Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-10-29 / 44. szám

3. Nagybányai Hírlap 1918. október 22. között, rendkívül kedvező eredmény. Ez a nagy termés lehetővé fogja tenni, hogy az idén a fel­nőtt lakosság fejkvótáját lényegesen emeljék, mert átlagszámítás szerint körülbelül háronrmétermá­zsa burgonya jut minden lélckre. Minden nőnek fontos! m 9 m „DIDO“ kohmetikai gyár készítményéi: ^ ® „DIDÓ,, púder 3 sziliben, 3. — és 4. — K. ® ®„DIDO“ színes arckrém 3 színben, 5.— és 6. —K.® ® Eau de Cologne „DIDO“ 3 színben, 9 9 6. - és 12. - K. ® ® Parfüme „DIDO“ legfmomabb illatok £ ^ 2. - K-töl 30. - K-ig. || ^Mindenütt kapható, ahol még nincs bevezetve oda^ ^ 20 —K-át kitevő rendelést utánvéttel küld a gyár £ • Budapest, VII., ülmássy-tér IS. | ©Kozmetikai kérdésre dijtalan válasz — Dlskrét levelezés!® Anyakönyvi közlemények. Születtek szept. 23. Korkálcsuk György bányásznak Erzsé­bet ; okt. 24. Kádár György bányásznak György. okt. 14. Marosán Péter bányásznak Teréz; okt. 24. Grabán Dömötör bányásznak Teréz nevű gyer­meke. Elhaltak: okt. 18. Seebauer László r k. 6 év, veselob; okt. 18. Csoltye Katalin g. k. 18 hó, influenzás tüdőgyuladás; okt. 18. Székó Péter r. k. 7 év, tüdőlob; okt. 19. Kádár Miklós- né g. k. 51 év, szivhüdés; okt. 18. Dobb Lajos- né izr. 29 év, influenzás tüdőgyuladás ; okt. 19. Lcnhard Anna r. k. 16 év, influenzás tüdőgyula­dás ; okt. 19. Lenhard Julia r. k. 8 hó, tüdőlob ; 22. Horváth András kárpitos r. k. 78 év, tüdőlob; okt. 21. Novák Pál ag. h. ev. 4 év, tüdőlob; okt. 21. Katona László gazdatiszt ref. 42 év, tüdőlob: okt. 22. Brinzely Emma g. k. 2 Va év, tüdőlob ; okt. 22. Markotán Gábor bányász, g. k. 55. év, influenzás tüdőgyuladás; oki. 22. özv. Krizsán Györgyné nyugbéres bányász özvegye, r. k. 86 év, aggkori gyöngeség; okt. 22. Búd Flora bá­nyász, g. k. 17 év, tüdőlob; okt. 21. Sziszer An­tal r. k. 11 év, tüdőlob ; okt. 24. Svedák Béla napszámos, r. k. 30 év, influenzás lüdőgyuladás; okt. 24. özv, Orecskö Mihályné napszámos, r. k. 32 év, influenzás tüdőgyuladás; okt. 24. Tupicza György g. k. 48 év, influenzás tüdőgyuladás; okt. 23. Dobre Mária g. k. 10 év, influenzás tüdőgyu­ladás; okt. 25. Dobre Teréz g. k. 4 év, influen­zás tüdőgyuladás; Házasságot'kötöttek': okt. 20, Vicsel Flórián szlatinai és Izsák Erzsébet helybeli; okt. 26. Hamza Kálmán zenész és Balog Mária helybeli lakosok. Egyről-másról. (x) Ezelőtt egy párhéttel őrültem neki végtele­nül, hogy lepottyan! a faára ölenkint 12 K-val, ám de mint látom korai volt az örömöm, mert a múlt héttől kezdve 91 koronára emelkedett. A fa árának felemelése azzal nyert indokolást, hogy a termelési költségek emelkedtek végtelenül magas­ra, igy kénytelen volt a városi képviselet is az eladási árat ennek megfelelőleg utána emelni. Ezek az áremelkedések igazán érthetetlenek. Rendezni kellene a kormánynak egy általános re­dukciót. Rendeletbe kellene adni, hogy november elsőjétől minden névvel nevezhető portékának 50 %-al olcsóbban számlázandó az ára, és min­dennemű munkabér és napszám j hasonlóképpen 50 %-al szállítandó. így aztán mi, szerény fizeté­sű és jövedelmű halandók is talán megtudnánk ebben a sparpol bajos világban élni. * (x) A spanyol baj nem tréfál, mind sűrűbben szedi áldozatát. Ennek — szerény véleményem szerint — kétféle oka van : kevesen vannak az orvosok s ezért az elharapódzott veszedelemmel nem képesek megbirkózni. Városunkban is 14000 embernek kellene egészségi állapotát gondozni, de lehetetlen, mert az orvosikarból csak négyen álla­nak rendelkezésünkre. Városi képviselőtestületünk legutóbbi közgyűlésén intézkedett ugyan, hogy dr. Bernhardt tiszti orvosunk azonnal szabadságoltas­sák a katonasságtól, de kérdés, lesz-e ennek ered­ménye, mikor oda fent hetek óta csak egymást főzik s ilyen bagatell ügyeket nem igen in­téznek. A másik nagy baj pedig az, hogy a kö­zönség nagy részére hanyagul viselkedik a bajjal szemben. Nem tartózkodik a tumultusoktól s mind­addig le nem fekszik, mig csak a betegség telje­sen le nem teríti. Ha pedig félig-meddig kiépült a bajból, azonnal ki búvik. Tisztelt közönség ! legyen egy kissé óvatos, állhatos és türelmes,. mert ellenkező esetben a spanyolbaj mindenikünket a más világra lódít, Az orvosok által úgy személyesen mint a hírlapok utján adott tanácsok feltétlenül követendők 1 Ez a : bajnak a legegyszerűbb és legradikálisabb kikü­szöbölő módja. Nyilatkozat. Előrehaladott korom, 38 éve* orvosi műkő- . désem, de különösen a háborús években és a most dúló járvány alkalmával túlfeszített orvosi [ munkálkodásom erőmet úgy kimentették, hogy j hivatalommal járó orvosi teendőimen kívül más orvosi teendők végzésének lelkiismeretes be­töltésére — továbbra is — legjobb akaratom mellett sem vállalkozhatott!, annyival is inkább, miután azt orvosaim is megtiltották. Amikor ezen körülményt, azon általam nagyra becsült és mélyen tisztelt családoknak, kik kegyesek voltak becses bizalmukkal é* őszin- j te szeretetükkel engem megajándékozni, ezúton vagyok bátor kegyes tudomásukra juttatni és ed­digi kegyes bizalmukat hálás tisztelettel megkö­szönni, egyben kérni vagyok bátor, méltóztassa- nak engem, a további házi orvosi teendők alól fölmenteni és szives emlékökben megtartani, me­lyek után vagyok hálás tisztelettel Nagybánya, 1918. okt. 24. Dr. Kádár Antal. CSARNOK. I mádság—szerelem. Baalbecktől fogva, hol karavánjai találkoztak, együtt ügettekjeruzsálem felé. Mikor elég széles volt az ut, Aline néninek két öszvér hátán himbálódzó palankenje választo- ta el őket. De a szűk ösvényeken, Georges és Gilberte egymás mellé kerültek és a titokzatos tekintetű fiatal leány közelsége egészen megzavar­ta a tudóst. Georges nem viselte, mint az asszo­nyok, porköpenyükre rávarrva zarándokok piros kis keresztjét, még a repkény koszorú is hiányzott a fejéjről, amely a modern kereszteseknek közép­kori külsejét kölcsönözte. Egyszerű turistának volt öltözve, posztókalap­ja mélyen, férfias arcába huzva, a vállán lógó növénygyüjtő szelencze meg elárulta, hogy a szent földet inkább mint botanikus sem mint hivő járta be. Azonban Aline néni, a jámbor Aline néni bizonyos rokonszenvet érzett a fiatal pogánnyal i szemben. Őrködött az asszony felett, az öszvér hajcsárokkal a saját nyelvükön tudóit beszélni és a mi a fő, minden imádságos könyvnél az öreg jj hölgy térdei kiterített biblia, térképnél jobban is- " merte e hely csudát tehető, vérrel áztatott rögét. A jámbor néni szenvedélyesen hallgatta el­beszélését, pedig Georges csak Gilbertnek beszélt, kinek finom, mozdulatlan arcélét és egy szőke engedetlen lebegő hajfürtöt a palankenen át is megláthatott. ’ Pedig a leány nem is igen hallgatott oda, mert a természet szépsége minden legendánál job­ban lebilincselte úgy, hogy gyakorta félbeszakítot­ta a tudós lelkes elbeszélését, hogy egy rózsás domboldalra, egy buja növénysetü rétre figyelmes­sé tegye. Akkor Georges leugrott lováról, réteken, me­zőkön keresztül valóságos virágaratással tért visz- sza, amelyeknek mindegyikét a nevén nevezte. Saaron rózsái és az evangélium által megnevezett völgy emlékei. Aline néni imádságos könyve lap­jai közé préselte őket ájtatosan, Gilberte mosolyog­va köszönte meg őket és hellyel közzel a köpe­nyén lévő vörös kereszt mellé tűzött egyetlenegyet 1 belőle. És a botanista úgy gondolkozott, hogy e- ! gész Galilea ragyogó flórája nem ér fel Francia- ország ez egyetlen sápadt liliomával. Így haladtak át Palesztina és Szíria vidékein A Tiber tavánál is megpihentek, azon városok kö­zelében, amelyek illatos rózsatövektől körülvéve mélyen aludtak. A samaritánusok kutjánál ittak és ott azon a vidéken is megpihentek, hol Jákob az örökkévaló­sággal küzdött hajdanában. Majd Judea felé tértek és Georges sajnálkozva látta, hogy ütjük végcélja felé közelednek. Különben a természettel együtt a zarándo­kok lelke is megváltozott. Zászlókat lobogtattak, zsoltárokat énekeltek. A tudósról megfeledkezve, Aline néni szorgalmasan morzsolta olvasóját, mig Gilberte a lova kantárszárán összekulcsolt kezek­kel valamely istenes gondolatba látszott mélyedni. Ahogy a szent város szürke kupoláit meg­pillantották, a zarándokok leszálltak lovaikról, le­térdeltek a porba, majd meghajolva, papjaik ve­zetése mellett léptek Jeruzsálembe. A menet végén, mintha átok alatt állna, ki­egyenesedett a lován, ellenséges tekintetlel, mere­ven nézte azt a kitárt szaracénus kaput, amely las­sanként elnyelte a karavánt, elnyelte lassanként az édes álmát, Egy és ugyanazon szállodában szálltak meg, de a fiatal tudós csak az étkezések idején táthat- ta a hölgyeket. Mindig elkésve érkeztek pihegve, lázban égve, extázisbán, szent tárgyakkal megra­kodtam Keresztek, olvasók, töviskoronák, szárított jerichói rózsák, amelyeket aztán a tányérjaik mel­lé helyeztek, s ahonnan a templomok, reverendák fanyar, émelyítő illata terjengett. A néni elnéző mosollyal üdvözölte a botani­kust és Gilberte halványabban a viaszgyertyánál, lesütötte a szemeit és szögletes mozdulatok kísé­retében ejtett egy pár szót. És csakhamar eltűntek újra a szent sir vagy a Golgota felé. Georgesnek sem hite, sem hátor- sága nem volt, hogy követni tudta volna őket. A partok felé kalandozott, a virágos domboldalakon, de szomorúan járt-kelt, sőt még a növénygyüjtő szelencéjéről is megfeledkezett. A karácsonyi misét a születés kriptájában mondották, a Jeruzsálemtől egy órányira fekvő Betlehemben. Mindenrendü és rangú zarándok, a világ minden tájáról egybegyült utasok ide igye­keztek gyalogszerrel, avagy lóháton, egyetlen ko­csin, zászlósok, fáklyások által kisérve, szent zsol­tárokat énekelve. De a hivek mellett egy csapat török katona is ott lovagolt. Betlehembe mentek ők is, hogy a kiilömböző keresztyén felekezetek közt a saját templomukban kitörő esetleges verekedéseket meg­akadályozzák. A katonai parancsnok szavai bele­vegyültek az ájtatos hivők énekébe és a tömjén

Next

/
Thumbnails
Contents