Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-09-03 / 36. szám
XI. évfolyam. Nagybánya» 1918. szeptember 3. 36. s?ám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. áz Országos MagyarBányászaíi és Kohászati Egyesület Nagybányavidóki Osztályának Hivatalos Közlönye. a tusseaixss előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre S korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: »p. ÍUTAf WAGf GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Sxerkesstőaég: Himyady János-u. 14. sz.# hová a lapkösiemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán^ Dégenfeld-házban a cinterem felől, ho! az előfizetőket és hirdetéseket fel veszik Gyümölcsöseink veszedelme. Bár tagadhatatlan, hogy az utolsó évtizedben gazdáink a gyümölcstermelés terén lényeges előhaladást tettek, mégis fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy utóbbi időben a gyümölcsösöket megtámadó veszedelmek elhárítására kellő és erélyes gondoskodásnak alig csak helyenként találjuk a nyomát.. Ez okból vezető helyen kell közölnünk a vértetü irtására vonatkozó a- lábbi közérdekű közleményt, melyet Szabó Jenő, a gazdasági egyesület jegyző-titkára juttatott el hozzánk, hogy a gazdáknak, mint a hatóságnak különös megszívlelésre ajánljuk ! A gazdasági egyesület választmánya f. hó 11 én tartott ülésén elhatározta, hogy a gyümölcsfákat károsító s veszedelmes volta miatt egész gyümölcstermelésünket veszélyeztető vértetü irtása ügyében intézkedéseket teszen. Egy ilyen intézkedést kívánt tenni a gazd. egyesület azzal is, hogy a m. kir. rovartani állomástól a vértetü irtását ismertető 300 db. füzeteiét kért, hogy az érdekelt gazdák között szétoszthassa. Minthogy a rovartani állomás csak nehány drb. ilyen fizetetet tudott küldeni, az egyesület vezetősége úgy határozott, hogy közérdekből a helyi lapokban fogja az útmutató füzetek tartalmát- a kevésbbé lényeges részek elhagyásával- közölni. Ugyanis a vér- teíü irtása kötelező, aki azt elmulasztja, tetemes pénzbírság éri s ezen kívül a hatóság az irtást a kertbirtokos költségén eszközli. Hogy Nagybányán gyümölcsfáinkat a vértemtől komoly veszedelem fenyegeti bizonyítja az, hogy a veresvizi gyümölcsöskerteknek veresvizi, tárna, iskola és sveicer utcák által határozott részben levő fák a legnagyobb mértékben vértetvesek s ha ezen területen nem hajtják végre az irtást alaposan, úgy rendre ellepi majd a többi gyümölcsösöket is. Nem lehet azért eléggé a gazdák figyelmébe ajánlani, hogy ott, ahol a vértetü föllépett az irtást saját érdekükből, de közérdekből is lelkiismeretesen végezzék, valamint azt sem, hogy az összes kertbirtokosok, de különösen az említett utcák által határozott területtel szomszédos kertek tulajdonosai vizsgálják meg és kisérjék állandó figyelem mel, vájjon fáit nem támadta-e meg a vértetü ? A hatóság segítségére volt és van a kert tulajdonosoknak az irtás munkájában. Hiszen az érdekeltek tudják, hogy a hatósági megbízott Lengyel Andor úr házról-házra járva a fertőzött fák tulajdonosait az irtásra nemcsak felszólította, kérte és buzdította hanem, az irtás módját is lelkiismeretesen megmagyarázta még azoknak is, akik csak úgy félválról akartak szóba állani ez ügyben. Gondoskodik a hatóság arról is, hogy a védeke- zéshes szükséges kátrányt érdekeltek beszerezhessék. (Jelenleg a Boczor-féle felsőbányái utcai vas- kereskedésben kapható.) Rövid időn belül számba lesz véve, hogy az irtást érdekeltek végrehajtották -e eredményesen s méltán lesz várható és követelhető ezek után, hogy mindenki megtegye kötelességét. Az irtásról szóló útmutatás a következő Hogyan ismerjük meg a vértetüt ? A vértetü csak az almafát támadja meg; kivételesen és nagyon ritkán a körtefán is akad. Az aimafának csak fás részein élősködik, még pedig valamint a derekán és ágain, azonké- pen ez utóbbiak további elágazásain, a gallyon, a vesszőn és a fásodó véghajláson is. Ha a fának fattyúhajtása van és ha e fán vértetü is él, akkor biztos, hogy ez a rovar a fattyúhajtáson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein fordul elő, a melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következtében keletkeztek. Az ilyen hely forradásos s olyan dudorodás látható rajta, melyet a legtöbb kertészember „rák“-nak szokott nevezni. A hol a vértetü letepedett, ott azt a helyet sa- jáfszerü hószinfehér gyapjas váladékával majdnem egészen betakarja. Legjobban látható ez a váladék tavasszal május és junius hónapokban, valamint szeptember havában is néha, a mikor az kivált az elálló agakról és gallyakról valóságos kis peiyhek alakjában csüng le. Nyár derekán ez a gyapjú váladék már csekélyebb mennyiségű. Télen a vér- tetütől okozott seb kékeshamvasnak fog látszani, de fehéres színe akkor is kirívó. Ezek a véríetü- foitok leginkább a fa szélvédte oldalán s a föld felé tekintő részén találhatók. Az almafa levelén, vagy a faderék sima és teljesen ép kérgén vértetü soha nincs. A faiskolában, vagy a hol a vértetves fák igen gyéren állanak és gyér a koronájuk is, akadhat a vértetü a föld alatt a gyökér nyakán és az oidalgyökereken is. Ha a vértetves foltról a fehér váladékot lefújjuk, lehorzsoljuk, akkor a kártevő rovart, a vértetüt, tömeges mennyiségben találjuk meg alatta, mert a vértetü e fehér váladéka alatt él, még pedig nem egyenkint, hanem kisebb folton száz, nagyobb tolton pedig ezerszámra. A vértetü szine hamvasbarna. Hogy biztosabban meggyőződjünk arról, vajjón ezen fehér váladék alatt tanyázó tetü valóban vértetü-e, nem kell egyebet tenni, mint azt szétnyomni. Ha piszkos vérszinü a folt, akkor biztosak lehetünk, hogy vértetüvel van dolgunk. Szabó Jenő, egyl. jzö.-titkír. A városi főszámvevő. Nagybánya vátos képviselőtestülete szeptember 15 én önkormányzati jogánál fogva főszámvevőt választ. Nem czélunk most a pályázók egyéniségét, rátermettségét, vizsgálat tárgyává tenni s az állásra leghivatottabbnak személyét megállapítani, mert ez a város képviselőtestületének a joga. Ellenben nem mulaszthatjuk el — és a város érdekében levőnek tartjuk, hogy magának a főszámvevöi állásnak, a főszámvevői hivatásnak a fontosságával ne foglalkozzunk. A főszámvevői állás a város szervezetének és vagyonkezelésének egyik legfontosabb szerve, melynek kifogástalan és zavartalan működése a városnak vitális értéke. Feladata nem csak a város költségvetésének és zárszámadásának az elkészítése, a város pénzügyi műveletének előkészítése és a városi Takarékpénztár működésének az ellenőrzése, hanem a város egész pénzügyi egyensúlyának a fenntartása is. Vagyis nem csak a kifizetések és bevételezések száraz, technikai nyilvántartása a kötelessége, hanem abba eleven életet lehelni s az ellenőrzést minden irányban — mint a város képviselőtestületének, polgárságának a letéteményese a tanácscsal szemben is — teljesíteni. Kötelessége továbbá felügyelni arra, hogy jogtalan, vagy téves kiadások ne eszközöltessenek ; jogtalanul adó vagy más tartozás be ne vételez- tessék vagy ha megtörtéit, az az illetőnek azonnal vissza fizettessék ; továbbá hogy a polgárságot sújtó városi pótadó lehetőleg redukáltassék, sőt hogy más jövedelmi források teremtésével teljesen inegszüntettessék s általában a lakosság fizető képessége minden irányban emeltessék. Hivatása továbbá — tágabb értelemben — a jogtalan megadóztatás tekintetében hozzáforduló polgárokat a kellő tanácscsal, útbaigazítással ellátni. A közélelmezés terén , pedig a tanácsnak segítségére lenni és az ellátatlan lakosságnak liszt, ezukor, zsir stb. szükséglete kellő kielégítését ellenőrizni stb ... Általában|.'pedig mindig az absolut igazságot keresni, minden visz- s z a é 1 é s t azonnal megakadályozni és a város K 150.BESZÉLŐGÉPEI ujabbrendszerü . . . * . . . ! , Ujtalálmányu tölcsérnélküli ____________________________________ ä lC^JODDäk ! „Etofon“ beszélőgép becsukható tetővel a legtökéBU DAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60 saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. CTERNBERG Nagybányai Hírlap
