Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-28 / 48. szám

1916 november 28. Nagybányai Hírlap 3. Hatósági boltjainkról. Múlt számunkban tett Ígéretünkhöz képest egy jó hatósági brfttra vonatkozó tervezetet az aláb­biakban közlünk : Legelsősorban felállítandó egy közélelmezési ügyosztály, melynek vezetése és állandó felügyelete tartozzék a polgármester vagy ennek állandóan ki­jelölt helyettesének rezortjába. Ebbe a közélelmezési ügyosztályba csak is teljesen megbízható és fedhetetlen jelemü egyének alkalmazhatók, de ezeken felül mindenesetre szük­séges, hogy az eme ügyosztály főbb irodai teen­dőinek ellátására egy rendes hivatali esküt tett vá­rosi hivatalnok rendeltessék ki. Ennek az ügyosztálynak hivatalos helyisége a hatósági bolttal közvetlen szomszédságban legyen, melyben a hivatalos kimérési idő alatt legalább egy élelmezési biztos, valamint a főbb irodai te­endők ellátására kirendelt egyén ott tartózkodjék. Hatósági boltnak egy jó tágas helyiség vá­lasztandó ki, melyben a közönség, az alkalmazot­tak kellőkép közlekedhessenek. (Ilyennek nálunk megfelelnek az István szálló alatti helyiségek.) A hatósági bolt közvetítési körébe tartozza­nak a főbb élelmicikkek, melyek oly árban áruitas­sanak illetve bocsáttassanak a közönség rendelke­zésére, mint aminőben beszereztettek, kiegészít­ve a használatban álló helyiségek bérével, valamint az alkalmazottak javadalmazásával és a szabály- szerű beapadás %-val. Ha pedig kölcsön pénzből állíttatnék fel, ez esetben még a kamat is hozzá számítandó. A beszerzett áruk a közélelmezésre jelentke­ző családok tagjai számához mérten a beérkezés­kor azonnal parcellázandók vagyis nyomban kiszá­mítandó, hogy egy családtagra abból milyen meny- nyiség esik egy, kettő, három hétre vagy esetleg egy hóra. Hogy a hatósági boltban naponta milyen cikkek kaphatók, illetve, hogy mik állanak eláru- sitás alatt, erről két alkalmas nagyságú táblázat függesztendő ki. Egy a bolt mindenki által hozzá férhető helyén és egy másik a bolt külső oldalán és ezen tüntettessék fel az is, hogy az elárusitás alá került cikk mily mennyiségben szereztetett be s menyi jut abból egy családtagra s egyszerre ada- tik-é ki az illetmény vagy pedig ha a beszerzés nagytömegben történt, mily időközökben, milyen quantuniokban, milyen árért kerülnek kiosztás alá. Minden közélelmezésre jelentkező családja egy bevásárlási könyvecskével látandó el, melynek legelső lapján hamisithallan formában feltüntetve legyen az illető neve és foglalkozása és család­tagjainak száma ama célból, hpgy az azonosság igazolva legyen. Áru csak is eme bevásárlási könyv­be történt beírás után adható ki. A bejegyzés hó és napi dátum szerint, a kiadott áru milyen és mi­nőségének valamint árának feltüntetésével történ­hetik. Az áruk azonnali készpénzzel fizetendők. A bevásárlási könyvecske meghamisítása kihágást képez. Minden cikkről bevételi és kiadási oldallal biró főkönyv vezetendő abból a célból, hogy meg­állapítható legyen, hogy a cikk mily mennyiség­ben lett beszerezve, s abból megkapta e minden­ki a reá eső részt. A meg nem vett rész a követ­kező beszerzéshez csatolandó és azzal felosztás alá kerül mintha uj beszerzés lenne. A vevő tartozik vezetni vásárlási könyvét, vagyis a kiszolgáltatandó árukat ő tartozik abba bevezetni s ezzel köteles minden vásárlás alkal­mával egy vásárlási blockot is kiállítani mely a bevásárlási könyvbe beirt egy-egy vásárlást máso­lat alakjában tartalmazza, ez a vásárlás alkalmával összeegyeztetendő és megmarad a hatósági bolt számára azon célból, hogy ennek alapján a téte­lenkénti kiadás a cikkek főkönyveibe pontosan be­vezethető legyen, bevezetés után dátum szerint ösz- sze kötendők s bizonyos ideig megtartandók, hogy bizonyító eszközül felhasználhatók legyenek. Az Írástudatlanok könyvét és vásárlási block- jaif a' hatósági boltban kell kiállítani. Egy jó hatósági bolt a fent el sorolt kezelési szabályok figyelembe vételével nálunk is felállítan­dó lenne, hogy miért azzal már nem csak ható­ságaink, de a városnak mindenegyes lakója is tel­jesen tisztában van, ezért a továbhi indokolást fe­leslegesnek is tartjuk. Városunk elöljárósága azonban ne tartsa azt feleslegesnek, hanem minden erejéből igyekezzen azt mielőbb felállítani. Éljen Lengyelország. „Nemzetek vesznek és nemzetek lesznek“. A világtörténelem időről-időre úgy alakítja az embe­riség egyes csoportjait, ahogy az az emberiség fej­lődésének legjobban megfelel. Még most is ragyog a legyei nemzet, kitűnő tulajdonságaival. Lovagi­assága, nyiltszivüsége, fenkölt gondolkodásmódja és mindenekelőtt törhetetlen szabadságszeretete, mind­megannyi a lengyel faj kiválóságáról és életreva­lóságáról tanúskodik. 1772-ben osztották föl először ezt az orszá­got, miután Katalin cárné szeretőjét, a lengyelek utolsó királya, névszerint Poniatowszki, az oroszo­kat a maga segítségére hiv a be az országba. Már akkor is igy segített az orosz ! Kosciusko nemze­ti hős vezetése alatt kétszer is szerencsét próbál­tak a lengyelek, de fölkelésüket az oroszok min­dég leverték. A brutális erő letiporta az emberiség ez ér­tékes csoportját, de-mindég élt benne a vágy és erős meggyőződés, hogy Lengyelország még nem veszett cl. « Lemberg mellett vian egy hegy, Sandberg (Homokhegy) a neve. Az év bizományos napján minden lengyei mágnás egy talicska homokot visz fel e hegyre és a lengyeleknél erős a hit, hogy ha a hegy már olyan nagy lesz, hogy tetejéről egész Lengyelország áttekinthettő, akkor ütött Lengyelor­szág fölszabadulásának órája. A targonca a kis homokkal megtette hatását. A szabadság után vágyakozó nemzet hűséges fiai lankadatlanul dolgoztak a nagy cél érdekében. Az oroszok fojtogató zsarnoksága nem birta kiirtani belőlük az önnálló nemzeti élet visszaállí­tására irányuló vágyat, a nemzeti kultúra ápolását és a nemzeti öntudat ébrentartását. A világháborúnak kellett jönnie, hogy Len­gyelország újból életre keljen. A központi hatal­mak ugyanis belátják, hogy a szláv áradat euró­pai veszedelmének csak úgy lehet elejét venni, ha azzal egy másik szláv törzset állítunk szembe, a- mely vallási, nemzeti céljaiban és törekvéseiben teljesen ellentéte az orosz népnek és amely hagyo­mányaihoz való szívós ragaszkodásával eddig is nagy ellentálló képességet tanúsított. Mint önálló nemzet, a lengyel, védbástyája lesz az európai haladásnak és a központi hatal­mak támogatása mellett a tultengésben szenvedő cárizmust is megfékezheti. Nekünk, magyaroknak pedig igazi ünnepet jelent Lengyelország újjászületése. Viseletben, faji tulajdonságokban, céljainkban és törekvéseinkben annyira hasonlók vagyunk, hogy az ezek alapján kifejlődött egymás iránt való rokonszenvünket gyak­ran dokumentáltuk. Külön szervezetünk volt e ro- konszenv ápolására : a Magyar-Lengyel-Egyesület. Ezentúl e feladatot az Egyesület helyett a két ön­álló Állam fogja teljesíteni. Szeretetünk egész melegével köszöntjiik az uj testvérállamot. Éljen Lengyelország ! HÍREK. Levél. Édes Ilonka . . . szorongva irok, Könnyes szemekkel, mint már annyiszor, Mélységes csönd . . . csak én nem alszom, S távol, a ködben . . . trombita danol. Oly jól esik, ha fáradt képzelettel, Magához édes, vissza szállhatok, Feledve van, a harc véres világa, Minden feledve . . . könnyek, bús napok. . . . Emlékszik e ? . . . A boldog, vig időkre, Meg van e még ... az ócska zongora ? A régi nóta . . . Istenem hová lett ? . . . Emlékszik e? ... A Liszt rapszódia I Fülembe cseng, még most is bús danája, És mindörökké . . . magára gondolok . . . Ha harcok napján . . . ágyú bömböléstől . . . Túl hegyeken . . . megreszketnek az ablakok. Levél ha jön, ha két sor is . . . magától . . . Beteg szivem ... oh ... uj életre kél, Elolvasom ... és azt hiszem . . . tavasz van, Pedig az rég volt ... itt van már ... a tél. És nem tudom, miért is irok . . . most már, Emlékem úgy is elfeledte . . . rég, Ha hullatott is, egy-két könnyet . . . értem Elvitte azt ... a zugó őszi szél. A lelkem . . . érzem . . . réges régen . . . meghalt Emléke csak, e száraz kis virág . . . . . . Mint alkonyaikor . . . völgyek rejtekében . . . Fel-fel csillanó . . . végső napsugár. . . . Sejtem . . . tudom, . . . hogy ez a Tél . . . [örök lesz Hova lett ... a kedv ... az életem . . . Itt küldöm azt ... ez elszáradt virágban . . . Utolsó akkord . . . végső gyötrelem, írja . . . menyasszony . . . s búcsúlevelére . . . Könnyes szemekkel írom válaszom, . . . Hajnalodik . . , a szél süvöltve száguld . . . . . . S a trombita . . . már indulót danol . . . És ... a menyasszony elolvassa százszor . . . És . . . felnyitja ... az ócska zongorát . . . A könnye hull egy száraz kis virágra . . S halkan veri ... a Liszt rapszódiát . . . Molnár Sándor. Személyi hirek. Dr. Barna Jenő tüzérfő­hadnagy, helybeli ügyvéd, néhány napi szabadsá­gának letelte után a múlt pénteken ezredéhez be­vonult. Ü r m ö s y Zoltán főhadnagy, m. kir. adótiszt néhány napi szabadságra hazaérkezett. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Horváh József élesdi vezetőjárásbirót — ki városunkban pár év előtt szintén járásbiró volt — a zilahi kir. törvényszékhez helyezte át. Kitüntetés. Őfelsége a király dr. Vermes Hugó felsőbányái ügyvédnek — ki már huza­mosabb idő óta az olasz harctéren küzd a hazá­ért, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásá­ért az első osztályú ezüst vitézségi érmet ado­mányozta. Kinevezés. Király őfelsége dr. Lakatos Mihály főorvost a 12-ik népfölkelő gyalog­ezredben ezredorvossá nevezte ki. Királyi kitüntetés, Kuszkó József helybeli kincstári tisztviselő fia: Kuszkó András 32. ezred- beli százados, zászlóaljparancsnoknak Őfelsége a

Next

/
Thumbnails
Contents