Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-05-14 / 20. szám
2. 1918. május 14. Kifordítva varrott vagy vasszeges gyermekcipő. 20/28 nagyságszámokban Gyári ár.........................................................................24.— Nagykereskedői ár ........................ 25-80 Kicsi nyben! eladási ár............................................30.— D) Kisiparosok által előállított cipők. 1. Varrott cipő mérték után rendelve teljesen • bőrből készítve. I. II. III. Férfi magasszáru cipő . . . . 165.- 150.— 140.— Férfifélcipő.................................. 155.— 140.— 130.— Női magasszáru cipő .... . 160.— 145.— 135.— Női félcipő............................. . 150.— 135.— 125.— 2. Szegestalpu cipő mérték után rendelve teljesen bőrből készítve. Férfi- vagy női magasszárú cipő.................................. 145.— 130.— 120.— Férfi vagy női félcipő . . . . 135.— 120.— 110.— Megjegyzés 1. és 2-hoz. Az I. csoportba a Budapest székesfőváros területén lévő kisiparosok, a II. csoportba az 50.000-nét nagyobb lakosszámu vidéki városokban lévő, a III. csoportba a többi kisiparosok által előállított cipők tartoznak. 3. Szegestalpu raktári cipők teljesen bőrből készítve. Férfi magasszáru cipő . .................................... 95.— Férfi félcipő................................................ 90— Női magasszáru cipő............................................ . 92.— Női félcipő...................................................................88.— 4. Gyermekcipőkért csak a C) 4. alatti kicsinybeni eladá- si árak követelhetők. 5. Közönséges csizmák teljesen bőrből készilve: Keményszáru férficsizmák zsíros tehén vagy borjubőrből................................................150.— Keményszáru férficsizmák, hasiték bőrből . . . 140.— Puhaszáru férficsizmák zsíros tehénbőrből ....................... 130.— Pu haszáru férficsizmák zsíros- borjubőrből . . . 140.— Puhaszáru férficsizmák hasiték bőrből .... 120.— Női csizmák zsíros tehénbőrből.................................100.— E) Cipőjavitási munkák legmagasabb ára. (A hozzáváló összes anyagok árának betudásával.) Férfi- vagy nőcipö fejelés talpalássalegyütl, szeges 38.— Férfi- vagy nőcipö fejelés talpalással együtt, varrott 46.— Fiú- vagy leánycipő fejelés talpalással együtt szeges 30.— Fiú- vagy leánycipő fejelés talpalással együtt, varrott 38.— Gyermekcipő (30-as számnál kisebb) fejelés talpalással együtt ....................................................25.— Férfi cipőtalpalás szeges.................................10.— va rrott..................................14.— Női cipőtalpalás szeges . varrott . Férficipő sarokjavitás...................................................4.— Női cipő sarokjavitás........................................................3.80 Fiú- vagy leánycipö talpalás (30 — 35 számig) . . 8.— Fiú- vagy leánycipö sarokjavitás (30 — 35 számig) 3.— Gyermekcipő talpalás (30-as számnál kisebb) . . 7.— Gyermekcipő sarkalás (30-as számnál kisebb) . . 250 Talpfoltozás....................................................... 2-50—350 Férfi- vagy nőicipö orboritás (kaplizás) .... 10.— Fiú- vagy leánycipő orrboritás (30—35 számig) 8.— Gyermekcipő orrboritás (30-as számon alul) . t . 6-50 Hollósy Simon 61 éves korában Técsőn f. év május 9-én elhunyt. Nyugtalan, szenvedélyes, tépelődő, de ízig vérig művésztemperamentum szállt vele sírba. — Előharcosa volt kora művészi eszméinek s egy egész generációt nevelve föl, a magyar művészet fejlődésére irányitólag hatott. Ez és az a tény, hogy a köréjé csoportosult tanítványaival megalapította a nagybányai iskolát: adják meg jelentőségét. Ferenczy Károly korai halála után, rövid időn belül a második súlyos csapás ez, mely elvesztésével a magyar és speciálisan a nagybányai művészetet éri. A művészi erkölcs és igazságban fekvő hit hirdetői voltak mindketten, haláluk e szempontból is fölbecsülhetlen veszteséget jelent. Hollósyt az a beszélgetés hozta Nagybányára, mely volt tanítványai: Réti és Thorma közölt 1906 bán lefolyt, a mikor Hollósy 14 évi távoliét után a milleniumi képrendelés ügyében Magyar- országon járt. Ekkor merült föl az idea, hogy itthon, Nagybányán végezhetné megrendelését és idehozhatná Münchenből iskoláját is. Akkor már hires iskolája volt, egy nemzetközi társaság sereglett köréje, közöttük egy csomó fiatal magyar. A tanítványok rajongással csügg- tek mesterükön, kinek föllépte a magyar művészet egy uj korszakát jelenti. Ő volt az első, a ki a Franciaországból kiindult uj művészeti elveket fölfogva, tanítványait kivitte a szabad természetbe, hogy közvetlen, friss természetszemlélet utján fejezzék ki szerzett benyomásaikat. A természet mélységes szeretete, minden megnyilvánulásában megfigyelése és hamis hatások nélküli megfestése voltak iskolájának alapelvei. — Nagy újítás volt ez akkor ! Nekünk oly természetesnek tetszik ma, hogy alig is tudjuk ezen elvek forradalmiságát elképzelni. De tudnunk kell, hogy addig a kép a természettől függetlenül, mint elvont dolog készült, a rég megállapított talán jó, de az akadémizmus megöregedésével rosszul alkalmazott szabályok szerint. A művészet nem az élet visszaadása volt többé, hanem paragrafusok tömege. A művész a tudottak kombinálására volt utalva, pedig a leggazdagabb emberi elme is hol marad a természet végtelen gazdagsága mellett! Az uj iskola kitolta a művészet határait, uj lehetőségek kapuját nyitotta meg. Az uj elvek érvényesüléséért folytatott küzdelemben teltek el az első nagybányai évek. Réti István a Nagybányán rendezett jubiláris kiállítás katalógusának előszavában meghatóan mondja el ezen idő küzdelmeit, sikereit. — E munkája egy úttal kutforrása is marad a magyar művészet- történet eddig legjelentősebb mozgalmának. Hollósy neve és a nagybányai iskola a modernséget, haladást jelenti. Neve szorosan összeforrott Nagybánya nevével. Az iskola ugyan nélküle fejlődött tovább, de bizonyos, hogy nélküle soha létre nem jön. Az uj szellem volt az, mely hozzá és Nagybányára csábította a fiatalságot. Alig is van az utána.következő generációnak említésre méltó művésze, aki iskolájában és Nagybányán meg ne fordult volna. Talán nem is annyira müveivel, mint vonzó művész egyéniségével, nagyszerű oktató képességével Munkácsy, Paál L. Szinnyei, Székely, Ferenczy mellett azokhoz tartozik, a kikben a csak rövid múltra visszatekintő magyar művészet tradíciót nyer, a kikre későbbi generációk támaszkodni fognak. A magyar művészet megnövendő nagy fájának törzsökéi ők. Nagybánya története pedig Hollósy idejövetelétől, 1906 májusától kezdődik. Addig úgy ismerték, annyit tudtak róla, mint akármelyik más bányavárosról. Azóta, mint művész város fogalommá lett, melyet nem csak itthon, de a határokon túl isismernek. A magyar Barbizonként említik, melynek fejlődése elé uj lehetőségek tárulnak. A város soha meg nem hálálható erkölcsi tőkéhez, meg nem fizethető reklámhoz jutott festői réven, hála mindazoknak, kiknek ebben részük volt. Az uj sirhant előtt kegyelettel hajijuk meg fejünket; az élők pedig gondoljanak arra, hogy a mit megkezdett, tovább fejleszteni kötelességünk, az elmúltakért és a jövőért. Nagybánya, 1918. május 12. Mikola András. Nagybányai Hírlap __________ A kinek mű jégre a nyár folyamán szüksége van, az ellátás biztosítása érdekében e hét folyamán jelentse be a szükségelt mennyiséget a városi főjegyzői hivatalban. Nyaralóknak a szentmiklóStéri Korona szállóban 11 szoba kiadó! feltételek Suba Károly tulajdonosnál tudhatok meg. Svärdström Valborg. Megvallom őszintén, hogy egy régi vágyam teljesült; csütörtökön Nagybányára jött a svéd csalogány, a főváros dédelgetett hangverseny és operaénekesnője, Svärdström] Valborg, Többször megfordult már Szatmári és mindig oly időben és oly titokban, hogy városunkba való meghívására gondolni se lehetett. Végre agilis uj főjegyzőnknek és a művészetekért rajongó Stella Sándornak sikerült ide csalni őt egy estére. És most is mennyi balsors üldözte. Rendes kísérője lemondott; a vasút több óra késéssel érkezett be úgy, hogy a nyolc órára hirdetett hangverseny 9 óra után kezdődhetett. Persze a főváros közönsége ismeri már az utazó művészek sok minden kiszámíthatatlan véletlenit és türelmesebb velük szemben. De a mi közönségünk nem tudja a nehézségeket mérlegelni és nem tudta, hogy egy messze felvidéki városból jött a művésznő, ahol hangversenyét vasúti baleset miatt 48 órával később tarthatta meg és Így az utolsó vonattal érkezhetett meg körünkbe. De akik eleinte zúgolódtak, azokat bő kárpótlás érte abban a magas műélvezetben, melyben részesültek és mindent elfelejtettek pár perc alatt, mikor a Traviata nagy áriája felcsendült dalos ajkain. Jó nehány esztendeje annak, hogy egy fiatal művésznő jelentkezett a budapesti opera-intendánsnál vendégszereplésre. (A mi felejthetetlen jó Takáts Mihályunktól hallottam e történetet.) Az intendáns az igazgatóhoz utasította a jelentkezőt, az igazgató a főkarnagyhoz, ez a karvezetőhöz. Az énekkarvezető a próbaénekléstő! tette függővé a vendégszereplést. A próba a legkülönfélébb véleményeket váltotta ki. A művésznő alig énekelt valamit a próbán, sokszor csak ujjával mutogatta, hogy ezt igy kel! énekelni. A karvezető futott tanácséit a főkarnagyhoz, ez az igazgatóhoz, az igazgató az intendánshoz. Végre abban állapodtak meg hosszas tanácskozás után, hogy egy estén felléptetik az operában ; a közönség és a kritika majd ítélni fog a további vendégszereplések felett. És a művésznő egy csapásra meghódította a főváros kényes közönségét, a kérlelhetlen kritikusoknak és az egész operai ensemble a figyelem és szeretet minden jelével segítette öt a teljes diadalra. Kedvence lett a fővárosnak és ez őt nem szédítette el, de buzdította arra, hogy szerepeit, hangverseny darabjait magyarul tanulja be. Az ifjú zeneszerzői gárda egy csomó dalát neki ajánlotta és ő oly zamatos magyarsággal interpretálta a magyar szerzők magyar darabjait, mintha nem is a jeges fjordok ringatták volna bölcsőjét, de itt született volna a délibábos Alföldön. A müértő tudja, hogy énekelni és játszani egyszerre nagy feladat. Svärdström nem csak énekesnő, de kitűnő színész is. Hogy játsza Mignont, Lakúiét, Margarethát és más operát. Minő tökéletes a Három a kislány és a Hoffman meséiben, melyeket ő teljesen magyarul tanult be. Nem csoda, hogy aki látta, hallotta, el nem tudja felejteni. A csütörtöki est is folytonos ünnepelése volt. A Traviata nehéz coloraturás áriáját bámulatos könnyedséggel énekelte. Hangja a magasban ép oly egyenletesen kifejlesztett, mint a mély fekvésekben. Mignon románcában a hazája után vágyódó szegény leány bánatos érzéseit megindító módon tolmácsolta. A ráadásul énekelt harmadik opera rész a Pillangó kisasszony nagy áriája volt, melyet szintén nagy átérzéssel énekelt. Az Erl- königben a három szereplőt mily megkapó közvetlenséggel személyesítette meg. A rémkirály sejtelmes susogó, az apa gyöngéd biztató, a megrémült gyermek izgatott, kétségbeesett hangja szinte
