Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-03 / 14. szám

2. Nagybányai Hírlap 1917. április 3. Forradalom. Amikor a háooru kitört, az optimista embe­rek azt hitték, hogy Oroszországban a háború el­ső jelére és hírére forradalom fog kitörni, mert nem tudták elképzelni, hogy az elnyomott, leigá- zott orosz nép, amely amúgy is évek óta lázong és mozgolódik, egy parancsszóra a vágóhidra hagy­ja magát vonszolni. De ez nem történt meg. Az optimisták, mint annyiszor most is csalódtak. Az orosz tábornokoknak valósággal ki volt adva a jel­szó, hogy pusztítsák a katonáikat, mert oly rette­netes tömegrohamokat, amilyeneket az orosz had­sereg produkált, még soha semmiféle háborúban nem láttunk. És a nép folyton fogyott, mindig u- jabb és újabb százezrek kerültek a frontokra, és az orosz nép még mindég, nem mozdult meg. Végre most úgy látszik a március tavaszi szellője kicsiráztatta a magot, amelyet sok orosz hazafi elvetett. Oroszországot olyan hatalmas for­radalom rázta meg, amilyen csak a nagy francia forradalom volt, de amilyet a modern körülmények között még csak képzelni sem lehetett volna. Igaz, a jelek úgy mutatják, hogy e forradal­mat a háborús párt csinálta angol és francia tá­mogatással azért, mert félt attól, hogy az ingado­zó cár és németbarát tanácsadói békét találnak kötni velünk. Ezt mutatják a jelek és talán ez is az igazság. De akik az éhező népet fellázították és fel­használták a maguk céljaira, elfelejtettek egyet és ez az, hogy ezen az utón nincs megállás. Az a nép, amely már egyszer lerázta magáról a rára­kott bilincseket, az a hadsereg, amely egyszer már ria kuglizó-kör alapszabályainak módosításához : a Pátria kuglizó-kör célja : . . . Megtartottam a papírlapot. Az Íróasztalomon hever. Ha valaki meglátogat és elkezd a hétköz­napi siránkozásokkal, odateszem eléje a papírlapot: Jer, kedves barátom, az idők komolyak, megtár­gyaljuk a Pátria kuglizó-klub alapszabály módo­sításait. Hát elment az eszed ? — Igen, jégvirágok rakódnak le az ablakok­ra, ha fagy, de ami a Pátria kuglizó-klub alap­szabályait illetti . . . Azóta itt is, ott is, azt mondogatják, hogy megbolondultam. Jól van. Legalább kevesebb ven­dégem lesz és nem fognak agyonjajjgatni és sza­bad óráimban tovább ülhetek a befagyott ablak e- lőtt, elgondolkozva azon: Miért is vannak virá­gok, ha fagy . . . ESTE KATQMZENEHMúVERSENY .Vldfekdggk baláLKoasg he Ive. esküjét megszegve forradalmárok mellé állott, má­sodszor nem enged magára újabb bilincseket rak­ni és másodszor már könnyebben tagadja meg az engedelmességet azoknak a parancsolöknak, aki­ket ő tett meg parancsolóvá. Hogy a háborús párt a háború érdekében indította a forradalmat, az le­hetséges, de hogy, mivé fog fejlődni, az éhező nép forradalma — mert hiszen e forradalom mégis csak az éhező nép forradalma — azt ma még a vezetők sem tudhatják. A forradalomnak a háború kimenetelére vo­natkozó hatásait kezdlék az első liirre taglálni és találgatni az emberek. Természetes, hogy valami­féle hatása lesz ennek a forradalomnak a háború tartamára. De csakis a tartamára. Mert ha a for­radalmat valóban a béke érdekében csinálta az orosz nép, akkor csakhamar véget ér, ha azonban az angolok szorították a háborús párt érdekében, akkor viszont ez a forradalom, ez a puccs nem egyéb, mint az angol és francia diplomáciának u- tolsó kétségbeesett lépése az irányban, hogy a ha­talmas orosz medve továbbra is vigye vágóhidra a bőrét az angol és francia érdekért. Mind a két esetben a maguk győzelmére, a maguk végleges diadalára csak a legnagyobb bizalommal vár­hatunk. De megerősíti győzelmi hitünket az a tény is, hogy egy zavart belállapotu országban valóban nem lehet úgy hadat viselni, mint amikor a nem­zet — akár lenyűgözőben — de egységesen áll a fronthadsereg mögött. Talán lesz előnyünk a forradalomból, talán nem, d: annyi bizonyos, ne számítsunk a forra­dalom támogatására. Elég nekünk a magunk ere­je, eddig is eredményt értünk el a magunk erejé­ből, ezentúl is magunk, saját erőnkből fogjuk a- zokat a súlyos csapásokat ellenségeinkre rámérni, amely csapások azután nemsokára a végleges bé­kére kényszerítik őket. hírek. Kinevezés. R o z n e r István ügyvédjelöltet hadnaggyá nevezték ki. Kinevezés. Réti István m. kir. képzőmű­vészeti főiskolai tanár, az orsz. m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság tagjává lett kinevezve. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Pap Emil betétszerkesztőt, ki bíróságunknál is szolgált pár évig, a felsőpulyai jbirósághoz helyezte át. Eljegyzés. K u p á s Gyula városi közgyám, tart. hadnagy eljegyezte Ember Péter komlói m. kir. kincstári pénztáros leányát: Valériát. Egyház megyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését e hó 19-én, Szatmáron fogja megtartani. Benkö sorsjegye bankó ! Ezt ne felejtse el senki! Köztudomású, hogy t. üzletfeleinknek sok millió koronát fizettünk ki eddig és valószínű, hogy az uj 38-ik osztálysorsjátékban is kedvezni fog a szerencse. Kérjük an.,é. közönséget, hogy az áp­rilis 13-án kezdődő osztálysorsjátékra a következő 100590—93631—101657—91786 — szerencseszá­mok közül rendeljen Benkő Bank Részvény- társaságnál, Budapest, Andrássy-ut 60. Hivatalos árak: nyolcad sorsjegy 1.50 K., negyed 3. — K, fél 6. — K. egész 12. — Korona. Emelkedett a só ára is. A pénzügyminisz­ter a sóárát a következőleg határozta meg: Nagy­bani ára darabsönak 19 K. 30 f., durva só 20 K., finom őrölt só 20 K. 50 f. Kicsinybem ára da­rabsónak 22 K., durva sónak 23 K., finom őrölt sónak 24 K. A mezőgazdasági munkák. A honvédel­mi miniszter elrendelte, hogy a tavaszi, nyári és őszi gazdasági munkák elvégzésére a póttesípa- rancsnokságok a mögöttes országokban szolgáló minden nélkülözhető katonát szabadságoljanak és a szükséges munkásosztagokat állítsák ki. A sza­badságot kihallgatásokon keli kérni. Szabadság engedélyezése céljából sem kérvényt szerkezten^ sem bizonyítványt kiállítani nem szabad. A paprika zár aiá vétele és maximálá­sa. A közeli napokban, mint értesülünk, megjele­nik a kormány rendeleie, a mely a paprika zár alá vételéről és maximálásáról fog intézkedni. A Köz- élelmezési Hivatalban és az illetékes minisztériu­mokban folyt tanácskozások után megállapították azokat az uj rendelkeséseket, a melyekkel véget akarnak vetni a paprikával való üzérkedésnek. A paprika nem lesz többé szabad forgalom tárgya, hanem csak egy megbizott szerv — vagy a Hadi- termény egy osztálya, vagy egy külön központ — vásárolhat árut. Az előállítható minőségeket is kor­látozni fogják. A maximált árak az eddigi piaci áraknál alacsonyabbak lesznek. Az erdélyi moratórium meghosszabbítá­sa. A hivatalos lap közli a kormány rendeletét, a mely az erdélyi moratóriumot 1917 junius 30-ig bezárólag meghosszabbítja. Eltörlik a kauciót ? Amint beavatott hely­ről értesülünk, a király a házassági kauciót az ösz- szes tényleges tiszteknek elengedi, akik a harcté­ren voltak s ott kitüntetést szereztek. Ha a hir megfelel a valóságnak, a király igazán megható módon fejezi ki elismerését a harctér hőseivel szemben és intézkedése sok-sok fiatal szívben fog határtalan örömet és hálát kelteni. Tilos a pirostojás. A Közélelmezési Hiva­tal elnöke, báró Kürthy Lajos rendeletet intézett va­lamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a- melyben utasítja őket, hogy a közeledő húsvéti ün­nepek alkalmából tilos a tojások mindenféle festése. A postacsomagok kezelésében változás állt be a múlt hó 20-án ; a csomagok 600 koro­na értékig csak közönséges csomagként kezeltet­nek; kézidarabonként csak a 600 koronánál nagyobb értéknyilvánifásu csomagok kezeltetnek. 600 koro­nánál nagyobb érték a tartalomnak, valóságnak megfelelően nyilvánítható. 600 korona értéknél na­gyobb értéknyilvánitás esetén burkolatul csak erős vászon rostjával kifelé fordított viaszkosvászon, bőr vagy fadoboz használható; cim a burkolatra Íran­dó, a csomag még zsineggel is erősen átkötendő és gondosan pecsételendő; ugyanúgy kell csoma^- golni azon küldeményeket is, melyek kisebb érté­kűek (még 100 koronán alul is), ha a tartalom kész­T

Next

/
Thumbnails
Contents