Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-14 / 46. szám
» megjelölheti, azonban az ilyen pályázóval szemben előnyben részesülnek azok a pályázók, akik nem kötik magukat valamely állomáshelyhez. A pénzügyminisztériumhoz címzett és kellőképpen felszereit pályázati kérvényeket az állami szolgálatban nem állóknak, valamint az állami és vármegyei nyugdíjasoknak legkésőbb 1916. évi november hó 30-aig kell az illetékes főispán (főpolgármester) utján a pénzügyminisztériumhoz (II főosztály) juttatni. A már alkalmazásban álló államitisztviselők pályázati kérvényeiket, a pénzügyminisztériumhoz leendő szabályszerű felterjesztés céljából, felettes hatóságuknál legkésőbb 1916. évi november hó 20-áig nyújthatják be. Budapest, 1916. évi október hó 17-én. M. kir. pénzügyminiszter. 1916 november 14. ______________ hí rek. Románia sorsa. Egy hét telt el csak azóta, Hogy Szebenről szólt a nóta, S a központi hős seregek Fényes csatát hányat nyertek 1 Mennyi dicső, nagy győzelem 1 Dalba mindezt hogyan szedem ? S mennyi román katasztrófa ! Sok kell hozzá rím, meg strófa 1 Megindult nagy dérrel-durral, Étén hazug, gaz hadprral, De harcvágya nyomban elült, Ahogy velünk szemben került! Oly fényes volt már a kezdet, • Hogy a román futni kezdett. S fut le, hogy az ina szakad, A merre cs k az ut szabad ! Szeberi után Fogaras jött, Melynek táján megütközött. Román vértől piros az Olt, Ahol az az ütközet folyt! A második román sereg Már szintén a porban fetreng. Brassó táján sírját lelte, Hol Falkanheyn — átölelte 1 Feljegyeznem mily jól esik : Miénk újból Udvarhely, Csik. Csak pár napig türelem még, S hazánk földén nincs ellenség !.. . Fáradhatlan a mi karunk, S mi alatt mi itt aratunk, Szövetséges vezéreink Dobruzsában győznek megint! „Ciné mintye“ s egyben bután, A román átkelt a Dunán. Célja az volt: meg sem állni, Törökhonba „besétálni“. De hogy átért, megállt menten, * Hős Mackensent látva szemben. S mert előre elzárt az ut, Visszafelé rémülten fut. De arra se jut el messze, Egyben látja el van veszve. Visszafelé sem visz ott ut, Mert hidját felrobbantottuk. Mit miveit ott, az is nagy sor, Az a magyar hős monitor! Tanú rá az öreg Duna, Mennyi ott a román hulla ! Nem kellett a semlegesség? Hogy a harcot emlegessék: Hős Zeppelin meg-meg jelen S vizitelget — Bukaresten ! . . . Halottrabló, hitvány csorda! Érzed ? Te vagy most a sorba ! Letiporni kell a gonoszt 1 Te kerülsz a szerb sorsra most !! . . . Hepháistos. Nagybányai Hírlap Kinevezés. Rozner István cs. és kir. népfelkelő hadapród jelölt, 1916 junius 29 :öi számítandó ranggal hadapróddá lelt kinevezve. Kitünteti katonák. A katonai hatóság a városi tanácsot a következő újabb kitüntetésekről értesítette : Mészáros Gyula bronz vitézségi érmet, Orosz Péter 11. oszt. ezüst vitéségi érmet, Pap Sándor, R o s k ó János, Szaszarán János, Triff János és Tyira János a bronz vitézségi érmet kapták az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásukért. Házasság. Grün Sándor az Esztergom Szászvári Kőszénbánya Részvénytársaság tisztje folyó évi október hó 22-én kötött házasságot a szellem- dus Lusztig Sárikával. Házasság. H e'r nj.a n György Gyula helybeli órásmester e hó 11-én kötött házasságot Walberth Amália Emma zólyomi lakossal. Haláleset. Pethe Lajos bányamérnököt sn- Iyos veszteség érte : édes anyja, özv. Pethe György- né f. hó 4-én elhunyt. Pethe Lajos — ki a felsőbányái bányahivatalnál van alkalmazásban — a háború kezdete óta, mint tüzérfőhadnagy harctéri szolgálatot teljesít. Gyümölcscsemeték kiosztása. Felhívjuk azokat a nagybányai gazdákat, kiknek még ez év őszén kiosztandó kedvezményes áru gyümölcscsemetékre van szükségök, hogy igényeiket a gazdasági egyesület pénztárnokánál, Molnár Antal urnái e hó 20-ig jelentsék be. Hálaadó Istentisztelet. Az országos katho- likus szövetség e hó 12-én a budapesti Szent-lst- ván Bazilikában, a lengyel királyság proklamálása alkalmából hálaadó Istentiszteletet tartott. Nagy ö- römünknek adunk mi is kifejezést, hogy a hős lengyel nemzetnek, helyesebben szólva : hős lengyel testvéreinknek megvalósulni látjuk szent ideáljukat. És elérkezettnek látjuk az időt, hogy eme örvendetes világeseményből kifolyólag lengyel testvéreink iránti kötelességünket mi is lerójuk, mert hiszen önfeláldozó hazaszeretetüknek és testvéri ragaszkodásuknak egyik legszebb ianujelét nekünk is szerencsénk volt élvezni akkor, amikor hős lengyel ifjaink a mi határainkon is ontották drága vérüket. Igyekezzünk tehát, hogy kedves kötelességünket mi is mielőbb leróhassuk. A hálaadó Istentiszteletre kibocsátott í meghívó szövege a következő volt: Országos Katolikus Szövetség. Meghívó. A lengyel királyság proklamálása alkalmából 1916 november hó 12-én, vasárnapon délelőtt 10 órakor a Szent-István-bazikában (V., Szent István tér) ünnepi hálaadó istentisztelet lesz, amelyen a szentmisét és Te Deumot Csernoch János dr., Magyarország bíboros hercegprímása mondja. Tisztelettel kérjük, hogy az ünnepies alkalommal mondandó szentmisén megjelenni és helyét 3/U0 óráig elfoglalni méltóztassék. Zichy János gróf elnök. Zsembery István dr. ügyvezető alelnök. Hindy Zoltán dr. igazgató. Wegierska Delega3. cya Naczelnego Komitetu Narodowego. Zawiado- mienie. Z powodu proklamowania Królestwa Pols- kiego odprawi X. Kardynal dr. Jan Csernoch Ksi- aze Prymas Wegierski w niedziele d. 12. listopa- da 1916 o godz. 10-tej przed pol. w bazylice Sw, Stefana(V. Szt. István-tér) pontyfikalne nabozenst- wo i Te Deuin. Atamy zaszczyt prosic o wziecie udzialu w tej uroczystosci i przybycie juz o godz 3AlO. Dr. Juliusz Baron Syntinis sekretarz De- legacyi. Tadeusz Stamirowski Delegat N. K. N. A cipőuzsora vége felé közeledik. A cipő ára ijesztő arányban emelkedett az utolsó időkben. A közönségtől a kereskedők és iparosok ma olyan horribilis árakat követelnek a cipőkért, a- melyek egyáltalában nincsenek arányban még a mostani tulhajott bőrárakkal sem. Sajnos a cipő- uzsorát semmi sem korlátozta. A talpbőr maximális ára is csak papiroson volt érvényben és igy a közönség ezért az elsőrangú szükségleti cikkért már elviselhetetlen magas árakat volt kénytelen fizetni. ügy látszik azonban, hogy most a kormány véget akar vetni az észlelhető visszaéléseknek, mert, mint értesülünk, a kereskedelemügyi miniszter több szaktestülethez leiratot intézett, melyben kikérte véleményüket a cipőárak és a cipőjavitási árak maximálását illeiőleg. Német példa után remélhetőleg most már nálunk is sürgősen megoldják ezt a nagyfontosságu kérdést, mert mégis föl- háboritó, hogy szakszerű becslés alapján a cipők ára — még a mai bőrárak mellett is — legalább húsz százalékkal drágább, mint amilyennek lenni szabadna. A cipőjavitási árak maximálása |is sürgős és könnyen keresztülvihető. Hiszen már nálunk több vidéki hatóság maximálta a talpalási és javítási dijakat. Szóval nem állunk uj dolog előtt és a kereskedelemügyi kormánynak valóban'’nem lehet sürgősebb föladata, mint ezt az égető kérdést rendezni. Azt hisszük, elég arra utalni, hogy a cipőtalpalásért követeit 20—25 koronás árak teljesen''indokolatlanok és a nagyközönség is hibás, hogy minden árat megíizett a talpalásért. A szabadforgalomra megjelölt talpbőröket ugyanis maximális áron adják ki a cipőgyáraknak és az iparosoknak. E talpból egy párnak az ára — bár nem az egész bőr alkalmas kivágásra — nem kerülhet többe mint négy koronába. Mértéktelen uzsora folyik tehát a ialpalásnál és éppen ezért nagyon helyes volna, ha a jövőben csak olyanoknak adnának talpbőrt, akik kötelezik magukat arra, hogy a normális árakat betartják. Mezőgazdasági érdekből meghatározott időre engedélyezett fölmentések meghosszabbítása. A rnagy. kir. honvédelmi és a császári és királyi hadügyminiszternek a magy. kir. földmive- lési miniszterrel létrejött megállapodása alapján kiadás alatt levő rendelete szerint, az említett miniszterek állal a mezőgazdasági érdekből meghatározott időre engedélyezett és a járási főszolgabi- rák és a városi polgármesterek által 1916. évi 15.100 El. számú belügyminiszteri rendelettel 1916 évi november hó 30-ig meghosszabbított legénységbeli felmentések, melyeket nevezett miniszterek időközben a mezőgazdasági érdekből engedélyeztek és 1917. évi március hó 31-ike előtt lejárnak,
