Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-26 / 26. szám
1917. junius 26. 3. Nagybányai Hírlap gyetlen következetességgel egyre növekvő árdrágításnak ki az okozója azt most ne bolygassuk hanem egy fogalmat egy rém komor szót állítsunk bűnbakul; minden rossznak, nyomorúságnak, á- toknak, bánatnak és pusztulásnak oka a háború. — Az emberi gazságnak süritett guitessenciája, a melyet a jövendő századok sem tudnak kiheverni teljesen, a mai élő vagyis tengődő emberiség pedig elmúlása végső percéig nyögi mindenfajta borzalmait s nyomorúságait. Hogy az összehasonlításokra rátérjünk, álljanak itt még azon árucikkeknek árai is, melyeknek termelési költségei egyáltalában nem emelkedtek mert bármily bőségben teremnek is. áruk 6—10-szer annyi mint előbb. Ez az a mit nem tud senki megnyugvással viselni. mert ha pl. az iparcikkek árai anyaghiány miatt megtízszereződlek hát ez természetes, de, hogy miért fizetünk ma egy liter cseresznyéért 1 koronát holott előbb 10 fillérért kaptuk, hál ez már sok. A széna mázsája 4 koronáról 60—70 K-ra, a rézgálic kilója 60 fillérről 18—25 K-ra, az elsőrangú gyapjúszövet 10—12 koronáról 75—80 K- ra, a lenvászon vékony sifon méterje 70—80 fillérről 6 K.-ra. Kékfestő kelme 6—7 K.-ra, a cipő 12 K.-ról 100—120 K.-ra, a csizma meg éppen 200 koronára emelkedett. A szőlőkötőző raffiáról ne is beszéljünk mert az nem szállítható. A helyett használják vidékünkön a balatonparlján bőven termő sást, melyből egy kilónyi 4—5 fillérről 1 koronára, vagyis mázsánként 100 koronára e- melkedett. Folytathatnánk az áremelkedések felsorolását a végtelenségig, de ezt a néhányat is mint bennünket legközvetlenebb módon érdekel, suj- tókat a történeti megörökítés szempontjából hozzuk, hozzátéve azon szomorú megállapítást is, hogy lehet még rosszabbul is, ha a természet nem vigasztal meg bennünket bő termésekkel. Mert, hogy a régi olcsóság bármi téren visszaálljon, arról a most élő nemzedék alatt kevés reményünk lehet. A dohányjegy Szamosujvártt már életbe lépett s annak a legelső alkalommal tapasztalt hatásáról a következőket Írják : A komoly panaszokra okot adó dohánymizériákon a dési pénzügyigazgatóság radikális módon segített: a mi városunkban beszüntetett egy csomó Idstőzsdét és behozta a dohányjegyet. Az újítás próbáját a múlt héten állottuk ki s az eredményről örömmel adhatunk számot: fényes siker az egész vonalon. Tény, hogy sehol zűrzavar, lárma, verekedés — a dohánykiosztás eddigi épületes jelenete — nem fordult elő s az igazoló jegyek tulajdonosai minden nehézség nélkül dohányhoz jutottak, ha nem is elegendőhöz, de az arány szerintihez. Az eredményes eljárásban az igazi érdem a pénzügyőrségé és ezeket a derék, fáradhatalan hivatalnokokat valóban dicséret illeti a szakavatott, pontos és i- gazságos felügyeletért. De elismerés jár a pénzügyigazgatóság illetékes köreinek is, hogy a dohányárulás súlyos helyzetén ilyen célravezető és helyes eljárással segített. Reméljük, hogy a jegyrendszert mi nálunk is mielőbb életbe fogják léptetni, mert hiszen mint az eddigiek bizonyítják, arra nálunk is nagyon nagy szükség van. A tanítók és a költségvetés. A költségvetés vázlatosan kijelöli az irányokat, melyek sok jó akarattal vannak megszerkesztve. De mind a mellet szerettük volna, ha a tanítókról is megemlék- szik. Az állami tisztviselők 25%-a előlépését helyezi kilátásba a javaslat és előhaladás 3 év. Ezzel szemben a tanítók csak 4—5 évi 200 koronás előlépésben részesülnek. Még 28 éves tanítói működéssel sem éri el a rendes tanár kezdő fizetésének 2600 koronáját. A fizetési osztályba osztott tisztviselők közt a harctéri halálozás gyorsabb élő- haladásokat idézett eló, a tanítók automatikus előlépési sajátsága semmi változást nem'hozott. 1893 év előtti szolgálat alig egy vagy 2°/oa van beszámítva, pedig már összes 3 évet szolgáltak éveit a nagy drágaságban bekellene számítani. Ez a tanítók 20%-ánál nem lenne több. Ha tisztviselőknél 25 %-ot előléptetésre méltónak, találtak, akkor vagy 1500—1800 állami tanító és tanítónő előlépéséről gondoskodhatnak egy kis jó akarattal, nem is kell törvény ahhoz, mert van már reá miniszteri utasítás papíron, csak nincs végrehajtva. A második baj az, hogy a törvény 10 évenkinti nyugdíj revíziót követel. Számba jöhető revízió 1893-tól fogva nem volt. A tanítói nyugdíj alap 10 évvel ezelőtt a 27 millió koronáról kezdett százez'erekkel alá szállani. Ma hogy áll, nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy az Apponyi nyelvtörvény eredménye lett sok tanító idő előtti nyugdíjazása, a háború most rohamosan emelte a rokkant tanítók és özvegyek számát. Az állami hozzájárulás, a felszaporodott állami tanítók számához és fizetéséhez mérten, nem emelkedett. Most tervbe vette az állam a magasabbik nyugdíj segítséget. Vájjon nein volna szükséges a nyugdíj alapot megerősíteni. Pl. az állam a hadikölcsönből 40 milliót mint háborús segítséget, mint háborús alapot a nyugdíj alaphoz csatol, hogy a tanítók megnyugodjanak. Az állami tanítókat pedig az állami tisztviselők közzé kell nyugdíj tekintetében osztani. Ez intézkedés a tanítóság körében általános örömmel találkoznék, és tanítók nem lennének hálátlanok. A takarmány eladása tilos. Felsőbb rendelkezés következtében csupán a hadsereg részére szabad eladni a takarmányt. A termelő az állatállománya szerint meghatározott mennyiségű takarmányt tarthat meg a kiteltetésre, a fölöslegen maradt takarmányt azonban hatósági utón köteles bejelenteni és a hadsereg részére visszatartani. Városi erdőhlvatalunk figyelmébe ajánljuk a fürdő melletti tűzifa lerakatból kiszolgáltatott famennyiségeket mert panasz érkezett szerkesztőségünkbe, hogy az említett lerakatból szállított szekérfa legalább 10—15 darabbal kevesebb annál, melyet a rendes raktárból szállítani szoktak. A tulajdonos pedig ellenőrzést nem is gyakorolhat, mert a darabszámot feltüntető szállítási cédulát nem kapja meg. A hatósági lisztről. A legutóbb kiosztott rozslisztre általános volt a panaszkodás. Sokan a közélelmezési hivatalban is bemutatták kenyerüket, hogy arról a közélelmezési hivatal is tudomást szerezzen. Közélelmezési hivatalunk a dolog tisztázása céljából a szatmári vegyvizsgáló állomáshoz fordult, hóvá vegyelemzés céljából egy próba csomagot beterjesztett. A vegyvizsgáló állomás a megejtett vegyelemzés eredményéről vasárnap értesítette közélelmezési hivatalunkat, melyszerint megállapította azt, hogy a lisztben idegen anyag egyáltalán nincs. Tehát az a feltevés vagy pláne még gyanúsítás is, hogy bárki által az őrlés alá kerülő rozsba vagy pedig az elárusitás alá kerülő lisztbe idegen anyagok csempésztettek volna be, alaptalannak bizonyult. A vegyvizsgáló állomás különben megjegyezte, hogy „Ezen kenyérliszből tisztán természetszerűleg nehezen süthető megfelelő minőségű kenyér, azonban ezen körülményen változtatni nem lehet. A kenyérliszthez nem adható burgonya, nagy kenyér nem süthető, ajánlatos hozzá búzaliszt keverése s ha nincs, akkor csak kis cipók alakjában süthető ki“ Rémes rablógyilkosság megyénkben. Vál- lajon, f. hó 21-én. hajnali 3 órakor rémes gyilkosság áldozatául esett Gonda Antal, a vállaji Mán- dy Géza uradalom főkönyvelője. Két katona betört a szobájába, álmában meggyilkolták — nagy vágott seb van a fején — s azután a nála talált kulccsal a Wertheim-szekrényből kilopták a pénzt s elszöktek. A szörnyű esetet rejtélyessé teszi az a körülmény, hogy az uradalom főgépésze, Páczelt József, szintén abban a szobában a díványon aludt, aki az ablakcsörrenésre azonban befutott a szomszédszobába s maga után bevágta az ajtót, mert észrevette, hogy az egyik betörő katona utána megy. Vallomása szerint ugyanis két katona követte el a gaztettet. Mikor a két katona Gondával végzett, őt vették elő, száját betömték, kezét-lábát összekötözték s halálos fenyegetések mellett ott hagyták a véres áldozat közelében. Hajnaltájban nagy nehezen ki tudta lökni szájából a rongydarabot és segítségért kiabált, mire az ébredező cselédség betörte a bezárt ajtót s kötelékeiből kiszabadította. A holttest ekkorára már teljesen kihűlt, fején nagy vágott sebbel ott feküdt az ágy előtt. A katonaság és a csendőrség részéről még az nap d. u. 2 ó- rakor kimentek a gyilkosság kiderítésére. A drágsságról, amelyet felnőtt és gyermek egyaránt érez, érdekes czikket irt a Jó Pajtás-ba Lakatos László, megmagyarázza benne a gyermeki felfogásnak megfelelően a drágaság okait és bajait. Benedek Elek képes gyermeklanjának legújabb számába ezenkívül verset irt Ábrányi Emil, elbeszélést Zsoldos László, Szemere György folytatja regényét, Benedek Elek verset irt és mond ■az arany golyóról, Kozma Imre szintén mesét mond. Sok szép kép, tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 3 korona, fél évre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egye- tem-utcza 4. Anyakönyvi közlemények. Születtek: 1917. jun. 10 Lupsa Demeter napszámosnak György jun. 13. Debreceni József fazakas iparosnak Erzsébet, jun. 15. Baktai Béla pályafelvigyázónak Gyula nevű gyermeke. Elhaltak: jun. 16. Ha- nay József szigorló orvos, r. k. 24 év tüdőgümő- kór, jun. 16. Stefanovics Brekó, szerb fogoly, g. kel. 40 év, epilepsia, városi közkórház, 1916. okt A „MODIANO-CLUBSPECIALITE“ SODORNI VALÓ SZIVARKAPAPIRNAK ÁRA ma 1 KÖNYVECSKÉBEN 60 LAP VAN. 20 fillér. Minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása
