Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-04-30 / 18. szám

XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. április 30. 18. szám. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavldéki Osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-ia oldal terjedelemben felelős szerkesztő-tulajdonos: Qr. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősig: Hunyady János-u. 14. az., hová a lapközlemények küldendík Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbao a cinterem felől, hol az előfizetőieket és hirdetéseket fel veeztk. A munkapiac helyzete és kilátásai. A háború állapotából a békegazdaság­ra való átmenet nagy problémájának meg­oldása körül jelentékeny szereppel bir ez a kérdés : miképpen alakul a munkapiac helyzete, milyen munkásügyi viszonyok fog­ják megkönnyíteni vagy gátolni az ipari rekonstrukciót. Erre a kérdésre ma még nem lehet választ adni; inkább sejtésekre és találgatásokra vagyunk utalva. A mun­kapiac várható helyzetének képe még kör­vonalaiban sem bontakozik ki a bizonyta­lanság homályából. Csak egyet tudunk: a jelenlegi háborús munkásviszonyok any- nyira rosszak és tarthatatlanok, hogy azok­nak egészségesebb alakulása nélkül aligha fogjuk az ipar cselekvőképességét a kivánt arányokban és óhajtott rövidebb időn be­lül helyreállíthatni. A háború alatt a munkások bérigényei szertelenül megnövekedtek, ügy a munka folytatására kötelezett ipartelepeken, mint a szabad üzemekben, hihetetlen mértékben, ugyszólva hétről-hétre fokozódtak a bérkö­vetelések. Jelszó a drágaság, amely aztán a bércsavar újabb és újabb szorítását ered­ményezi. A munkaadók az egész vonalon elismerték kezdettől fogva, hogy a megél­hetési szükségletek árának háborús emelke­dése mellett a békebeli munkabérek fenn nem tarthatók, emelték is munkásaik kere­setét addig a mértékig, amig azt a terme­lés feltételei megengedték. Azokat a folytonosan ismétlődő bér- követeléseket azonban, amelyekkel most már szemben állanak, s amelyeket külö­nösen a katonai felügyelet alá helyezett üzemekben a panaszbizottságok megálla­pítanak s amelyek igy a szabad üzemekre is irányadókká válnak, nem lehetnek képe­sek sokáig kielégíteni az ipar megbénulá­sának veszélye nélkül. Annál kevésbbé lehetséges ez, mert a munkabér kérdések rendezésénél felülke­rekedett egyoldalúság szinte teljesen kizár­ja a produktiv ipari termelést. A helyzet ugyanis az, hogy ma a munkások egyetlen programm-tételt Is­mernek : a munkaadónak csak az a felada­ta, hogy fizessen ! Csakis az a kérdés sza­bályozza a béreket, vájjon nem emelkedett-e az előző héttől fogva valamely alárendel- tebb jelentőségű élelmiszer ára néhány fil­lérrel, hogy újabb béremelés iránt lehessen követelést támasztani, de jóformán egészen kiesett a mérlegelésből az a fontos szem­pont, vájjon a munkás az általa követelt, neki megadott vagy megítélt, hallatlanul magas bér ellenében produkált-e egyálta­lában azzal arányban álló munkát vagy sem ? ügy a gyáriparban, mint az építő i- parban és a műhelyekben egyaránt nagyon szomorú tapasztalásokat szereztek a mun­kaadók ebben a részben. Ma az üzemekben egyáltalában nincs meg a minimális munkateljesítmény sem, és ilyent követelni nem lehet. A fémipari üzemekben pld. megállapították, hogy sok­kal magasabb bérek mellett jelentékenyen kisebb a munkaeredmény, mint a háború előtt volt. Ez a körülmény a termelés drágításá­ra vezet, ami az egyébként is túlszaporo­dott gyártási költségek mellett az ipari te­vékenységet krízisbe sodorja, ha valamely fordulat be nem következik. Várható-e ilyen fordulat és milyen lesz az, ma még kérdéses. Az ipari munkás- viszonyokkai foglalkozók körében az a fel­fogás, hogy a háború végével a munkapi­ac állapotában igen nagy változás fog be­következni. A muníciót gyártó üzemek mun­kája nagyon megcsökken, egyeseké egészen megszűnik, s igy fölös munkaerők kerül­nek a piacra. Sokáig fog tartani, mig eze­ket a hadiüzemeket át lehet formálni a bé­kegazdaság cikkeinek a gyártására. Az a- nyaghiányt nem lehet máról-holnapra meg­szüntetni és az ipari termelés csak lassan indulhat a maga uj irányaiban. Addig pedig itt lesznek az uj munka­erők. Kétségtelen, hogy a személyi lesze­relés meglehetősen lassan fog végbemenni. A minisztériumok utján eszközölt összeírá­sok eredménye mindössze kb. 60 ezerre teszi azoknak az ipari munkásoknak a szá­mát, akiket mint legszükségesebb munka­erőket soron kívül fognak a hadsereg kö­telékéből elbocsátani. A további leszerelés hadseregegységenként történik majd, és igy a munkások csapatai is csak fokozatosan, bizonyos rövidebb-hosszabb időközökben térnek vissza polgári foglalkozásukhoz. De mégis csak több százezer ember fogja las­sanként ellepni a munkahelyeket, sürgősen kínálva munkaerejét. Akkora munkáskeres­let semmiesetre sem lehet az első idők­ben, hogy ilyen nagy kinálat elhelyezésre találjon és igy csak bizonyossággal állitha- ! tó, hogy a leszerelés után igen nagy munkanélküliség következik be. Svärdström Val borg estélye. A világhírű svéd énekesnő, kiről a kontinen­tális metropolisok lapjai mindenkor a legnagyobb elragadtatás hangján emlékeznek meg s ki Kopen- hága, Berlin, Leipzig, Krisztiánja, München, Lau­sanne, Budapest, Hamburg, Genf, Dresda, Wien és sok más elszámlálhatatlan kulturközpontban aratott soha utói nem érhető nagy sikereket, a magyar északkeleti városok látogatása során, má­jus 13—15 között hozzánk is hajlandó ellátogatni, ha Nagybányának a művészet iránt oly fogékony közönsége, rendezendő estélye iránt kellő érdeklő­dést tanusit. Mi a svéd csalogány megbecsülhetetlenül ér­tékes hajlandóságát a közönségünket érhető legna­gyobb megtisztelnek tekintjük, egyben azon­ban altruistikus cél szolgálatába is tereljük; e cél a helybeli hadi rokkantalap gyarapítása, minek nagy jelentőségét e lap hasábjain is már nem egy alkalommal méltattuk. A szándékolt műsort közöljük: I. Arie a. „Traviata“ .... Verdi II. a) Widmung ..........Schumann b) Echo..................Schubert c) Vergebliches Ständchen . Brahms d) Niemand hat’s gesehn . . Löwe III. Románcé a. Oper „Mignon“ Thomas CTERNBERG BESZÉLŐGÉPEI a legjobbak! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60 saját palota. Tölcséres, kitűnő hangú, leg­ujabbrendszerü.....................K 150.— Ujt alálmányu tölcsérnélküli „Etofon“ beszélőgép be­csukható tetővel a legtöké­letesebb ....................................K 300— Re ndelésnél a pénz előre beküldendő. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents