Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-15 / 7. szám
2. a társadalomnak olyan szerep jutott, melyet ha híven és kötelességtudólag betölt, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az. eddigi sikerek s erkölcsi tőkék a jövőre nézve a nemzeti fejlődés alapkövét képezzék s egy olyan biztos bázison maradjunk, melyről bennünket többé elmozdítani nem lehet. Hogy a hosszas béke alatt kényelem és jóléthez szokott közönségünk az idők reánk ne- hezendő súlya alatt össze nem roskadt, s lassanként az. önfegyelmezettség és áldozatkészség legszebb erényét, mint egész természetes dolgot kezdte tekinteni, abban én a vidékeken legnagyobb érdemét a lelkész uraknak látom, kik a háború első percétől fogva felekezet és nemzeti külömbség nélkül, szóval és tettel előljárva például szolgáltak arra, hogy miként kell a hazát szeretni, miként kell azért panasz nélkül szenvedni de egyúttal áldozatokat is hozni. Könnyeket fakasztó volt minden nemesen érző lelkű-embernél látni azt, hogy épen a legszegényebb nép miként adja falatjának felét katonáink táplálására s miként hordja értékeit a haza oltárára. Most, mikor már az olyan rettenetes áldozatokkal elért sikerek jutalmának elnyerése előtt állunk, most kell még utoljára megfeszíteni magunka! s ha kell szenvedni: szenvedjünk és nélkülözzünk, de biztosítani kell azt, hogy a kik érettünk véreznek, rendelkezéseinkre álljon mind az a kellék^ a mélyek nélkül az eddig elért eredmények is elveszhetnek. Nemtelen ellenségeink bennünket fegyverrel le nem gázolhatván, kiéheztetéssel akarnak megsemisiteni. Ezen czéljukat nem szabad engedni, hogy elérjék, s csak rajtunk áll, hogy itt is esufos k'udarczot szenvedjenek. Nekünk van annyi, hogy abból nem csak magunk megélhetünk az uj termésig, de juttathatunk belőle a szövetségeseinknek is. Azonban azt, a mi feleslegünk van, azt sem szabad el- titkolni, hanem a megállapított árban rendelkezésére bocsátanunk az államnak. Természetes dolog, hogy azért, mert valaki bőségben úszik, nem szabad abbán dustál- kodni,'hanem redukálni kell igényeit oda, a mint azt a kormányrendeletek megállapították. Örök gyalázata lenne e nemzetnek, ha az maradna fent róla, hogy azért, nem tudta : a sikerek gyümölcsét be is takarítani, mert a jólét hitvány szeretetét eléje helyezte a nagy nemzeti érdekeknek. bizalom jövendőbeli országban sokkal nagyobb volt a fiatal honvédhuszár százados iránt, mint a nagyhatalmaknál, akik a herceg trónralépését elősegítették. S midőn később Ferdinánd király Tir- novba a cári koronát fejére tette, az egész világ ünnepelte ezt a jelenetet mint egy történeti eseményt. Midőn Ferdinánd herceg átvette az uralkodást, egész országa orosz befolyás alatt állott. Az orosz uralom alól való felszabadítás öröme már ott ragyogott minden dolgár arcon, mégis félve pislogott a hatalmas zsarnok szomszéd felé. Ferdinánd király talpára állította Bulgáriát. Orosz Bulgáriából, bolgár Bulgáriát teremtett, amely nem az orosz, hanem a bolgár érdekeket tartja szem előtt. Most harminc év után látja hatalmas munkájának gyümölcsét. Bulgária végleg lerázta magáról az orosz igát. Az idegen rászból (race) származó Coburg herceg magára vette a golgár karakter legszebb jellemvonásait: a politikai becsületességet, az állhatatosságot, a sors súlyos csapásainak elviselésének bírását és győzelmi mámorban is mindig megtartani c bölcs mértékletességet. Ezen a téren fordulok én a vármegye fen- költ gondolgozásu, hazáját imádó lelkészi karához. A terménykészletek még mindig megvannak az országban, de részben indolentiából részben számításból, de legtöbb esetben a jövő feletti aggodalomból elrejtve tartja azt a közönség. A nemzeti becsületre hivatkozással kérem a lelkész urakat, hogy társadalmi és hivatalos téren kövessenek el mindent arra, hogy készletükből mindenki csak annyit tartson magának, a mennyit fogyasztásra a kormányrendeletek megállapítanak. A többit jelentsék és szállítsák be a haditermény részvénytársaság vidéki megbízottjaihoz. Mindekinek' saját érdeke is ezt parancsolja, mert a legszigorúbb kutatások fognak eszközöltetni s a kinél felesleges készlet találtatik, a mellett, hogy elkobozzák az illető egyént elzárással és pénzbírsággal fogja a hatóság sújtani. Én azonban megvagyok győződve, hogy ha a közönségünkkel lesz aki megértesse, hogy a nemzetnek milyen nagy érdekei forognak kockán, nem akad olyan hitvány egyéniség, ki ne tenne eleget hazafias köttelességének. Fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását. Nagykároly, 1916. január 26-án. • Csaba Adorján, főispán. Hadviselésünk szempontjából tehát igen fontosak e gyönyörű levélben elmondottak, ki- ki, akiket illet vegye a szivére hazánk sorsát és cselekedjen. Attól azonban egy általán nem kell tartani, hogy bárki is ki lenne téve annak, hogy nem lesz mit ennie, mertmint bevezető sorainkban is kifejeztük, nekünk most azért kell összes készleteinket számon tartanunk, hogy tudja kormányunk mire tá- maszhatik. Az aratás ideje még messze van, s ki tudja még mennyi területet is hódítunk, mikor dicső hadseregünk, — jóságos Istenünknek hála — folyton halad hol itt, hol ott előre. A jobb jövő. Ezért — a jobb jövőnkért — harcolunk már közel két év óta, ezért folyik a tengernyi magyar vér, ezért száll mindennap sóhajunk s imánk föl az Egekbe: a Magyarok Istenéhez. Katonáink fényes győzelmekkel megteremtik az alapot Magyarország szebb jövőjéhez, csak nekünk, itthonmaradttaknak kell erre az alapra jövendőnk erős, biztos épületét lerakni. Az építés munkája a közel jövőben már megkezdődik. De hol? Mindenesetre ott, ahol leginkább szükség van rá a kisembereknél, akiknek exisz- tenciája nálunk a háború előtt nem igen volt biztosítva. Főleg azonban azért kell ott kezdenünk ezt a munkát mért a kisemberek adták a hadseregnek a katonák százezreit, ők védték legnagyobb tömegben a hazát s ők véreztek legtöbbet érette. A békében is sokat hangoztatták a kisemberek exisztenciájának biztosítását, de sajnos, azért a kisember mégis kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe és á tengeren túl keresni boldogulását. Itt vannak például a hitelszövetkezetek, mélyek eddig is sokat tettek a kisemberek érdekében, de hálózatuk nem terjedvén ki az ország minden talpalatnyi földjére, meg nem lévén anyagi eszközük, amennyi szükség lett volna, legjobb szándékaik mellett sem tudták teljesen megoldani a kisemberek e,xtsztenciájának konszolidálását. E hiányokat átérezve és a háború utáni feladatukat jóéíőre látva, indította meg a múlt évben báró Korányi Frigyes, az Országos Központi Hitelszövetkezet ügyvezetője a mozgalmat, mely arra irányult, hogy a hitelszövetkezetek az eddiginél nagyobb állami támogatásban részesülve, megerősit- tessenek, hogy a háború után a nép jólétének e- melésével, a jobb jövőt megteremtsék. A szövetkezeti kongresszuson — melyen 7000.000 kisemberek képviseletében sereg lettek össze az ország minden részéből a hitelszövetkezetek vezetői, mondotta el hatalmas beszédét és nyújtotta be 5 pontban foglalt határozati javaslatát, melynek teljesítésére nézve dr. Teleszky János pénzügyminiszter minap a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor az ország színe előtt: a képviselőházban rendkívüli kedvező nyilatkozatot tett. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy gondoskodni kíván az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és ezzel a hitelszövetkezeteknek, * magyarságnak, a magyar hiteléletnek, a magyar közgazdaság eme fontos intézményének megerősítéséről és e tekintetben már a tavaszszal megfelelő javaslattal fog a képviselőház elé lépni. Nem kell kiemelnünk, hogy mit jelent a pénzügyminiszternek — ki már föbbizben bebizonyította, milyen érző szive van a kisemberek iránt — fenti nyilatkozata a kisemberek exiszten- ciájá.iak biztosítása szempontjából, jelenti, hogy a hitelszövetkezeti intézmény áldásában az egész ország fog részesülni, hogy temérdek kisember megszabadul uzsora kőícsönétől, még többnek meg lesz adva a mód, hogy kis házat és földecskét vásárolva, itthon gazdálkodhasson, vagy meglevő gazdaságának további fejlesztéséhez, szóval a több termeléshez kis forgótőkére tehet szert, jelenti a kisemberek gazdasági nevelését és a nemzetünket pusztító kivándorlásnak csökenését. Rendkivül nagy jelentőségű tehát a pénzügyminiszternek a képviselőházban tett ígérete. Ezután minden okunk megvan ahhoz, hogy szebb és jobb jövőnkben, melyért oly sok honfivér folyt ki, teljes mértékben bizakodhassunk. A kezdet nagyon biztató, reméljük, hogy a folytatása is hasonló lesz. Kedvezményes áru keltetőgépek. A földmivelésügyi kormány a mesterséges keltetés általánosítására felhatalmazást adott a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének (: Budapest, IX. Üllői-ut 25. :) Cyphers-féle ketetőgépek- ből 26 darabnak kedvezményes áron való kiosztására. A kormány ezzel azt célozza, hogy a mesterséges keltetés mint a többtermelés ezen reális módja, minél szélesebb körben elterjedjen, ezért azt szeretné, hogy a kedvezményes áron kiosztott gépek olyan lelkes tenyésztők kezébe kerülnének, akik környezetükre gazdasági szempontból vett vezető befolyást gyakorolnak és oly viszonyok között élnek, amelyekbe a géppel való keltetés és a velejáró nevelés beleillik, mert a sikertelenség mindig Idohasztó hatással van nem csak magára a kezelőre, hanem a vele személyes érintkezésben levő közönségre is. A kedvezmény abból áll, hogy a gépek árjegyzéki árának 40 %-át a földművelésügyi kormány viseli, 60 % pedig az illető kezelőt terheli, amihez még az expedíció és vasúti szállítás költségei is járulnak. Megjegyzendő, hogy részletfizetés ez alkalommal nem engedélyezhető s az ár 60'%-a vagy előre beküldendő; vagy utánvételeztetik.
