Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-20 / 8. szám
4. Nagybányai Hirlap 1917. február 20. vélemény jutott felszínre, hogy a hadisegély, melyet a törvényhozás a békeidők viszonyaihoz szabóit, ma már nem elég arra, hogy abból egy személy ellátását fedezni lehetne. Ez a vélemény most már illetékes körökben is uralkodóvá lett és komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a hadba- vonultak hozzátartozóinak napi támogatását fölemeljék. A pénzügyi kormány ennek következtében most leiratot intézett az összes pénzügyi hatóságokhoz és szerveikhez és felhívja őket, hogy a hadisegély ügyét tegyék beható tanulmányozás tárgyává. Észleleteikről tegyenek sürgősen jelentést és terjeszkedjenek ki arra, hogy egyes helyeken menynyiben akarják megállapítani a hadsegély összegét. A leirat szerint alaposan kell foglalkozni azzal, hogy milyen összeg az, amely egy személy szükségleteit fedezheti. Ez az úgynevezett létminimum természetesen más volna városunkban vagy községekben, a harctérhez közel vagy távolabb eső területen. Rókáné komámasszony újabb mulatságos csalafintaságai kacagtatják még a gyermekeket, a kikhez e pompás uj állatregény szerzőjének, Benedek Eleknek képes gyermeklapja a Jó Pajtás eljut. A magyar gyermekek kedvelt lapjának legújabb, február 11-iki számába ezenkívül verset Írtak Ábrányi Emil és Kosztolányi Dezső, cikket Schöpflin Aladár, színdarabot Tábori Kornél, regényt Szemere György. Érdekes Kis Krónika rovat, tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek teszik teljessé a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franklin-! ársulat adja ki; előfizetésiára negyedévre 3 korona, félévre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem utca 4. Hirdetmény! Értesítem Nagybánya város gazdaközönségét, hogy a felvidéken nagy számmal vannak oly napszámosok, kik a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkára hónapszámosokként más vidékekre elszegődni hajlandók. Amenyiben a helybeli gazdaközör.ség ilyen felvidéki munkásokkal szerződni, azokat a bekövetkező mezőgazdagi munkaidényre szegődtetni kívánja, eziránt 1917. év március hó 16. napjáig bezárólag a m. kir. földművelésügyi miniszteriumkirendeltéségével Zsol: nán érintkezésbe léphetnek. Nagybánya, 1917. február. 10. Dr. Makray Mihály s k. polgármester. Nyári időszámítás a mezőgazdaságban. Az osztrák kormány véleményt kért különböző társadalmi testületekből a nyári időszámításra vonatkozólag. Megkérdezte a gazdatársadalom érdek- képviseleti szervezeteit is s ezek közül az egyik tartományi gazdasági egyesület a következő — nálunk is helytálló — véleményt adta : A nyári időszámítás eleinte igen nehezen tudott a gazdák között tért hódítani, köztudomású lévén, hogy a gazda ragaszkodik régi szokásaihoz. De mivel az uj időszámítás elfogadása hazafias kötelesség is volt, ezt ilyenképpen hangoztatták hívei, a gazdák is ehhez alkalmazkodtak, később azonban ismét csak visszatértek a régi időszámításhoz. Miért? A legfőbb ok, amiért az uj időszámítást elrendelték, nem más, mint a világitó anyagokkal való takarékoskodás. A gazda, aki a nappal kél és a nappal fekszik, nem nagy fogyasztója a világi tóanyagoknak és nem nyári időszámításra van szüksége, hanem arra, hogy a nap után igazodjék. Az aratás idején pl. lehetetlenség betartani a nyári időszámítást. 9 óra előtt még harmat van és akkor az uj időszámítás szerint már 10 óra, ekkor lehet tulajdonképpen a munkát elkezdeni mindössze 1 óráig, mert hiszen 11 órakor dél van. Alig kezdett tehát működni a munkáskéz, már is vége a munkaidőnek. Másrészt ebéd után 1 órakor, azaz a régi időszámítás szerint 12 órakor kezdődik a munka és tart a legnagyobb bőségben délután 6 óráig. Végződik tehát a régi időszámítás szerint 5 ó- rakor, amikor még közel 3 órai idő maradna a munkára, ha nem kellene azt az uj időszámítás miatt korábban befejezni. Szeptemberben még ferdébb a helyzet. 6 órakor, tehát az uj idő szerint 5 órakor szekérnek és szekeresnek el kell indulnia. Igen ám, de az állat előbb enni akar és ez tart IV2 vagy 2 óráig, ezenkívül a kocsit is rendbe kell hozni, ami azt jelenti, hogy a régi idő szerint reggel 3 órakor kezdődik a munka. A nap azonban csak reggel 6 órakor kél, 3 óra hosszat tehát mesterséges világítás mellett kel! dolgozni, ami különösen istállókban érthető módon tűzveszélyes is. Viszont este 6 órakor, tehát az uj időszámítás szerint 5 órakor vége a munkának és a nap még mindig világit, minden haszon nélkül egy vagy másfél órán át. Kétségtelen mindezekből, hogy a nyári időszámítás a gazda szempontjából nem célszerű mert nem használódik ki mellette a nappali világosság. Több termelési gyűlés. A helybeli gazdasági egyesület az érdekeltek bevonásával ehó 18- án a városi tanács teremben népes gyűlést tartott, melynek főtárgya volt a többtermelési munkálatoknak mikénti végrehajtása. Felolvasták a földmi- velésügyi ‘minister és egyéb hatóságok közölt váltott iratokat. Jelezték az előmunkálatok előhala- dását és a felmerülő akadályok mikénti leküzdését. — Minden hadsegélyes vagy nem hadsegélyesnő és minden férfi és minden fogat az ellátási bizottság által meghatározandó munkál alacsonyan megszokott munkabérért elvégezni köteles, különben a had itörvény szigorú rendelkezését fogják irányukban foganatosítani. Orvosi bizonyítvány csak terhes asz- szonyoktól, szoptatós anyáktól, végórákat élő tüdővészesektől fogadhatók el. Gyermekeit minden szülő ha 10 év eselmult, köteles hernyószedésre engedni A 4—6 elemi osztály délelőtti egyhazamba való tanítására gazdasági szempontból a gondnokság felterjesztést tesz a tanfelügyelőséghez. A kukoiica vető magot Nagybánya vidékéről szerzik be. — Minden talpalatnyi földet büntetés terhe alatt ve- jeményezni kell. — A kaszálókat tekintettel a marhák kevesbedésére és azon oknál fogva, hogy a katonaságnak inkább zab mint széna kell, zabbal és részben kenyér adó növényekkel vetik be. — Vető magvakat, ki olcsón beszerezni akarja, az Molnár Antal tíniál jelentkezzék 3 napon belül. Még apróbb vitáit és felszólalások merültek fel, melyek közlését nem tartjuk szükségesnek, Olvassa „AZ EST“ et, ha mindenről informálódni akar. Az Est riportjai mindig kimerítik a nap eseményeit, mert Az Est mindent megír és mindenről tud, ami közérdekű. Az Est munkatársai mindenütt ott vannak, ahol esemény történik, hogy a lehető leggyorsabban és a személyes meggyőződésen alapuló pontossággal Írhassák meg tudósításaikat, az ország minden részében és a külföldön pedig olyan szervezeti tudósitógárda látja el a hírszolgálatát, amellyel szemben a világ legelső lapjai is elismeréssel vannak. Ez a magyarázata annak, hogy az egész világ sajtója naponta sokszor hivatkozik Az Es<-re,imiht forrásra, közli tudósításait és táviratait, azzal a biztos tudattal, hogy Az Est citálásával már a hitelesség bélyegét is rányomta a közleményre, Egyről-másról, Gyergyaszentelőre haragszom, becsapott. Most már csak Mátyásban bízom, ki ha jeget talál, töri azt, mint mi a muszkát De ha nem talál . . . ez már hiba, mert azt mondja erről a monda, hogy ha nem talál, akkor csinál! Jó lenne ezekkel a szentekkel most valahogy kiegyezni, legalább 50% ra, mert ezek a csípős napok és még csipő- sebb éjjelek, nagyon zsebbe vágó helyzetet teremtenék nálunk, kik a hadseregszállitóknak egyetlen kategóriájába sem tartozunk. Költségvetést csinálni most igen nagy fejtöréssel jár, mert a faszükséglet ki nem hagyható, kenyeret, tejet okvetlenül be kell állítani, cipőre már csak részleteket vehetünk számításba és azután ne tovább, mert íuccs 1 oda a gázsi, a többi dolgok, mint elérhetetlenek már csak a levegőben lógnak. Óh! miért is találták ki az emberek a háborút, vagy ha már kitalálták, hát találtak volna ki valamilyen afféle dolgot is, amelyszerint legelső sorban a gyomrunkat rekvirálhatnák. * * * Vasárnap délután egyik kávéház kártyaszobájában hárman kártyáztak: egy honvédhadnagy, egy huszár főhadnagy és egy honvéd liszthelyettes, újabb elnevezés szerint: zászlós. Javában kártyáznak, amikor a zászlóst a telefonhoz hívják. Kis vártatva visszatér és jelenti, hogy egy kis fél óráia el kell mennie, a fivére telefonon magához kérette'. Ki fog addig helyetted játszani ? kérdezi a főhadnagy. A zászlós odainti a szomszéd asztaltól egy zászlós barátját, és rámutat: íme helyettesem. A másik zászlós szalutál ; bemutatkozik és leül az asztalhoz. Aztán megkérdezi, ki oszt ? Mire a főhadnagy feleli: Ön tiszthelyetteshelyettes ÜK Szerkesztői üzenetek. É. I. Budapest. Nagybecsű küldeményét megkaptuk. Üdv innen a messziségből, magas hegyek közül. Nyílt jelentés Tek. dr. Makray Mihály polgármester urnák. Az elmúlt hét folyamán több rendben megsürgettem tűzifámat a város fuvarosánál s kértem hogy legalább egy szekérrel szállítson be, mivel á kemény hidegben tűzifa nélkül vagyok. Küldöncöm, Berindán fuvarostól a legutóbbi esetben azaz szombaton azzal az üzenettel jött vissza, hogy „bevittük volna a fátokat a héten, abba az udvarba kétszer is vittünk, volt is miből, de a gazdádét azért nem vittük be, mert nem adott borravalót.“ Tekintetes Polgármester Ur! Berindán alkalmazottjai a fentiek szerint nem hajlandók megelégedni azzal a borravalóval mit esetleg a vagyonosabb osztály önként juttat nekik, hanem engem és Így esetleg mást is, megakarnak zsarolni. Amidőn az e tekintetben felmerült nagybecsű intézkedésének megtételét kérem, jelzem, hogy tűzifámból még egyetlen darabot* se hoztak be, igy kénytelen vagyok az Ipartestületen a szegény néposztálynak szánt — de a valóságban csak a mél- íóságos és nagyságos Urak által használható — 8 filléres fát vásárolni akkor, amikor a város nekem már, valódi 2 szekér azaz hiány nélküli 4 ürköb- méter fával tartozik. Tisztelettel Barazsu Endre. A fenti nyílt jelentés élénk világosságot vet az egymást túllicitálni igyekező törekvésekre. Sokan attól félnek, hogy éhen halnak, vagy csukává fagynak, ha megnem kenik a faktorokat. Sőt bizonyosan akadnak számosán olyanok is, kik készek a megvesztegetés gyalázatos fegyveréhez is nyuln* csak, hogy halomra halmozhassanak egyet-mást és megelégedetten dörzsölhessék kezeiket. Ez a szokás, mely egyébként súlyos bűnnek is minősithető) mert ez sok bajt és kellemetlenséget rejt méhében — a legkérlelhetetlenebbü! üldözendő. Mi üldözzük is, mert ezt hűen teljesítendő köteleségü'nknek ismerjük. Az e tárgybani panaszokat, megkereséseke*
