Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-01-22 / 4. szám

2. Nagybányai Hirlap Í918. január 22. súlyozzuk, ugyanakor meg kell állapítanunk, hogy igen természetesnek találjuk a vámu­nió ötletének felmerülését. Természetes, hogy ezt a hatalmas támogatást, amelyben a németek bennünket részesítettek, a há­ború után is biztosítani kell a magunk számára. Nem kell azonban olyan eszkö­zökkel és olyan módon biztosítani, amely előny a magunk hátrányával egyet jelent. Valami módot kell találni a fejletlen magyar ipar érdekeinek megvédésére, ak­kor örömmel üdvözöljük még a német vá­muniót is. 163/918 sz. Felbivás a kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az összesTipari üzemek munkaadóihoz, valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi, vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipar törvény alá nem’tartozó, de ipari, illetve vállalkozás sze- rüleg űzött kereseti foglalkozások u. m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszertárak, gyógyintézetek, drogueriák stb. munkaadóihoz 1. A m. kir. minisztérium 4790/917 M. E. sz. rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról. A rendelet értelmében bejelentendők az 1907 évi XIX te. 1-ső és 2-ik §-ában felsorolt al­kalmazottak, u. m. munkások, segédek, tanoncok, szolgák, éjjeli őrők, cselédek, továbbá az üzemek­ben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és űzemtelepeknél alkal­mazott polgári'személyzet munkakeresményük ösz- szegére való tekintet nélkül. 2. Bejeletendők továbbá: tisztviselők, műve­zetők, könyvelők, levelezők, kereskedelmi alkalma- zottakrés^általában hasonló állásban lévő rendsze­rint havi, vagy évi fizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenként 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg ; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az*állami, törvényhatósági, községi a hősi bátorságnak szinte csodálatos példáját nyúj­tották úgy az ostromlók, mint a védekezők. A csá­szár maga is ott volt mindenütt, a hol nagy ve­szedelem fenyegetett. A szultán is nagy buzogá­nyával a markában tízezer janicsárját vezette, a kik e vad kiáltással: Alah Akbarj! iparkodtak be­jutni a réseken. De még az ostromló sereg e szi- ne-javát is visszaverték a védekezők. Bizáncz sor­sát aztán egy gyengén, rosszul őrzött kapu pecsé- teltermeg afsáncok’déli kanyarulatánál. Ott beron­tottak a törökök. Egyszer csak belül [a keresztények háta mögött hangzott fel a rémes kiáltás: Allah Akbar és ekkor a janicsárok egyszerre újabb roha­mot intéztek a barrikádok ellen. A turbánnsok csordája hirtelen gyorsan'özönlött be a városba. Elérkezett az utolsó pillanat. Elég volt! Most vedd magadhoz Uram lelke- met — mondotta Konstantin császár és belerohant utoljára a véres küzdelembe és ismeretlen kéztől találva, ott roskadt össze a Róma kapui előtt, mi­alatt török csorda átgázolt holtestét. Csak később ismerték meg biborpalástjáról. A meghódított várost hamarosan elözönlötték a törökök. Mivel pedig többé sehol sem találtak el­lenállásra, a kit találtak foglyul ejtették. A Szófia templomba több ezren gyűltek össze, mert azt hitték, hogy e szent helyen védelmet találnak. Ek­kor aztán egyszerre csak hallották, hogy miképen döngetik a kaput a janicsárok. Engedtek és a bar­és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkal­mazottak, amenyiben nyugdíj igénnyel nem bírnak és illetményeik részükre betegségük esetén intéz- ményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kö­telezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy egyéb működést fejtenek ki. 3. A munkaadók kötelesek mindazon alkal­mazottaikat, kik 1918 január 1-én alkalmazásban állottak rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általuk pénzben, (fizetés, vagy bér, lakás háborús segély, drágasági, családi pótlék, beszer­zési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és ter­mészetbeni (teljes ellátás, lakás, élelmezés mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élel­mi cikkek, föld, vagy kert használat, állat tartás, stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak e jelent­ve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkal­mazottak bejelentésénél a bejelentendő lap tetején ráírandó a „Változás“ szó. 4. Az átlagos napi bérosztályok a követke­zőleg állapíttatnak meg. I. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-ig, II. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-án felül 3 K-ig, IH. napibérosztályba tartoznak, akik 3 K-án felül 4 K-ig, IV. napibérosztályba tartoznak, akik 4 K-án felül 5 K-ig, V. napibérosztályba tartoznak, akik 5 K-án felül 6 K-ig, VI. napibérosztályba tartoznak, akik 6 K-án felül 7 K-ig, VII. napibérosztályba tartoznak, akik 7 K-án felül 8 K-ig, VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 8 K-án felül 10 K-ig, IX. napibérosztályba tartósnak, akik 10 K-án felül terjedő beszámítható napi ke­resettel vannak alkalmazva. Heti fizetéseknél a beszámítható heti keres­mény 7«-od része, havi fizetéseknél a beszámítható bár csapatok berohantak az Isten házába, gyilkol­tak, foglyokat szedtek össze, letépték a keresztes ereklyéket ésa hadibárddal vagdalták össze a pom­pás ikonosztasz-t, amely előtt még tizenkét óra e- lőtt Konstantin császár imádkozott övéivel. A diadalmas szultán déltájban lovagolt be a városba. Azon a széles utón lovagolt végig, amely a római kaputól Sztambul szivébe vezet és on­nan Szófiaszékesegyházig. A templom kapuja előtt leszállt lováról. Fölmarkolt egy kis földet és a fe­jére hintette. Azután belépett és némán, látszólag megilletődve állott meg a hatalmas kupola alatt. Egy katonán, aki épen azon volt, hogy egy szép aranykeresztet letépjen, kardjával végig vágott és kikergette. Ezután odament az oltárhoz, elhívta az ulemárt, felküldte a szószékre s felolvastatott vele néhány háborús mondatot a Koránból. Ezután sokáig imádkozott és elvégezte a szokásos mohamedán ájtatosságot. Ezzel vonult be az Izlani a Szófia-székesegy­házba s most már a félhold ragyogott Bizáncz fölött. Azt mondják, hogy a mikor a török szul­tán bevonult a nagy székesegyházba, egy pap é- pen az offertoriumnál tartott a misében. Ebben a pillanatban érthetetlen módon megnyílt előtte a fal s a pap eltűnt Isten testével és vérével. A legenda szerint azon napon ismét ott lesz az oltárnál, a mikor a Hagia Szófiába ismét bevonul a keresztény ség. keresmény Väß-öd része, évi fizetéséből a beszá­mítható évi keresmény Väso-ad része alapján tör­ténik a napibérosztály megállapítása. Az átla­gos napibér az I. napibérosztályban 1. 50 K a II. napi- bérosztályban 2. 20 K. a III. napibérosztályban 3. 50 K. a IV. napibérosztályban 4. 50 K. a V. napibérosztályban 5. 50 K. a VI. napibérosztályban 6. 50 K. a VII. napibérosztályban 7. 50 K. a Vili. napibérosztályban 9 K. a IX. napibérosztályban 11 K. A betegségi biztosítási járulékok az átlagos napibér 4%-a alapján a következők: Az I. napibérosztályban heti 42 fillér a II. napi­bérosztályban heti 72 fillér a III. napibérosztály­ban heti 1.02 K. a IV. napibérosztályban heti 1.26 K. a V. napibérosztályban heti 1.56 K. VI. napibér­osztályban heti 1.86 K, a VII. napibérosztályban heti 2.10 K. a VIII. napibérosztályban heti 2,52 K. a IX napibérosztályban heti 3. 12 f. A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak megfelelő há­nyada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napnak számit. A munkaviszony megszakítása nél­küli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek. A heti járalékok fele részében a munkaadót, fele­részében az alkalmazottakat terhelik. 5. Az 1907 évi XIX te. 50 §-ában betegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tag­nak a következő mértékben van igénye. A megbetegedés első napjától kezdve 26 hé­tig, az 50 §. 1. 2. és 5. pontjában felsorolt se­gélyekre. Táppénzre, ha a keresetképtelenség 3 napnál tovább tart a betegség 3ik napjától szá­mítva. Az átlagos napibér 60%-ában. Az 1907 évi XIX te. 50 §-ában szülés esetére megállapított segélyek helyett a biztosított tag a következő se­gélyben részesül. Az idézett § első pontjában megjelölt szü­lészeti támogatás és gyógykezelésben. Gyermekágyi segélyben 3 hétig, az átlagos napibér 75 %-ában. Szoptatási segélyre azoknak a biztosított nőknek, kik gyermeküket szoptatják; a gyermek­ágyi segély megszűnését követő 12 héten át átla­gos napibérosztály 50 %-ában,, de legfeljebb na­pi 2 korona összegben. A biztosított taggal egy háztartásban élő kere­settel nem biró nem biztosított családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebetegedés első napjától kezdve pedig 6 héten át napi 1 kor. gyermekágyi segély. Azok a biztosított nők, akik gyermeküket szoptatni nem képesek, orvosi ren­deletre ‘ szoptatási segélynek megfelelő csecsemő tápszerben részesülnek. Az 1907 évi XIX te. 50 §-a első bekezdé­sének 6-ik pontjában a biztosított elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag já­rulékainak kiszámításánál alapul vett átlagos na­pibérösszegnek 30-szorosában jár. 6. Az 1907 évi XIX te. értelmében fizetendő betegs. járulékokat, balesetbiztosítási dijakat és tagsági igazolványi dijakat az Országos Pénztár alapszabályaiban meghatározott esedékesség sze­rint tartoznak a mnnkaadók a pénztárnak befizet­ni. A kerületi pénztár a munkaadónak tartozásai­ról az alapszabályokban megszabott időben fize­tési meghagyást kézbesít, melynek értelmében a munkaadó hátralékos tartozásának 8 napon belül való megfizetésére a végrehajtási és büntető jogi következmények mellett lesz felszólítva. A fizetési meghagyás ellen a munkásbiztositó pénztárnál felszólalás adható be, melyben a pénztárelnöksé­ge határoz. Az elnökségnek a felszólalás felől ho­zott határozatával meg nem elégedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 nap alatt pénztár szék­helyére illetékes első fokú iparhatósághoz, tehát a rendőrkapitányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet?

Next

/
Thumbnails
Contents