Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-04-09 / 15. szám
fajában nem találja meg ez imádata tárgyát, emberfölötti bálványokat teremt. Innen a naiv eposz s innen a mithológia. A kultúra ezeket az ősi ösztönöket a humánizmusz napfényében odáig nevelte, hogy Achillest, Hannibált és Napóleont már nem tartotta hérosznak, ellenben Pasteurt s tudós társait emelte a polcra, mert ezek emberek életét mentették meg, inig ama hősök csak pusztították az emberiséget. Mikor a világháború kitört, újra föllángoltak az ősi, harci ösztönök, a katona ismét elfoglalta 3z egyeduralmat a szivekben. Úgy lelkesedtünk szegény, fáradt, küzdő katonáinkért, mint soha még, s érzésünk legmélyebb s legőszintébb hódolatával gondoltunk reájok, a zseniális vezérekre s a iegegyszerübb közlegényre egyaránt. De mivel Kronosz a fiait, a háború is felfalta a hősöket s helyükbe a diplomácia hősei, egy Czernin, Trockij léptek, az ő tetteiket leste az izgalmas emberiség. Mert a békét vártuk, óhajtottuk, ami mégis csak szebb minden diadalnál, minden hősiességnél s dalban, prózában dicsőítettük azt, aki a békét megteremti. Azt gondoltuk, hogy nem lesz több s nem lesz más háboríts szenzáció, csak a béke. Megpihennek a katonák s a harcias heroizinuszt a béketörekvések heroizmu- sza váltja fel. Elhallgatnak az ágyúk, vér többé nem folyik s hüvelyébe kerül a kard. Nem Hirtelen, mint a villám, s nem is enyhébben röpült ki a kard a hüvelyéből olt Nyuga- goton, a föfronton, ahol vérzivatarok után hosz- szabb csend következett be. Dühös, elszánt, végtelen és mindent kockára tevő hősiesség tombO[ olt megint, a háború s az irgalmatlan tűz és füst apokaliptikus borzalmai közepette utolsó, végső döntő győzelemre csillant meg a mieink kardja^ hogy amit békeszózatunk nem ért el, amit barátságra nyújtott jobbunk meg nem valósíthatott, azt a kard csapása, rettentő, irtózatos csapása teremtse meg. A békét, amelyet az egész világ vár és remél s, amit már kelelen sikerült élelrekeltenünk. Valóban megdöbbentő ellenségeink konoksá- ga. Fegyvert élesítenek ellenünk évtizedek óta, ellenünk lázitják apró szomszédainkat s az egész világot s amikor felrobban az első akna, szét akarnak marcangolni minket. A világszabadság álszava alatt. Négy éve törnek reánk, nem érnek semmi sikert, de fenyegetésük még mindig hangzik. Mi pedig diadalt diadalra halmozva nemcsak határainkat biztosítottuk, de ellenségeinket messze elűztük s békejobbot nyújtva barátságos megegyezést ajánlottunk fel. Visszauíasiíollák, sőt kigunyoltak 2. _____________________________________ _____________ Ne vet, szeret örülni. Intenzív fájdalma lesz, de felejteni fog. Most láttam egy más férfi karján, az én dalos madaramat, egy más, — talán a vörös- hajú oldalán. És ekkor a sors egymásmellé vezefelt. Midőn behozták, rögtön megismertem, ő rám sem nézett, s vad öröm töltött el. Te is tüdővészes vagy kicsikém, a nőkkel nem sok dolgod akad majd. De midőn az orvos másnap kijelenté, hogy csak múló baja van, és 4-5 nap múlva egészségesen távozik, vak bűn fogolt el, és saját sorsom még kegyetlen-bbnek láttam. Igen szenvedtem, s egyre egy látomány gyötört. Aline, az én kis Alineom a vöröshaju karján. S én holtan, elfelejtve. Rosszat akartam neki, igen s ekkor történt, hogy Louise, az ápolónő az asztalomon, melynek vörös táblácskájáról halálfej vigyorgott le. — Gyorsan elhívták, én pedig, miután láttam, hogy egyik szomszédom, a 30-as mélyen alszik, a másik kiment, nincs ágyában, a méreg felét gyorsan poharamba öntöttem. — Senki sem látta. Estig lázban, dideregve feküdtem, éj közepén pedig lábujjhegyen odalo- pództam az alvó 15 ös ágyához és poharamat észmiatta. Pedig mi voltunk a győztesek. Gondoljuk csak el, hogy mit tettünk voiua mi, ha áliamfér- férfiaink a nekünk felkínált békét nem fogadták volna ti s azt hirdették volna, hogy a béke helyeit mi még a háború folytatását akarjuk ? Ugyebár, a nemzet tiltakozása elsodorta volna őket? És mit tesz Franciaország, amely javarészt már elvérzett és mit Anglia, amely hatalmát márelvesztette ? Otrombán még mindig azt hirdeli, hogy minket szétdarabol, Németországot letöri s a végső győzelmet ö aratja. Nem ismeri el a kelet békéjét, nem akar mást, csak azt a békét, amelyet majd ő diktál nekünk. Hát amikor mi mindnyájan, koronás kiiálya- ink, államférfiamk, hadvezéreink, katonáink, polgártársaink, mind mind a békét óhajtjuk, akarjuk, győzelmeink dacára szerényen fe! is kínáljuk s a felelet reá ez a mérhetetlen konokság, akkor nincs mit mást tennünk, mint ismét kihúzzuk a kardot s győzelmesen kényszer iíjiik ellenségeinkre a békét, amelyet mindenki vár, óhajt s akar. Ezért röpült ki Nyugaton a kardunk a hiivejéből, ezért zúg ismét a harc irtózatos förgetege, ezért kell még annyi tömérdek vérnek folynia s annyi pusztulásnak, szenvedésnek elkövetkeznie. Megborzadva gondolunk az emberiség ez újabb áldozatára, amelyhez hasonló még nem volt a világ forgása óta, de nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk is : nem mi vagyunk az okai. Ha a visszautasított békejobb ismét megragadja a kardot, jogosan cselekszik ; a békét meg kell már teremteni minden áldozat dacára, nehogy elvéi ezzék egész Európa a háború gyötrelmes makacsságának következtében. Nagybányai Hírlap HÍREK. Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter K u - pás Gyula városi közgyámot a nagybányai álla mi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé kinevezte és őt a házasság kötéseknél polgári lisztviselői minőségben való közreműködéssel a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. Áthelyezés, dr. 11 y k o v i c s Endre betétszerkesziőbirót, ki városunk betéteinek szerkesztéseinél is közreműködött, a kir. igazságügyminiszter a pancsovai törvényszéktől munkácsra helyezte át. Eljegyzés. Matosvásái helyi Thord a i Lajos dr. székesfővárosi tanácsi fogalmazó eljegyezte Felsőköri Na gy Gizikét Budapesten. revétleiuil kicseréltem az övével. Aztán visszafe- küdíern. A fogaim vacogtak s reggelig nem mertem felnyitni a szemem, féltem, hogy pillantásom elárul... — S midőn reggel az ápolónő rémült kiállása értésemre juttatta, hogy pokoli tervem sikerült, vad öröm fogott el, s úgy éreztem, nyugodfabban hallhatok meg. Némán, hangtalanul ismételgettem magamban : nem lesz a tied Aline, — nem lesz a tied — undok vöröshaju ! Képes levelező lapok nagy választékban kaphatók a „Hermes“ könyvnyomda papit* kereskedésében. PÁBTfSIiJUE o nogpbsnpi Fölön! katonák alapját is. Házasság. H e y in a n Lily és ifjú. Mol- d o v á n László cs. és kir. tart. huszárfőhadnagy 1918. évi április hó 2-án d. e. 11 órakor tartották esküvőjüket a buda.’ári koronázó Mátyástemplomban Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Baróti Ede, Baróti Lajos és lovag Berks Leóné szül. Bartl Mária gyermekei gyászba borult szivük s vérző lelkűk sajgó fájdalmával tudatják összes rokonaik, hozzátartozóik nevében is, áldott jóságu édesanyjuknak, a szeretett anyósnak, gyöngéden szerető nagyanyának, dédanyának s mindenkor hű rokonnak, özv. B a r 11 Edéné szül. Rébay Emmának 1918. évi március hó 31-én hajnalban, élete 88-ik, özvegységének 42-ik évében váratlanul és hirtelen bekövelkezelt elhalálozását. Istenhez költözött kedves halottunk hült tetemét f. évi, április hó 2-án délután 4 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint Rák-tiícza iS. szám. gyászházban leendő beszentelés után az anyaföldnek visszaadni, az engesztelő szent mise-áldozatot április hó 3-án délelőtt 9 órakor mutatjuk be a Mindenhatónak a helybeli plébánia lemplomban. Hosszas özvegységét övéinek kiapadhallan szereie- le, élete alkonyát unokáinak és dédunokáinak rajongása édesítette meg. Emlékét igaz kegyelettel zárjuk be szivünkbe. Legyen örök nyugodalma oly csendes, mint volt kimúlása. Nagybánya, 1918. március hó 31. Baróti Edéné íegenyei Balogh irma. Baróti Lajosné Stégmüller Mária menyei, i. Berks Leó veje. I. Berks Lajos, Berks Emmi, Berks Erzsiké unokái. Berks Nóra, Berks Éviké, Berks Judit dédunokái. Korelkó Mária, özv. Lehrner Fe- renezné Koretkó Ludmilla unokahugai. Rébay Dezső unokaöcscse. Városunk takarékpénztára félszázados fennáhá ának emlékére ünnepi gyűlést tartolt, mely alkalommal I. Bay Lajos igazgató indítványára 1000 korona szavaztatott meg a hadi dívák helyi alapja javára. A Szatmárnémeti Kerületi Munkás biztosító Pénztár nagybányai kirendeltsége figyei- mezteti a Munkaadókat és a kereskedelmi, ipari síb. alkalmazottakat, hogy hivatalos órák a kirendeltségnél délelőtt 7—12-ig, vasárnap és ünnepnapon 9—li óráig, tartanak. Ezen időn kivüI sem befizetéseket el nem fogadnak, sem beteglapok nem adaínak ki. Uj pénz. Az illetékes körök a legkomolyabban foglalkoznak azzal, hogy a közel jövőben 4, 5 koronás bankjegyeket is nyomnak. Tervbe van véve még 5, 25 és 50 filléres váltópénz veretése is, mert a forgalomból a kisebb pénznemek eltünntek. Hazabocsátják a 47=48 éves népfelkelőket is. Bécsben pénteken a Landwehr miniszier kijelentette, hogy a 49—50—51 éveseken kívül a 47—48 éveseket is elbocsátják a katonai szolgálatból még pedig ez év folyamán. Az elbocsátás azon mértékben fog megtörténni, amint Oroszországból^ foglyok visszaérkeznek és bevonuljak. Olaszország« követelések és vagyonok bejelentése. A debreceni kereskedelmi és iparkamra felhívja a kereskedő és iparos érdekeltség figyelmét arra, hogy mindazok, kiknek olasz területen bármiféle ingó vagy ingatlan vagyona van, ezen vagyonukat minél előbb jelenísék be a magyar kir. kormánynak a délnyugati arcvonal parancsnokságához rendelt képviselőjénél és meghatalmazottjánál. (Cim Tábori posta 239. W. S.) A bejelentésnek célja az, hogy ezeket a vagyonokat, amennyiben a megszállott vagy megszállandó területeken feltalálhatókjennének, kellő védelemben részesithesék. Hatezer uj csendőr. Az országszerte rohamosan hanyatló közbiztonsági állapotok szükségessé tették a csendörségi létszám jelentős fölemelését. A létszámot 30000 emberrel fogják meg _______________________ 1918. április 9.
