Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-02 / 40. szám

2. Nagybányai Hírlap 1917. október 2. te, hogy tervüket keresztül vihessék mert tudja és látja, hogy ellenségeink gyaláza­tos kalmári számításokkal mint aljas tenge­ri kalózok akartak bennünket bekeríteni és tönkre tenni, akik nem riadtak vissza még attól sem, hogy bennünket szomszédos szö­vetségesünkkel összeveszitsenek s vele meg- támadtassanak, másik szomszédunkkal al­jas rabló módjára megrohantassanak. Ilyen aljas fegyverekkel és módokkal hadat vi­selni, azt megnyerni lehetetlen, ilyen aljas eszközökhöz becsületes nemzet nem nyúl­hat, mert ilyen munkához isten segítő ál­dását megnyerni lehetetlen. Lehetetlen pe­dig olyan népségnek, kik az Isteni hatal­mat kétségbe vonják, sőt annak nevével vissza élnek, Isten házait bezárját, azokat, valamint a papok kolostorait elkobozzák, az isteni szolgálatot teljesítő missionáriuso- kat elkergetik stb, stb. Olyan népség tehát, ki igy cselekszik, Isten segedelmében nem részesülhet. Egybevetve tehát a reformációnak 400 éves küzdelmét a mostani már 4-ik éves titáni küzdelemmel, a helyzet analóg vol­tánál fogva nyugodtan tűrhetünk és szenved­hetünk, mert minél hamarább elérkezend az az idő, amikor az iga.ság Istene befog vezetni benünket az Ígéretnek földére, ahol lelki és testi szemeinkkel örvendhe­tünk a dicsősséges győzelem fényes nap­jának. És miként a nagy reformátorok tűr­tek és szenvedtek, mi is ezt miveljük. mert az Idvezitő mondása szerent: a türőké és ján. Egy másik asztalkán, magas vázában piros rózsacsokor diszlett, mellette lant bevert. A terem üresnek látszott, azonban a fal ál­tal eltakart részéből hirtelen egy férfikéz nyúlt ki a lant után. A gyertya lángja fellobogott, majd a következő pillanatban, mereven mozdulatlanul vi­lágított. * Mintha a terem megtelt volna sejtelmes vá­gyakozással. Mikor a toronyóra az időt jelezte, megnyílt az ajtó és a gyertya lángja hirtelen úgy összezsugorodott, mintha el akarna aludui, azután fénye cirógatva egy zöld köpenyre és egy fiatal nő sápadt, finom, szép arcára esett. Kétkivánatos kéz nyúlt feléje, de a tünemény elutasító mozdulatot tett. Szemei némán a lobba­nó gyertyalángra voltak szegezve. Azután felemel- e jobb kezét... a gyertya lángja megnyaldosty keskeny, arany karikagyűrűjét.. A nő lehúzta ke­zéről a gyűrűt és gyűlöletesen az asztal lapjára dobla. A terem egjr pilanatra üres lett. de rövid idő múlva ismét a gyertya fénykörében lépett a kar­csú, lenge alak, hófehér ruhában és szétbontott haj­zattal. Piros rózsát vett ki a vázából, hajfürtéi kö­zé tűzte és eltűnt. szenvedőké a menyeknek országa. És mi­ként a nagy reformátorok kiérdemelték hő­si és elszánt küzdelmünk utján az egész világ elismerését, úgy mi is kifogjuk vívni az összes népek tiszteletét. Polgári békekonferencia. Már szinte belefásult az ífggódó s töprengő hazafiui lélek a sok konferenciától, melyek mind a rémületes világégést akarták lokalizálni. A nagy garral és apparátussal hirdetett stockholmi, az út­levelek ki nem adásán bukott meg, mig a mélyeb­ben fekvő ok a szociálisták félő követelései s de­mokrata elvei lehettek. Most jövő hónap 15-ikére Bernben, a semleges svájci fővárosban tömörül­nek össze a kulturállamok polgári társadalmának kiküldöttei. Ez a békekonferencia talán hoz valami reményt a mielőbbi békére vonatkozólag. Csendben, két évnél tovább igyekezett elő­készíteni dr. H. C- Dresselhuys, a holland igazság­ügyi államt'tkár. Nemzetközi tanulmányi kongresszus címén akarta a hadviselő'feleket kölcsönös megállapodás­ra birni, az annexiónélküli béke s nemzetközi dön­tőbíróságok problémáival tudományosan foglalkoz­ni. Most végre, talán a kölcsönös, békülékenység szellőjének fuvása összehozta a feleket, kik nem a hév, hanem a polgári társadalom értelmiségét kép­viselve, nem hozhatnak keresztülvihetetlen resolu- tiókat. A tárgyalandó pontok között ott látjuk^ a területnek, az országnak integritását, melyet nép­szavazás nélkül megcsonkítani nem szabad. A nemzetiségek jogainak biztosítását ugyanazon ál­lam határain belül. Ott van a gazdasági háború elleni tiltakozás s a tengerek szabadságának kér­dése. A külügyi politikának parlamenti ellen őrzés alá való helyezése'; s egy kötelező döntő bíróság Az üreg mindaddig helyén maradt, mig a gyertya leégett. Csak egy parányi bél pislogott még a tartóban de az is elaludt, mikor az ajtó megmozdult. Keleten jelentkezett a felkelő nap első suga­ra. A hajnalpir bearanyozta a tájat... Mikor az öreg a távcsőtől elfordult, ráncos arca eltorzulf a fájdalomtól és gyűlölettől. Szétte­kintett az .ébredő világban és az emberek házai­ból már süni füstfelhők emelkedtek az ég felé. . . Eltűnt az álom és helyébe lépett a rideg, száraz, józan valóság. És miközben az öreg lefeléhaladt a kilátó lépcsőin, agyában is derengeni kezdet a valóság és saját fájdalmához mérten s/ámiigatni -kezdte : hogy hány ezei gyertyának kellene mostantól kezd­ve elégni arnig az a fájdalmas seb teljesen begyó­gyul, mely ezen a csodálatosan szép őszi éjjelen a fiatal ember szivén esett, mikor előbb imádva meghajtotta térdét a fiatal nő előtt, majd pedig karcsú ujjára húzta, a ragyogó aranygyűrűt ? Számítását az öreg nem fejezhette be soha és ez tette embergyülőlövé. felállítása, melyhez mindennemű vitás ügy elinté­zése tartozzék. A kongressuson részt vesznek a hadviselő államok polgári kiküldöttei, kik között a mirészünkröl Gróf Károlyi Mihály, Ciessvein Sán­dor, Makai Ödön s Jászt Oszkár vannak előjegyezve Hogy mit fog hozni, az még a jövő titka, dehogy a kölcsönös megértés sugarai tűnnek hal­ványan ki, az bizonyos. HÍREK. • Kinevezések a pénziigyigazgátóságnáL Pap Kálmán helyettes pénzügyigazgaíót kir. ta­nácsossá, Lestyán Endre és S n é b I i Károly ez. pénzügyi tanácsosokat, valamint Merk Dezsőt va­lóságos pénzügyi tanácsosokká nevezték ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter. Bertalan Mária segesvári áll. polg. le­ányiskolái segédtanítóin! a mátészalkai áll. polgá­ri fiúiskolához helyezte át. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyiminiszter Illés István hites román tolmácsot a szinérváral- jai kir. járásbíróságtól a helybeli járásbírósághoz helyezte át. Személyi változások a bányaigazgató­ságnál. Bertalan Miklós bányatanácsost a minisz­ter bányaügyi előadóvá nevezte ki, helyébe a Ke- ‘‘ieszthegyre Fii kor n Imre mérnök jön. György Gusztáv bányatanácsos a pénzügyminisztériumba megy, helyébe vegyelemzőnek Fisher Károly főmérnököt nevezték ki Fernezelyről. A gép-és építészeti hivatal vezetésével L a c z f a I v i Ferenc? bányatanácsost bízták meg. Kápolnai Pauer Viktor főmérnököt áihelyezte a miniszter Körmöcz- bányára a pénzverő hivatalhoz. A bányamérnők- ség vezetője Andrea János főmérnök Kohó- völgyről Körmöcbányára ment, helyébe W a ! d- n e r Zoltán segédmérnök jön Abru Jbányáról. Hadi árvák és rokkantak gyermekei ré­szére, a hadigondozó hivatalban megalakított bi­zottság a s/ept. 18. és 20-án tartott ülésében vá­rosunkból Wies»er IV. o. tanulónak 100 K., S z i I v á s y István í. o. tanulónak 552 K., K r i s z- tián János II. o. tanulónak 352 K., Kenyeres Ferenc V. o. tanulónak 452 K., F r i n k Erzsébet IP polg. leányisk. tanulónak 352 K. és Wies­ner Alice szintén II. o. tanulónak 100 K. neve­lési segítséget állapított meg a folyó iskolai évre. Eljegyzés. Mester László fehérgyarmati földbirtokos, csornai gyógyszertár-tulajdonos, fő­hadnagy, eljegyezte Almer Károly földbirtokos leányát A ! ni e r Annát, az ismert zongoramű­vésznőt. A nagybányai ref. egyház megye ünne­pi közgyűlése. A nagybányai ref. egyházmegye a reformáció négyszázadik évfordulója alkalmá­ból kedden tartotta meg ünnepi disz- és köz­gyűlését. A közgyűlés tagjai a városház tanácster­mében gyülekeztek s 9 órakor onnan 'vonullak az ünnepi istentiszteletre. A lelkészek mind tallérral és kalpaggal. Az ünnepi egyházi beszédet Oláh Sándor szamoskrasói lelkész mondotta nagy hatás­sal. Azután a templomban a diszgyülést tartották meg Szélt György esperes egyházi és Csaba Ador­óvási RíjStom, hegy az általam gyártott „MODIANO-CLDESFECIALITÉ“ -szivarkahüvelynek utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése.

Next

/
Thumbnails
Contents