Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-15 / 7. szám

2. a társadalomnak olyan szerep jutott, melyet ha híven és kötelességtudólag betölt, nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy az. eddigi sikerek s erköl­csi tőkék a jövőre nézve a nemzeti fejlődés alapkövét képezzék s egy olyan biztos bázison maradjunk, melyről bennünket többé elmozdíta­ni nem lehet. Hogy a hosszas béke alatt kényelem és jóléthez szokott közönségünk az idők reánk ne- hezendő súlya alatt össze nem roskadt, s las­sanként az. önfegyelmezettség és áldozatkészség legszebb erényét, mint egész természetes dolgot kezdte tekinteni, abban én a vidékeken legna­gyobb érdemét a lelkész uraknak látom, kik a háború első percétől fogva felekezet és nemzeti külömbség nélkül, szóval és tettel előljárva pél­dául szolgáltak arra, hogy miként kell a hazát szeretni, miként kell azért panasz nélkül szen­vedni de egyúttal áldozatokat is hozni. Könnyeket fakasztó volt minden nemesen érző lelkű-embernél látni azt, hogy épen a leg­szegényebb nép miként adja falatjának felét ka­tonáink táplálására s miként hordja értékeit a haza oltárára. Most, mikor már az olyan rettenetes áldo­zatokkal elért sikerek jutalmának elnyerése előtt állunk, most kell még utoljára megfeszíteni ma­gunka! s ha kell szenvedni: szenvedjünk és nélkülözzünk, de biztosítani kell azt, hogy a kik érettünk véreznek, rendelkezéseinkre álljon mind az a kellék^ a mélyek nélkül az eddig elért ered­mények is elveszhetnek. Nemtelen ellenségeink bennünket fegyver­rel le nem gázolhatván, kiéheztetéssel akarnak megsemisiteni. Ezen czéljukat nem szabad engedni, hogy elérjék, s csak rajtunk áll, hogy itt is esufos k'udarczot szenvedjenek. Nekünk van annyi, hogy abból nem csak magunk megélhetünk az uj termésig, de juttat­hatunk belőle a szövetségeseinknek is. Azonban azt, a mi feleslegünk van, azt sem szabad el- titkolni, hanem a megállapított árban rendelke­zésére bocsátanunk az államnak. Természetes dolog, hogy azért, mert vala­ki bőségben úszik, nem szabad abbán dustál- kodni,'hanem redukálni kell igényeit oda, a mint azt a kormányrendeletek megállapították. Örök gyalázata lenne e nemzetnek, ha az maradna fent róla, hogy azért, nem tudta : a si­kerek gyümölcsét be is takarítani, mert a jólét hitvány szeretetét eléje helyezte a nagy nemzeti érdekeknek. bizalom jövendőbeli országban sokkal nagyobb volt a fiatal honvédhuszár százados iránt, mint a nagyhatalmaknál, akik a herceg trónralépését elő­segítették. S midőn később Ferdinánd király Tir- novba a cári koronát fejére tette, az egész világ ünnepelte ezt a jelenetet mint egy történeti ese­ményt. Midőn Ferdinánd herceg átvette az ural­kodást, egész országa orosz befolyás alatt állott. Az orosz uralom alól való felszabadítás öröme már ott ragyogott minden dolgár arcon, mégis félve pislogott a hatalmas zsarnok szomszéd felé. Fer­dinánd király talpára állította Bulgáriát. Orosz Bul­gáriából, bolgár Bulgáriát teremtett, amely nem az orosz, hanem a bolgár érdekeket tartja szem előtt. Most harminc év után látja hatalmas munkájának gyümölcsét. Bulgária végleg lerázta magáról az orosz igát. Az idegen rászból (race) származó Co­burg herceg magára vette a golgár karakter legszebb jellemvonásait: a politikai becsületességet, az áll­hatatosságot, a sors súlyos csapásainak elviselésé­nek bírását és győzelmi mámorban is mindig meg­tartani c bölcs mértékletességet. Ezen a téren fordulok én a vármegye fen- költ gondolgozásu, hazáját imádó lelkészi ka­rához. A terménykészletek még mindig megvan­nak az országban, de részben indolentiából részben számításból, de legtöbb esetben a jövő feletti aggodalomból elrejtve tartja azt a kö­zönség. A nemzeti becsületre hivatkozással kérem a lelkész urakat, hogy társadalmi és hivatalos téren kövessenek el mindent arra, hogy kész­letükből mindenki csak annyit tartson magának, a mennyit fogyasztásra a kormányrendeletek megállapítanak. A többit jelentsék és szállítsák be a hadi­termény részvénytársaság vidéki megbízottjaihoz. Mindekinek' saját érdeke is ezt parancsolja, mert a legszigorúbb kutatások fognak eszkö­zöltetni s a kinél felesleges készlet találtatik, a mellett, hogy elkobozzák az illető egyént elzá­rással és pénzbírsággal fogja a hatóság sújtani. Én azonban megvagyok győződve, hogy ha a közönségünkkel lesz aki megértesse, hogy a nemzetnek milyen nagy érdekei forognak koc­kán, nem akad olyan hitvány egyéniség, ki ne tenne eleget hazafias köttelességének. Fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását. Nagykároly, 1916. január 26-án. • Csaba Adorján, főispán. Hadviselésünk szempontjából tehát igen fontosak e gyönyörű levélben elmon­dottak, ki- ki, akiket illet vegye a szivére hazánk sorsát és cselekedjen. Attól azonban egy általán nem kell tartani, hogy bárki is ki lenne téve annak, hogy nem lesz mit ennie, mertmint beve­zető sorainkban is kifejeztük, nekünk most azért kell összes készleteinket számon tar­tanunk, hogy tudja kormányunk mire tá- maszhatik. Az aratás ideje még messze van, s ki tudja még mennyi területet is hó­dítunk, mikor dicső hadseregünk, — jósá­gos Istenünknek hála — folyton halad hol itt, hol ott előre. A jobb jövő. Ezért — a jobb jövőnkért — harcolunk már közel két év óta, ezért folyik a tengernyi magyar vér, ezért száll mindennap sóhajunk s imánk föl az Egekbe: a Magyarok Istenéhez. Katonáink fényes győzelmekkel megteremtik az alapot Magyarország szebb jövőjéhez, csak ne­künk, itthonmaradttaknak kell erre az alapra jöven­dőnk erős, biztos épületét lerakni. Az építés munkája a közel jövőben már megkezdődik. De hol? Mindenesetre ott, ahol leginkább szükség van rá a kisembereknél, akiknek exisz- tenciája nálunk a háború előtt nem igen volt biz­tosítva. Főleg azonban azért kell ott kezdenünk ezt a munkát mért a kisemberek adták a hadseregnek a katonák százezreit, ők védték legnagyobb tömeg­ben a hazát s ők véreztek legtöbbet érette. A békében is sokat hangoztatták a kisembe­rek exisztenciájának biztosítását, de sajnos, azért a kisember mégis kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe és á tengeren túl keresni boldo­gulását. Itt vannak például a hitelszövetkezetek, mélyek eddig is sokat tettek a kisemberek érde­kében, de hálózatuk nem terjedvén ki az ország minden talpalatnyi földjére, meg nem lévén anya­gi eszközük, amennyi szükség lett volna, legjobb szándékaik mellett sem tudták teljesen megoldani a kisemberek e,xtsztenciájának konszolidálását. E hiányokat átérezve és a háború utáni feladatukat jóéíőre látva, indította meg a múlt évben báró Korányi Frigyes, az Országos Központi Hitelszö­vetkezet ügyvezetője a mozgalmat, mely arra irá­nyult, hogy a hitelszövetkezetek az eddiginél na­gyobb állami támogatásban részesülve, megerősit- tessenek, hogy a háború után a nép jólétének e- melésével, a jobb jövőt megteremtsék. A szövet­kezeti kongresszuson — melyen 7000.000 kisem­berek képviseletében sereg lettek össze az ország minden részéből a hitelszövetkezetek vezetői, mon­dotta el hatalmas beszédét és nyújtotta be 5 pont­ban foglalt határozati javaslatát, melynek teljesí­tésére nézve dr. Teleszky János pénzügyminiszter minap a Pénzintézeti Központról szóló törvényja­vaslat tárgyalásakor az ország színe előtt: a kép­viselőházban rendkívüli kedvező nyilatkozatot tett. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy gondoskod­ni kíván az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és ezzel a hitelszövetkezeteknek, * magyarságnak, a magyar hiteléletnek, a magyar közgazdaság eme fontos intézményének megerősítéséről és e tekin­tetben már a tavaszszal megfelelő javaslattal fog a képviselőház elé lépni. Nem kell kiemelnünk, hogy mit jelent a pénzügyminiszternek — ki már föbbizben bebi­zonyította, milyen érző szive van a kisemberek iránt — fenti nyilatkozata a kisemberek exiszten- ciájá.iak biztosítása szempontjából, jelenti, hogy a hitelszövetkezeti intézmény áldásában az egész or­szág fog részesülni, hogy temérdek kisember meg­szabadul uzsora kőícsönétől, még többnek meg lesz adva a mód, hogy kis házat és földecskét vásárolva, itthon gazdálkodhasson, vagy meglevő gazdaságának további fejlesztéséhez, szóval a több termeléshez kis forgótőkére tehet szert, jelenti a kisemberek gazdasági nevelését és a nemzetünket pusztító kivándorlásnak csökenését. Rendkivül nagy jelentőségű tehát a pénz­ügyminiszternek a képviselőházban tett ígérete. Ezután minden okunk megvan ahhoz, hogy szebb és jobb jövőnkben, melyért oly sok honfivér folyt ki, teljes mértékben bizakodhassunk. A kezdet nagyon biztató, reméljük, hogy a folytatása is hasonló lesz. Kedvezményes áru keltetőgépek. A földmivelésügyi kormány a mesterséges keltetés általánosítására felhatalmazást adott a Ba­romfitenyésztők Országos Egyesületének (: Buda­pest, IX. Üllői-ut 25. :) Cyphers-féle ketetőgépek- ből 26 darabnak kedvezményes áron való kiosz­tására. A kormány ezzel azt célozza, hogy a mes­terséges keltetés mint a többtermelés ezen reális módja, minél szélesebb körben elterjedjen, ezért azt szeretné, hogy a kedvezményes áron kiosztott gépek olyan lelkes tenyésztők kezébe kerülnének, akik környezetükre gazdasági szempontból vett vezető befolyást gyakorolnak és oly viszonyok kö­zött élnek, amelyekbe a géppel való keltetés és a velejáró nevelés beleillik, mert a sikertelenség min­dig Idohasztó hatással van nem csak magára a kezelőre, hanem a vele személyes érintkezésben le­vő közönségre is. A kedvezmény abból áll, hogy a gépek árjegyzéki árának 40 %-át a földműve­lésügyi kormány viseli, 60 % pedig az illető ke­zelőt terheli, amihez még az expedíció és vasúti szállítás költségei is járulnak. Megjegyzendő, hogy részletfizetés ez alkalommal nem engedélyezhető s az ár 60'%-a vagy előre beküldendő; vagy utánvételeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents