Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-12 / 46. szám
XL évfolyam. Nagybánya, 1918, november 12. 46. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidóki Osztályának Hivatalos Közlönye. tMéficattfil árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre I.SO korona ; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-ia oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos: Gr. AjTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. 3zerlcesztí>3«sr: Hunyady Jánoi-a. U. az., hová a lapltüiliményak kiíldaad.'k Kiadóhivatal: .Hermes“ könyvnyomda Nagybiayán,,Dégeafeld-kAtban a cinterem felől, hol az alőtlzotőiaket «« hirdetéseket fel veealk 1918. november 1. Ez az a dátum, amelyen az ezer éves Magyarország uj életre ébredett. Az uj é- letre való ébredésnek alig egy hete, már is uj élet tapasztalható. A renyhe kormányzatot a tettrekészség, a gyors és eredményes munkálkodás váltotta fel. Uj kor- mányférfiaink nem pártvacsorák, fényes bankettek és egymást dicsérgető beszédeket rendeznek, hanem hozzáfogtak a legkeményebb, a legnehezebb munkához, Magyarországnak újjáépítéséhez. A fényes bankettek elmaradtak, ők még a rendes polgári ebédeléshez is alig tudnak jutni, a nagy beszédek helyett, rendeleteket, távirati intézkedéseket gyártanak. Egy szóval a régi rendszer teljesen megszűnt és uj élet vette kezdetét. És amint ez a kormányzat legszorosabb kebelében így történik, bizonyára igy fog lenni és igy fo^ átalakulni a helyzet általában le az utolsó falusi bakterig. És ennek úgy is kell lenni. A munkátlanság- nak meg kell szűnni, mert a nép eredményeket vár és boldogulása után vágyakozik. Különösen nagy sepregetésnek kell történni a közigazgatásnál, mert állami kormányzatunknak ez az ága a legrémesebb. Ez nálunk a bukott földesuraknak volt állandó menedékhelye és olyanoknak, akik más pályán se boldogulni, se érvényesülni nem tudtak. A családi összeköttetés, sógor és komaság érvényesült mindenütt. Ha véletlenül egy képzett, rátermett és munkabíró ember arra határozta el magát, hogy közigazgatási lesz, előbb a származási tábláját kellett összeállítani és azután biztos összeköttetéseket szerezni, mert más különben a megválasztásról szó sem lehetett. Nem azt kérdezték, hogy az aspiráns képzett-e, rátermett-e, hanem melyik megyebeli nemes és kik a rokonai stb. És ha a sors különös véletlene úgy követelte, hogy a hivatalba el kellett mennünk, akit kerestünk, ritkán találtuk hivatalában, ha véletlenül találtuk, akkor azt néztük, hogy merre tágasabb. Ez volt az oka legtöbb esetben, hogy i nemzetiségi ügyünk kezelése is rossz színben lett a külföld előtt ismertetve, mert a nem magyar nemzetiségű polgárok az ilyenek miatt üldözve és elnyomva találták magukat, habár a magyar ember is ép i- lyen elbánásban részesült. A magyar ember azonban csak az égre apellálhatott! Ennek a rendszernek is végét kell szakítani, a nép megfelelő tudást, szakértelmet és munkát követel azoktól, kik ü- gyét, baját intézik. Komoly munkát várunk a helyi Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságától, mert az új Magyarország megalakulásának öntudatos cselekedetekkel és szorgalmas, odaadó munkával lehetünk csak hűséges sáfárai. A komoly munka tanúságául szolgál, hogy a végrehajtó bizottság csütörtökön tartott alakuló gyűléséből a város közönségének és különösen a bányamunkásságnak lábbeli szükséglete égetően sürgős kielégítése céljából a Bányaigazgatóságot és az Országos Népruházati Bizottságot sürgősen megkereste, hogy elegendő bocskor és lábbeli készítéséhez szükséges anyagot kellő meny- nyiségben azonnal eszközöljön ki, illetve bocsásson rendelkezésre, különben a bizottság a város nyugalmát a legjobb akarattal sem garantálhatja. A Bizottság intézkedéseket tesz, hogy a közönség tüzifaszükséglete megfelelően kielégíthető legyen. A törekvés az volna, hogy a szegényebb néposztály a mainál kedvezményesebb áron juthasson tűzifához. A Bizottság mindent elkövet, hogy a városi közönség és a bányamunkásság zsirszükségleté- nek lehető biztosítása céljából sertéshizlaláshoz megfelelő kukoricamennyiség bocsáttassák rendelkezésre és hogy a munkásság egészségének fenntartásához szappannal elláttassék. A Bizottság a városi Közélelmezési Hivatal ellenőrzését a maga hatáskörébe bevonta és gondoskodott arról, hogy a bányamunkásság élelmezésénél, illetve élelmezési ügyei vitelénél a munkásság bizalmi férfiai is résztvegyenek. A hatósági kereskedőket a következményekre való nyomatékos figyelmeztetéssel felhívta, hogy a közélelmezési hivatal utasításait, különösen a liszt kimérést illetőleg, pontosan tartsák be. A Bizottság végül falragaszok utján a következő felhívást intézte városunk közönségéhez: FELHÍVÁS. Nagybánya sz. kir. r. t. város közönsége az ujjíalakulás legizzóbb napjaiban a belső rendet és nyugalmat a nagy eseményekhez méltó módon, inintaszrüen fenntartotta. Érdekünk, hogy átmenet napjaiban a nemzetőrségnek minden tagja megfelelő módon felszerelve, felruházva és élelmezve legyen, érdekünk továbbá, hogy a városunkban átvonuló és otthonukba törekvő katonáink megfelelő ellátásban részesüljenek, mert ezáltal a rend és nyugalom fenntartásához jelentékenyen hozzájárulunk. Mindezek átértése után elhatároztuk, hogy városunk minden polgárához kérést intézünk: Adakozzék mindenki vagyoni erejéhez képest avégből, hogy az elsorolt célok megvalósítására az anyagi eszközök az állam által utalványozott fedezeten túl kellő mértékben rendelkezésre álljanak. A gyűjtéssel Sólyom Ferenc és Tréger Lajos bizottsági tagokat bíztuk meg, akik a gyűjtés eredményéről a nagy nyilványsságnak be fognak számo ni. Nagybánya, 1918. november 8. A Nagybányai Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága. * * * Az eddigi adakozók névsora a következő: Városi takarékpénztár 2000 kor. L. Bay Lajos 1000 kor. Haracsek Vilmos utódai cég 1000 kor. Dr. Schück Ármin és Heilbrun M. Társa cég 500—500 K, Theer Ferenc és Widder Péter 100— 100 K, Magyar Zsigmond 50 K, Szentkirályi József és Bencsik Lajos 20—20 kor. Virág István borkereskedő 500 K. HÍREK. Nagybánya város közönségéhez. Hős katonáink négy és féléven át a legnagyobb önfeláldozással ontották drága vérüket. A nemzet elhatározása folytán azonban öldöklő fegyvereiket letették s most már hazafelé, a rég nélkülözött otthonukba igyekeznek. Katonánk dicsőségesen harcoltak, hősiesen védtek minden talpalatnyi drága hazai földet, érért feltéilen kötelességünk, hogy haza érkező katonáinkat illő szeretettel fogadjuk. Gondoskodjunk tehát megfelelő fogadásról, melyből mindenki anyagi erejéhez képest vegye ki a reá eső részt. Nekünk, nagybányaiaknak ez többszörösen ETERNBERG HEGEDŰ hangja páratlan t BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka. K30. — Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ...............................K 60.— Von ó . K 8.—. K 12—, K 15.— R«n4*lé«oél a pinaalér* ktkildtmU
