élvezhessék. Másolat : 1918. évi 14180. III. sz. — 1918. évi május 1-től kezdődőleg megengedem, hogy a marharakodó vasúti vagy hajóállomáshoz kirendelt állatorvos-szakértők az olt teljesített szakértői működésűkéit megállapított munkadijak kétszeressel számíthassák fel ; abban az esetben pedig, ha a működés az (oda — és visszautazást is beleértve) ugyanazon a naptári napon elvégezhető nem volna, ugyancsak további intézkedésig megengedem azt is, hogy még egy külön kétszeres munkadijat is felszámíthassanak a szállítóiéi terhére. — Budapest I 1918. április 26. — M. kir. földmivelésügyi mi- j niszter. — Másolat: A magyar királyi minisztérium I. 120/1918. M. E. sz. rendeletében reám ruházott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. Ha az 1157/1917. M. E. sz. (Budapesti Közlönynek 1917. április 4 ik napján megjelent 78. számában kihirdettetek) rendelet szerint a Gyapjú- központnak megvételre fel ajánlott és minőségen- kint 1000 kg-on felüli gyapjukészletek gyárilag való kimosalása az elszámolást lényegesen késleltető akadályokba ütköznék, az akadály tartamára megengedem, hogy a Gyapjubecslőbizoltság (1157)917. M. E. sz. rendelet 9. §-a) az említett gyapjukészletek tekintetében a gyapjú minőségi fokozatát, tiszta tartalmát és vételárát a készlet előzetes kimosatása nélkül Ugyanúgy állapíthassa meg, mint az 1000 kg.-ot meg nem haladó gyapjukész- leteknél. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép éleibe. Szatmár megye alispánja. A „Vasárnapi Újság“ május 12-iki száma képeket közöl a király látogatásáról az olaszországi magyar csapatoknál, a nyugati német offenzivá- ról, a nyugati fronton levő magyar csapatokról, a németek finnországi harcairól, a király bádeni lakásáról, Hevesi Sándor új darabjának előadásáról a Nemzeti Színházban stb. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György regénye, Juhász Gyula verse, Zsoldos László novellája, Schöpflin Aladár színházi cikke, Szigma tárcája, Beimet humoros angol regénye stb. Egyéb közlemények: kép a Budapesten most felszentelt bolgár kápolnáról és a rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona. — Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest. IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb i jság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Háborús divathóbort. A „V i r r a d a t“ cimü lapban olvassuk s okulásra ajánlatosnak találjuk a következőket: A világ kezdete óta úgy volt az, hogy a háború felkorbácsolta a fehérnép divatszenvedélyeit és szeszélyessé, fantasztikussá, forradalmivá (ette a divatformákat. Henrik Kari német szociológus az asszonyi lélek felszabadulásában, a visszafojtott nőstényi akaratok mohó kilendülé- seiben és különösen az erkölcsi dekadenciában keresi a háborús divathóbortok indító okait. De pergessük meg a história filmjét és látni fogjuk, hogy nincs semmi uj a nap alatt. „Mikoron pedig hazajövének a sziriai harcosok a hadakozásokból, szájtátva csudálkozának a város utcáin cifra karmazsin fejfedővel, gyöngyékes saruban, vigságos ábrázattal csatangoló asszonynépen, És kivánák tovább a vérontás fergetegét, mely elseperné a vi- ágof — zengte Dániel próféta és a nagy mágus jövendőt is jósolt, mondván, hogy az asszonyi sereg erköltse dönti egykoron majd kárhozatba az emberi nemet. Amint a biblia betűi elénk sugara- 2ák, már akkor, a bibliai idők messzeségében, a rendes kerékvágásból kilendült divatőrület váltotta ki a sziriai harcosokból ezt a tragikus kívánságot. Forgassuk a história fakó oldalait: „Mikor magyar elődeink Almus Fő-Hadi-Vezér kapitánysága alatt asszonyaikat letelepítették a Duna mellett, maguk pedig elvágtatfák Pannónia északi határára a hunok és oroszok ellen hadakozni, asszonynépünknek első gondja volt a cifrálkodás. Severini lános a következő sorokat szedegette erről rendbe. „A vászonylseiédek napfordulás alatt hódolatot tettek a nyugati szokásoknak. A gyolcs-rost pendelyt megtserélék hiú germán köntösökkel, melyeknek nyesztprém vala a szegete. Az formátlan gödölye bocskort piros szattyánirha váltotta fel bokájukon, itáliai pőre selyemvászonnal takarák el vállukM a leányzók. Az rossz erkültsöknek íme igyen-akadá- nak horgára, miglen Tiranussaik tsalában állottak,,. Bőr- és textilanyagok kiutalása. A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter dr. M a 1 y Ferencz miniszteri tanácsost a bőr- és textilügyek miniszteri meghatalmazottjává nevezte ki s reá ruházta az összes vonatkozó ügyek kormányhatósági intézését. E végből az anyagkiutalás (engedélyezés vagy felmentés) iránti kérvényeket és megkereséseket ezentúl nem a kereskedelemügyi miniszterhez, hanem a következő címekre kell beadni és pedig: Ruházati célokra szükséges szövetek, fehérnemüek, kötött áruk, papirosszövetek, kész ruházati cikkek és kellékek (bélés) ügyében a népruházati bizottság textil osztályához (V., Aulich-u. 5.) Lábbeliek és lábbelihez szükséges kellékek (bélés, cérna, fonal, stb.), továbbá lábbeli célokra szolgáló készbőrök ügyében a népruházati Bizottság bőrosztályához (V., Aulich-u. 5.) Nyersbőrök és bőrgyártási segédanyagok ügyében a Borközponthoz (V., Nádor-utca 11.) Bőrből és egyéb anyagokból készült gépszijak ügyében a Gépszijjetosztó Bizottsághoz (V., Nádor-utca 12.) Szerszám céljai;a szükséges bőrök (fény- és huzóbórök), továbbá műszaki bőrök ügyében a Bőrbeszerzési Részvénytársasághoz (IV., Doroty- tya-u. 8.) Pamutfonalak, ruhavarró cérnák, kötszerszükségletek, csecsemőkelengyck, pamutszaiagok és pamutbór készült technikai cikkek ügyében a Pamutközponthoz (V., Arany János-utca 27.) Lenfonalak, lencérnák a lábbeli-varrócérnák kivételével), lenszövetek és a nem ruházati célokra szolgáló fehérnemüek ügyében a lenipari Bizottsághoz (IV., Márfa Valéria-utca 12.) Kikészített kender és kenderkóc, kenderből készült áruk (hevederek, tömlők, kötelek, zsinegek, hálófonalak, stb.) ügyében a Kender- és Jutaipari Bizottsághoz (IV., Mária Valéria-utca 12.) Zsákok kiutalása, varrása, k ''csönözése és zsákjavjtáshoz szükséges cérna ügyében a Zsákbizottsághoz (IV., Párisi-u. 2.) Gyap- jukiutalás ügyében a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületéhez (V., Zrinyi-u. 1.) Állati szőrök kiutalása ügyében a Szőrközponthoz (W., Bécsi-u. 4.) Textilhulladékok, mü- gyapju, tönitések és foltozóanyagok, effiloché és tisztitó- rongyok ügyében a Textilhulladék Bizottsághoz (IV., Váci-i utca 34.) A felsorolt központok és bizottságok a hozzájuk beérkező kérelmeket a miniszteri meghatalmazott utasításai szerint intézik el. Az alább felsorolt központokat és bizottságokat a kereskedelem ügyi ministe- elhatalmazta arra, hogy a bőr- és textilanyagoknak az eddig érvényben levő kormányrendeletekben előirt szállítási igazolványait 1918. évi április hó 15-től kezdve miniszter ! meghatalmazott ellenőrzése mellett kiadhassák. E szállt- 1 tási igazolványok irtánt ezentúl közvetlenül a következő központokhoz kell fordulni: Gyapjú (1.662/1915. M. E. rendelet 12 §-a) srállitási igazolványok ügyében a Gyap- juközponthoz (IV., Városház-utca 14.) Állati szőrök (1.337/ 1917. M. N. rendelet 2. §-a (s2állitási igazolványa ügyében a Szörközponthoz) IV., Bécsi-u, 4.) Kender (4.051/1917. M. E rendelet 9. §-a (szállítási igazolványa ügyében a Kenderközponthoz (IV., Deák Ferenc-u. 15.( Lenkóró) 3.381 /1915. M. E. rendelet 10. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Lenipari központhoz (V., Wurm-utca 2.) Zsákok (3. 100/1917. M. E. rendelet (szállítási igazolványa ügyében a Zsákbizottsághoz) IV., Párisi-utca 2. (Textilhulladék és mü- gyapju) 3.603/1916. M. E. rendelet 9. §-a) szállítási igazolványai ügyében a Textilhuladék Bizottsághoz (IV., Váci- u. 34.) Pamut és selyemcérna (3. 832) 1917. M. E- rendelet 4. §-a (szállítási igazolványa ügyében a Pamutközponthoz) V., Arany János-utca 27. (Lencérna) 3.832/1917. M. E. rendelet 4. §-a) szállítási igazolványa ügyében a Lenáru központhoz (Mária Valéria-utca 1 .) Ruházati cikkek, ruhák, mindennemű szövetek, bőr és cipő) 3.584/1915. M. E. rendelet 1. §-a (szállítási igazolványa ügyében a Népruhá- ! zatt Bizottsághoz) V., lulich-utca 5. (Nyers marha-és lóbőr) 2.042 1916. M. E. rendelet 3. §-a (nyers borjubőr) 3.353/1916 M. E. rendeleti. §-a) gépszijak, gépszijbörök, kötő és var- rószijak, tölgy-és fenyőcser (1.351/1917. M. E. rendelet 7. §-a és gubacs) 1.352/1917. M. E. rendelet 8. §-a (szállítási igazolványai ügyében a Borközponthoz (V., Nádor-utca 12.) Egyről-másról. A város ügyei iránt meleg szeretettel és tevékeny buzgalommal érdeklődő Dr. Heppeskir közjegyzőnek a Kaszinó fellendítésével kapcsolatosan sűrű ötletei vannak; ezek praktikus értékét szokatlanságulmem kisebbíti. Legújabban azaz ötlete támadt, hogy a dohos othonában elzárt múzeumunkat a város különböző közintézményei keretében kell elhelyezni, hogy a nagyközönség a muzeális tárgyakat folytonosan láthassa s e mellett a város is megszabaduljon pár ezer korona évi tehertől. Az érvek nyomósak, a kapacifátió azonban alig ha fog sikerre vezetni. Mennyi fáradságba, gondba, küzködésbe került, míg lett a kisded muzeum, a város féltve őrzött szülötte, melyet nem szívesen adhat a vendéglátó szomszédoknak, mert az annyira kedves, hogy majd senki szívesen nem küldené haza, ha közbe a maga áldozatkészségéből és utánjárásából pompásan felcseperednék ! A milye n könnyen szednék szét a lelkes közintézmények, éppen oly nehezen lehetne azt ismét egy tető alá összehozni! Már pedig maga az eszme hordozója is csak ideiglenesen adná ápolásba a most mostoha sorsában sínylődő magzatot, mert azt a messze jövőben külön stilszerü otthonában óhajtja elhelyezni. Ha az eszme testet öltene, aligha lenne valamikor megint múzeumunk, mert mindenki azt mondaná, ha eddig jó volt a múzeumnak a Kaszinóban, Polgári körben, főgimnáziumban etc., jó lesz ott annak azután is, mert hiszen volt idő — mondanák — mikor nem volt jó a saját otthonában sem. Az igaz, hogy nagy a lakásínség, de azon ne a muzeum kilakoltatásával, hanem oly módón i- gyekezzünk segíteni, hogy küldjünk a múzeumba mindent, a mi odavaló; de sok lakás szabadulna fel igy ! * * * Polgármesterünknek is van egy jó ötlete, rajta kell lennünk, hogy gyorsan életre ‘is váljon, mielőtt múzeumba kerülne, mint maholnap maga a muzeum is ! Arról van ugyanis szó, hogy Ver- secz város példájára mi is létesítsünk a szegény gyermekeknek fürdő nano‘, hogy hetenként egyszer ingyenes fürdésben részesülhessenek. A1 belügyminiszter e tárgyban leiratot intézett a főispánokhoz, hogy ezt az akcziót t á i s a d a I m i úton hal- hatóan támogassák mondván Az egészségügy- szempontjából fölötte nagyfontosságu ez a kezdeményezés, melynek jellemzésére csak azt az adat- tot hozom fel, hogy Verseczen mintegy 2 hónap alatt 621 fiú és 426 leány fürdött meg és ezek közül 239 fiú és 221 leány volt, a ki életében először fürdött!,, Valószínű, hogy a statisztika városunkban sem produkálna ennél kedvezőbb e- redményt! Ilyen elszomorító állapot megszüntetése kell, hogy legmesszemenőbb gondunkat képezze annál is inkább, mivel egy fürdő nap alig kerülne többe 120 koronánál, melynek Vs részét a város, Vb részét a kincstár és Vs részét a mun- kásbisztositó pénztár, egyik fő érdekelt könnyen elviselhetpé I Nyugodtan mondhatjuk, hogy az is múzeumba való, a ki ezt felette egészséges gondolatot teljes erejével nem segíti a gyors megvalósulás felé I * * * (x) Már egy hete, hogy megjelent az igen érdekes cipőrendelet. Igen érdekes azért, mert urbi et orbi mindenki meg van vele elégedve. Cipész körökben ? ott bizony vegyes érzelmekkel fogadták. A nyugdíjas suszterek nem szóltak semmit, csupán
