Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-22 / 21. szám
X* évfolyam. Nagybánya, 1917. május 22. 21. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁwI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre Í.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-13 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AjTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-hizban a cinterem felöl, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. A hatodik hadikölcsön. Szombaton, május tizenkettedikén kezdődött meg a hadikölcsön jegyzése és már az első napok arra engednek következtetni, hogy a hatodik hadikölcsön összege felül fogja múlni az összes eddigi hadikölcsö- nöket. Meg lehetett állapítani ezt abból is, hogy még a hivatalos jegyzési határidő e- lőtt is rendkívül sokan és nagy összegeket jegyeztek, mikor pedig elkövetkezett a hivatalos határidő, már az első napok felül múlták az eddigi hadikölcsönök első napjaiban megejtett jegyzéseket, A pénzügyi körök még soha olyan bizalommal, oly reménységgel nem tekintettek nemzeti kölcsön élé, mint a mi pénzügyi köreink a hatodik hadikölcsön elé. És erre a reményre, erre a bizalomra meg is volt az okuk. Minden, ami jelenleg a harctereken és az ellenséges államokban történik, valósággal animálja a magyarságot arra, hogy szedje össze még egyszer az erejét és adjon bizonyságot a maga nagy gazdasági e- rejéről és rátermettségéről. Pénzügyi szempontból már eleve biztosítva volt a hadikölcsön sikere. Hiszen a vételkedv értékpapírokban a legutóbbi hetek békehírei alapján mindinkább növekedőben volt és van, már pedig az értékpapírok közül a legbiztosabb értékpapír a magyar piacon feltétlenül a hadikölcsön, mely e biztosságán kívül a legjobban kamatozó értékek közé is tartozik, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy a hadikölcsön árfolyama egyre jobban emelkedő tendenciát mutat. És ha nem is szándékunk e hasábokon politizálni, mégis számba kell vennünk egy olyan körülményt, amelyet a joggal reménykedő és bizakodó pénzügyi körökben sem vettek és. nem is vehettek. Ez pedig az a tény, hogy éppen május 12-én, a hadikölcsön jegyzésének megnyitási napján szólt a király újra a magyar nemzethez. És ez a melegszívű szózat feltétlenül kell, hogy lélekemelő hatással járuljon hozzá az ország lelkivilágához. Kitartásra buzdított Arany János emlékezete. Felolvasva 1917. május 20-án a veresvizi áll. el. népiskola Arany János ünnepén. Kedves Gyermekek és Igen tisztelt Vendégek ! Arany János magyar költő fejedelem százados évfordulójának kegyeletes megölésére gyűltünk össze. Arany János Magyarország legnagyobb népies és művészi költője. Hogy miben állt nagysága, hogy futott le é- let pályája a sors ezer csapásai között és mi hatással volt Petőfi által megkezdett munka befejezése a magyar nemzetre, ezt szeretném vázolni előttetek. Ti, kik kicsinyek vagytok még, talán sokat nem tudtok megérteni beszédemből, mert hiszen sok közületek csak most tanulja a tudás kulcsát az olvasást; a másik olvas, de a tudásnak nem emelkedett ama fokára, melyen mindent megérthet. A 4-ik és 5-ik osztályban már többen megfognak érteni. De ezen szerény föltevésemben szeretném, ha kellemesen csalódhatnék. Szeretném, ha leszállhatnék kis eszetekhez, hogy abba plántáljam annak a jó és rendkívül szorgalmas embernek a képét, kinek* magyarsága vetekedik költői nagyságának művészetével. Költők minden, korban feles számban akadtak. Minden költői lelkületű ember megpróbálta gondolatait bizonyos formába, azaz alakzatba önteni. A forma meghatározta, hogy a vers hány sorból álljon és minden sor hány szótagból. Azonkívül megkívánták, hogy rímeljen is az. A rímek a sor végén jelentkeznek, hasonlóan hangzó szókból állanak. A rim a sor végi szónak utolsó előtti egy vagy két szótagára esik. Ezek szabályait jeles költői müvekből megállapították, ezt a felsőbb iskolák tanítják a költészettanokban. De a verselésben még ezenkívül a hangsúlyos beosztást is megkívánják, hogy a versnek bizonyos zenei ritmusa is legyen. így a nyolc szótagos versnél minden szó a negyedik szótagnál be kell végződjék, hogy az ötödik szótagra eső szóban a hangsúly a szó első részére -essék. Ezt kivánja a magyar nyelv hangsúlya; más nyelvekben a második és a harmadik szótagra is eshet a hangsúly. Sok század röppent el, mig a magyar nyelv természetéhez mért lett a versforma. A görög, latin stb. időmértékes és rimtelen versalakzatok nya- katekert formáinak béklyói elnyomták a Berzsenyi, Gyöngyösi, Gvadányi, Csokonai és Vörösmarty- nál jelentkező egészséges rimes hangsúlyos magyar formákat. A költészetbe mindenféle pogány istenek csoportját, babonáját és egyéb kultur ellenességeit be- csömöszölték, úgy, hogy e régiséget bizonyos é- melygés nélkül alig lehet olvasni. Ez a költészet, az idegen nyelvet imádó emberek sajátja volt. Oly költészetre várt a magyar, melynek gyökere nem idegen földben nőtt, hanem a magyar nép kebelében fogant. A népköltészetet már egy század óta kezdték megbecsülni. E termékeket országosan gyűjtötték. Vörösmarty „a tündér völgyében“ népies mesei hangon szól. De müvét maga lebebennünket a király ebben a szózatában, kitartásra az uj aratásig, hogy minél hamarabb elérjük az uj békés korszakot. Ebben a szózatban nemcsak az a meleg és jóleső hang, ami átlengi, említésre méltó, hanem az, hogy hosszú idő óta először szólt a magyar király kifejezetten a nemzethez és nem az ő népéhez. Olyan elismerése ez a magyar nemzet hadiérdemeinek, kiválóságának, amely elismerésben még semelyik oldalról sem részesültünk. És megemlékezett a király a magyar nőkről is, akiknek sokat, mindent köszönhetünk. A magyar nőnek lenni nagy és szép gondolat, régi szállóigét újra bearanyozta a királyi szó, újra fényessé tette a már-már elkopásra ítélt szólamot. A magyar nemzet a hatodik hadikölcsön jegyzésének napjaiban láthatja, hogy királya a legnagyobb szeretettel, igaz magyar érzéssel emlékezik meg a magyar nemzetről, amelynél hűbb és erősebb támasza trónjának nincsen. A hatodik hadikölcsön a legszebb a- uspiciumok között indult meg. Az első ha-------------------i--------------------------------------— csül te, mert az akkori közvéleménnyel ellentétbe nem akart jönni. Végre jött a forradalmi költő: Petőfi Sándor, ő nemcsak a politikában, de a költészetben is forradalmat csinált költészetével. Egy- re-másra jelentek meg népies tárgyú és népies felfogással irt dalai. János vitéz hős költeménye pedig Arany Jánosra volt nagy hatással. Úgy, hogy ő is szakított a régi iránnyal, és az uj irány apostola lett. Mit Petőfi Sándor megkezdett, azt Arany János befejezte. Petőfi fiatalon hal meg. Arany János eléri az öreg kort. Petőfi ha öreg kort ér, a világ legelső költője lett volna. A magyar nemzet nagyfájdalmát Petőfi elestén : Arany János gyógyította némileg meg. Ezért a nemzet osztatlan szeretettel üdvözölte -Arany János munkásságát, melyet ritka ta- nultságával, meggondoltságával folytatott. Arany János nemcsak mint költő, de mint tanuló, mint tanító és mint tanár egyaránt nagy volt az iskolában is. Szive, lelke nemes volt, telve az emberi nagyság minden jellegzetességével és szépségével. A költeményein utói érhetetlen báj ömlik el. Minden sorából kicseng a ritka tanultsága és éles e- szüsége. Nem jár örökösen a mesék birodalmában képzeleti csapongásokkal, hanem a múlt történeteinek feltárásában keresi az epikai hitelt. Hitelt mesében vagy krónikában vagy a magyar mithologi- giában is kereste. Ezt epikai hitelnek nevezte. Az e- lőtte folyó nép életből merít festői ecsetéhez anyagot. Mindezekkel megfesti a múlt nagy alakjait ezer és ezer szépségben. Ki ne olvasta volna Arany
