Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-10-22 / 43. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. október 22. 43. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÓZ0AZDA8ÁHI H1TILAP. As Országét HagjarBáayáasati ét Kohászati Bgyaallet Nagy kánya vidéki •iitályáaak Hivatalsa Kliliayt. eiSft*#t#ai árak: Kg#*x árra • koroaa, fátávra S karon*. aagytiiÍTra f.lt korona; »gr ním ár* N fillér. Ikagjalaalk aalaéaa kaááaa t-w aléal tarjaéa’ambca Falalöa sxarkaaxtő-tulajdonoc: 0r, AJTAI RABT BÁBOK. L»a*i«dó : Hérái#» köajmjoMda Nagybányáé. li.rkMitíilf: 1 a. .. u. m , kori a laplri*i*»4af «k klláwiá^k Kiaééklrateli .Htrati- kiarrayaaiéa Mafjkáar»«, Béa*aMé-káakaa a aiatér**» MAI. kai a* allllaaUaakét U klráaUaakat M raaalk A nagytőke ellen kell felvennie a jövőben a versenyt a kiskereskedelemnek és kisiparnak. A nagytőke a háború alatt nyomasztó erejével ráfeküdt egész gazdasági életünkre s megfojtással fenyegeti mindazokat, akik nála gyengébbek. A hatalmon, a befolyáson, az üzleti merészségen kivül az ő javára billenti a mérleget az a kétségtelen nemzetgazdaságiam tény is, hogy a nagyüzem gazdaságosabban, a munkaerő intenzivebb kihasználásával és pontosabb beosztásával aránylag olcsóbb rezsivel és nagyobb forgalommal képes dolgozni, mint a kisüzem. Külső és belső körülmények, szerencsés elhelyezkedés és nemzetgazdaságiam törvények támogatják s mozdítják elő a nagytőke uralmát. A kistőkének, a kiskereskedelemnek és iparnak nem szabad tétlenül néznie a nagytőke terjeszkedését. A felbillent mérleg egyensúlyát helyre kell állítani az erők kiegyenlítődésével. S hogy ez lehetséges legyen, szükség van a leggyorsabb és legerélyesebb szervezkedésre nemcsak érdekképviseleti, hanem üzleti alapon is. Konzorciumok, szindikátusok s egyéb alkalmi egyesülések köntösében nyújtogatja karmait minden gazdasági jószágunk felé a nagytőke. A kereskedelem, az ipar, az üzlet nem szabad többé. A kormány és a kormány megbízottai intézkednek, tárgyalnak, alkusznak mindenütt, s nyíltan megmondják : kedvesebb nekik a nagytőkével s nagytőke-szövetséggel való együttmunkál- kodás, mert kevesebb emberrel gyorsabban, könnyebben, kényelmesebben végzik el a dolgukat. A hadseregszállitás, a dologi leszerelés, az export-import terén egyaránt alulmaradt a kiskereskedelem és kisipar. S csatavesztését éppen annak köszönhette- ami legnagyobb erőssége : hogy tábora tiz- és százezerre rügó tömegekből áll. Ennek a tábornak kell gazdaságilag megszerveződnie, szakmánkint egyesülnie, hogy olyan egységes hatalmat képezhessenek, olyan üzleti tényezővé válhassanak, mellyel illetékes helyen — akár tetszik, akár nem — számolni kell. Közállapotaink alakulása arra mutat, hogy nincs még olyan közel az az idő, amikor a kisiparos és kiskereskedő a törvényhozás csarnokaiban védheti meg a maga igazát. S amig eljön ez az idő : ki tudja, nem lesz-e már késő. A gazdasági szervezkedés eszközéhez kell tehát nyúlni. Itt nem kell félni külső akadályoktól, ennek sikere egyedül a kiskereskedelem és kisipar belső akaratától, erős elhatározásától függ. Ha ez az akarat és«elhatározás tetté válik, akkor a szervezett kistőke életképes versenytársa lesz a nagytőkének, s bátor munkakedvvel nézhet a jövő gazdasági megpróbáltatásai elé. A spanyol. Teljes erővel fellépett * spanyol betegség jj nálunk is, benne vagyunk nyakig. Ebbői az alka- !! lomból megkérdeztük saját külön egészaégügyi ; tanácsadónkat, aki a betegségről a következőkben || volt szives nyilatkozni : Itt közöljük a nyilatkozatot azószerint. A spanyol betegséget egy bacillus okozza, valami coccus, dehogy micsoda coccus, azt én sem j| tudom, azt azonban megtudtam állapítani, hogy j! csak a délutáni mozi előadásokon ragad egyik emberről a másikra, esteli mozi előadásokon nem ragad, mert akkor az István szálló részvényesei a bacilusokat beletömik mind az üres zsebeikbe úgy, hogy abból a legjobb akarat és dupla élelmezési viszonyok mellett sem másxhatik ki egy sem, tehát este nem ragad a spanyol betegség, ezért nyugodtan lehet a moziba menni és ha mégis ragadna valakire, miért fájjon azért az István szálló igazgatóságának a feje, fájjon azé, akire ragadt, végtére most ebben az agyongyötört időben nem lényegesek az egészségügyi viszonyok, fő a mozi és a jövedalem a részvényes uraknak ; bérlet elengedést kellen« szegényeknek adni ízért, hogy a spanyol, nyavaja bacillusát tenyésztik. Hány szegény halandó van, aki soha nem látta Spanyolországot, most aztán meg van az alkalom, hogy meg ae álljon a más világig. Hát kérem még sem járja ei! Óriási mértékben pusztít a spanyol betegség az egész országban, jobban mondva az egéaz világon, ma-holnap kidőlnek az emberfeletti munkából az orvotok is, világhírű tudósok hirdetik, hogy az összejöveteleket kerülni kell, mozit, színházat, mulatókat, iskolákat, gyűléseket betiltanak, aőt itt-ott a templomok látogatását ie veszélyeenek tartják a akkor nálunk elnézik azt, hogy a mozi, amelyik egy nehány anyagilag úgy iz jól kitömött embernek hajt hasznot, az általános intézkedésekkel ellenkezőleg előadásokat tartaon. Nem folytatom tovább, de a hatóság részéről ennek elnézése mulasztás, az István szálló in- tézősége részéről pedig telhetetienség. Bocsánatot kérek, ha tudósítónk szavait nem szóról-szóra idéztem volna. S. F. H ÍREK. ~ Újjászületésünk hajnala. Az elmúlt hét Magyarország történelmében épen olyan nevezetes és örökké világitó dátum lesz, miként a 896. év, amikor őseink a Kárpátok szent bércein átjöt- tenek azzal a szent elhatározással, hogy a szép Magyarországot megalapítsák. Történeti napokat élünk és ezért kérjük istenünket, hogy szerenctésen vezéreljen át bennünket ezeken a sorsdöntő pillanatokon ; adjon erőt, kitartást, bölcsességet és főleg egyetértést vezető férfiaink- nak, hogy a fundamentumot, amelyre a jövő független és szabad, önálló Magyarország lesz felépítendő, minél szilárdabban és biztosabban rakhassák le ! Személyi hir. Haraciek László miniszteri tanácsos, — dr. L o v r i c h Gyula ügyvéd, a hadigondozó jogtanácsosa, — dr. Csiky József egyetemi tanár, az ideggyógyászat nagynevű tanára, a szüret alkalmával városunkba érkezett. Néhai Smaregla János városi tanácsjegyző halála évfordulóján« hó 17-én barátai sírját megkoszorúzták. A* emlék koszorút T h o r d a i Imre városi tanácsos kegyeletet szavak kíséretében helyezte el a kedves tiszttárs és jóbarát sirhalmára. Közélelmezési hirek. A közélelmezési hivatal értesíti a közönséget, hogy aki még az október 15-tői november 1-ig, esedékes lisstjárandó- ságát ki nem vette, azt f. hó 22-ig okvatlen ve S TERNBERG harmonika _________________________ hangja nagyszerű! BU DAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, három váltós, aczélsarku...............................K 50.Mé g finomabb, orgona hangú ...............................K 80.2soros, 21 billentyűs, finom K 120.- Handelésnál a féo* elér# k»küldend6.
