Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-19 / 47. szám
1918. november 19. Nagybányai Hírlap 2. rebocsájtott felterjesztése pedig a következő : „Ősrégi városunk bizonnyal az elsők között volt, midőn annak képviselőtestülete tekintet nélkül tagjainak faji és nemzeti jellegére 1918. évi november 2-án tartott ülésében Helyi Magyar Nemzeti Tanáccsá alakult át és az Országos Magyar Nemzeti Tanácshoz való lelkes csatlakozását táviratilag és felterjesztés utján is bejelentette. 1918. évi november hó 12-én városunkban a Szatmár Vármegyei Román Nemzeti Tanács megalakulván első feladatának azt tartotta, hogy az ide •/• alatt csatolt Helyi Magyar Nemzeti Tanácsi jegyzőkönyvben szóról-szóra idézett és a rendőrkapitányi hivatalhoz intézett megkeresésében a helyi magyar közigazgatás mellé és a rendőrkapitányi hivatal ellenőrzésére román népbiztost rendeljen ki, akinek az volna a feladata, hogy városunk rendőrkapitányának minden olyan rendelkezését, mely a város román lakosságát illeti, ellenjegyezze, minélfogva csakis azon vonatkozó intézkedések bírnának joghatállyal, melyeket nevezett román népbiztos ellenjegyez. A rendőrkapitány ezen intézkedés tekintetében Nemzeti Tanácsunktól utasítást kért, ez pedig a csatolt jegyzőkönyvben foglalt és abban részletesen feltárt okokból elhatározta, hogy az Országos Magyar Nemzeti Tanácshoz felterjesztésben kérdést intéz, hogy vájjon a Szatmár Vármegyei Román Nemzeti Tanácsnak ezen rendelkezése végrehajtandó-e, vagy sem, mert nekünk nincs tudomásunk olyan érvényes jogszabályról vagy kormányhatósági rendelkezésrfl, mely közigazgatásunk ma érvényes rendjének megbontását és uj intézmény bevezetését tárgyazná, illetőleg megengedné. A világesemények hatása és édes hazánk politikai viszonyainak alakulása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, de e mellett teljes tudatában vagyunk annak, hogy nemzetünk létalapjait megrendítő anarchiára vezetne minden helyi alakulásnak olyan, az országos szempontokat mellőző rendelkezése, amely egyes helyi szervek önkényes ténykedésén alapul. Ilyen önkényes ténykedésnek tartjuk a Szatmár Vármegyei Román Nemzeti Tanács intézkedését, mely e magyar város törvényes közigazgatási rendszerének felforgatását célozza a nélkül, hogy nevezett Román Nemzeti Tanácsnak kifogásolt intézkedése valamelyes olyan megállapodásra támaszkodhatnék, melyet a Magyar és a Román Nemzeti Tanácsok egymás között létesítettek, vagy pedig olyan erőszakra hivatkozhatnék, amely immár országszerte el lett követve a nélkül, hogy az ellen minden erőnkből ne tiltakoztunk volna. Az Országos Magyar Nemzeti Tanácsnak, illetve a Népkormánynak a nekünk szóló utasítás kidolgozása alkalmával különös figyelemmel kell lennie arra, hogy Nagybánya városnak az 1910. évi népszámlálás hivatalos megállapítása szerint 12877 lélekből álló lakosságból magyar anyanyelvű 9992 volt, román anyanyelvű pedig 2677. E két számnak az arányát lényegesen és javunkra feltűnően befolyásolja az a körülmény, hogy a 2677 főből álló román lakosság több, mint fele és pedig 1577 fő a Nagybányától 18—30 km-re fekvő és idegen községektől elválasztott külső telepekre esik, igy Nagybánya városának beltefüle- tére mindössze 1100 románajku állampolgár jut, tehát a lakosságnak nem egészen 10%-a, mely a népszámlálás óta eltelt 9 év alatt bevándorlás folytán 25 %-ra emelkedhetett. Ily körülmények között ősrégi városunk minden polgára bármennyire is legyen áthatva annak tárgyilagos megértésétől, hogy a jelen viszonyok között angyali türelemmel kell méig a legsúlyosabb inzultust is elviselni, hogy a belső rend és nyugalom biztosítva legyen, mégis a jog és egyenlő bánásmód nemzetközileg elismert elvére támaszkodva, a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy belső rendjét és nyugalmát tényleges hatalmon alapuló erőszak alkalmazásával forgassák fel, akkor, amikor mi teljes megnyugvással bízunk az Országos Nemzeti Tanács, illetve a Népkormány döntésében, melyet az Országos Román Nemzeti Tanáccsal megállapodva, avagy meg nem állapodva fog meghozni s abban mindaddig meg fogunk nyugodni, mig a népek sorsát eldöntő békekongresszus az utolsó szót ki nem mondja. Ezek után a közrend és nyugalom megóvása érdekében azonaii intézkedését kérve az a hitünk, hogy az országos rendelkezés sürgősen meg fog érkezni. Nagybánya, 1918. november hó 16. A Nagybányai Magyar Nemzeti Tanács. A románok városunkban is megalakították ma egy hete nemzeti tanácsukat. A megalakulás színhelye a Lendvay Színház volt, melynek páholyait, földszinti helyeit zsúfolásig megtöltötték román polgártársaink. A gyűlésre való felvonulás, valamint az arról történt eloszlás példás rendben történt. A gyűlésen a vezető román férfiak közül többen tartottak felvilágosító beszédeket az egy- begyült néphez, melyeket a nép példás csendben hallgatott végig. Beszélt egy nem vezető férfi is, a- ki szintén úgy fejezte ki magát, mintha másoknak a nevében is beszélne, ezt is példás csendben hallgatták meg — noha a vezetőséggel ellentétes elveket hangoztatva több ízben Károlyi Mihályt és a független Magyarországot éltette. A beszédek elhangzása után megalakították a szervező bizottságot, amely bizottság a román polgárőrség megalakítására is utasítást kapott. A vármegyei Román Nemzeti Tanács elnökévé S a v a n y u János szatmári ügyvédet, alel- nökéül Dr. D r á g o s Teofil helybeli ügyvédet és B r e b á n Sándor helybeli gör. kath. plébánost, a polgárőrség parancsnokául S a v u Kornél századost, a helyi és járási polgárőrség parancsnokául dr. N y i s z 10 r Aurél helybeli ügyvédet választották. Az alakuló nagy gyűlést pár óra letelte után egy nagyobb szabású értekezlet is követte a helybeli szolgabiróságnál, hova járásunk főszolgabírója a járás összes értelmiségét meghívta azért, hogy a vidék békéjének biztosítása állandósítva legyen. Erre az értekezletre dr. D r á g o s Theofil, a Román Nemzeti Tanács alelnöke is meghívást kapott, ki a meghívásnak készséggel eleget téve meg is jelent. Az értekezleten D a m 0 k 0 s Ferencz főszolgabíró vázolta az uj politikai helyzet folytán beállott eseményeket és habár járásunkban számottevő rendzavarások nem történtek, annak az óhajának adott kifejezést, hogy a jelenlegi rend biztosítása érdekében megteendő intézkedéseihez a román intelligencia támogatását is szeretné megnyerni. A támogatást dr. D rágós Theofil alelnök és a jelenlevők a legnagyobb készséggel megígérték, mikéntje konkrét formában azonban nem jégecesedhetett ki, mivel a Román Nemzeti Tanács megalakulása az előtt csupán egy pár órával történt. Kiáltvány az ország összes nemzetőreihez! Magyarország hirtelen átalakulása alatt a rendbontók ellen a Nemzeti Tanács és hadügyminiszter felhívására a legkülönfélébb csapatok alakultak. A különféle nemzetőrök, akik valóban hivatásukat teljesítették, nagy szolgálatot tettek a forradalomnak és a népállam hálája illeti őket. Szervezetük számba vevése és rendezése most folyik. Utasítom az összes nemzetőr alakulásokat, hogy a vármegyei néptanácsok és közigazgatási szervekhez, avagy a vármegyei kormány- biztosokhoz állományukat, munkanapjaikat, teljesítményüket bejelentsék, hogy a fentebb megjelölt hátságoktól kijelölendő inegbizottaim pontos adatokat kaphassanak. A nemzetőrök napidijait november 11-ig bezárólag az ellátáson kívül napi 20 koronával mindenkit kifizettünk, onnantól kezdve a szükséghez képest fenntartott állományt napi 10 koronával és ellátással. Minden nemzetőrt kérek, hogy a kifizetésével türelemmel várjon néhány napig, mert az országban -- fájdalom — sokan oktalanul eldugták pénzüket és ez csak akkor kerül vissza a forgalomba, mikor e hó 16-tól kezdve a kormány részére fokozatosan e nélkül is kellő mennyiségű bankó fog rendelkezésre állani. A független magyar államnál mindenki meghagyhatja néhány napra követelését és ne felejtsük el, hogy a népkormánynak kötelessége a pénz értékének biztosításáról is gondoskodni. A jövő héten már elég bankjegy lesz, addig is vasárnap, folyó hó 17-től kezdve fokozatosan megkapják az adóhivatalok azokat a pénzeket, melyeket a nemzetőrparancsnokságok részére küldünk. Nemzetőrök ! Közösítsétek ki soraitok közül a hitvány embereket, kik a nemzetőrség nemes cégére alatt zsarolnak és egyéb visszaéléseket követnek el. Az ilyen embereket le kell fegyverezni és jelentést kérek róluk. Becsületes nemzetőrök teljesítsétek kötelességeteket odaadással és rendben. Nyugodtan várjátok a fizetés legközelebbi napját. Fényes László, a magyar nemzetőrség kormánybiztosa. A békességes együttműködést a helybeli Román Nemzeti Tanáccsal, valamint a város képviselőtestülete részére a városi ügyek zavartalan elintézését kívánja biztosítani az a hivatalos indítvány, mely ma a városi képviselőtestület rendes havi közgyűlése elé terjesztetett és a mely igy hangzik. „Képviselőtestületünk 1918. november hó 2-án tartóit rendkívüli közgyűlésében az országos li V4?ft*K *Vf PJf£%»r %
