Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-17 / 42. szám

4. Nagybányai Hírlap 1916. október 17. Oláliország, melynek veszteségei, — mint az a saját jelentéseiből is kitűnik, — igen jelentékeny­nek mondható. A leggazdagabb magyar földesur adója. Az ország leggazdagabb földesurának, Esterházy Miklós hercegnek, most állapították meg adóját. A herceg adója az 1917. évre 246.564 korona, mely összeggel legelső a virilisták névsorában. Az ötödik hadikölcsön. Az ötödik osztrák hadikölcsön irat azérdeklődés már is igen nagy. Ér­tesülésünk szerint az ötödik magyar hadikölcsön* re október második felében kerül sor. A „Vasárnapi Újság“ október 8-diki szá­ma nagyon érdekes, történeti dokumentumnak is beillő képeket közöl Görz védelméről : ott egy évig tartott állásaink s az olasz lövészárkok képeit, me­lyeket a lap kiküldött fényképésze a legelső lö­vészárokból vett fel, addig a trag Görz a miénk volt, nem voltak közölhetők. Más képek a nyu­gati front nagy harcainak színhelyeit: a vörösto­ronyi szorost mutatják r>e. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Havas Alisz és Walter Bloem regénye, tár- c/aczikk a legnagyobb hadvezéri feladatáról. Egyéb közlemények: Hermann Lipót művészi rajza, a Budapesten felállított békekutja s a rendes heti ro­vatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyed­évre öt korona. „Világkróuiká“-val együtt hat ko­rona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadó- hivatalában (Budapest VI,. Egyetem-utca 4., sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a leg­olcsóbb újság a magyar nép számára Anyakönyvi közlemények. Születtek: okt. 4. Vaszkul László erdőmunkásnak László, okt. 4. Merzák Elek erdőmnnkásnak Dominika, október 8. Soltész Elemér ref. lelkésznek János, szept. 30, Mecsák Eufroszina erdőmunkásnak Já­nos és Ilona nevű ikergyermeke, Beregi Sámuel fazekasnak Etelka, okt. 12. Mihálka Sándor bá­nyabérlőnek Gábor nevű gyermeke. Elhaltak: okt. 6. Prikop Ilona gk., 2 hó bélhurut, okt, 8. Vankul László erdőmunkás gyermeke, gk., 4 na­pos, gyengeség, okt. 7. Stoff Jánosné bányász öz­vegye, rk., 54 éves, veselob, okt. 9. Petrik János menhelyi gondozott, gk., 15 hó, gyengeség, okt, 9. Eötvös István bányász gyermeke, rk., 15 hó, agyhártyalob, okt. 8. Fritsch Sámuel vaskereske- dő-segéd, ág. h. ev. 60 éves, lövés általi öngyil­kosság, okt. 9. Hosszú Emma foglalkozás nélküli cseléd, rk., 32 éves, agyhüvés, okt. 11. Fritch Sá- muelné vaskereskedő-segéd neje, ref. 31 éves, lö­vés általi öngyilkosság, okt. 13. Stoff István bá­nyamunkás, rk., 44 éves, tüdőgümőkor. Egyről-másról. Kedves Olvasóim ! Mióta a világ fennáll s amióta kétágú nadrágot viselek, sohasem drukkol­tam annyira mint most. Pedig diák koromban is szurkoltam vala néha-néha de az csak egyik csen­getéstől a másikig tartott. Most azonban már má­sodik napja szurkolok s talán még holnap is. Ne gondolják kedves olvasóim, hogy sorsjegyem van, ördögöt! Hát megjött a só ! s megjött a dohány ! Végtelenül szurkolok, drukkolok, hogy mint már három Ízben, úgy most is kitalálok maradni. No de ma éjjel nem fogok aludni, — jó, hogy nem vagyok soros polgárőr — hanem egész éjjel a ba­gó terven fogok dolgozni és olyan tervet fogok ki­eszelni, melylyel Hindenburg, Falkenhayn, Macken­sen tervei össze nem hasonlíthatók. Nagyjában abban állapodtam meg, hogy előbb parlamentirt fogok küldeni, s ha eredmény nem lesz, megsturmolom, ha vissza vernek, skandalu­mot csináltatok a kispiacon és egy pár rikkancs­csal pedig „megkötték a békét" kiabáltatom a szé­natéren. Erre bizonyosan a trafikból mindenki oda fog szaladni, én pedig besétálok szép csendesen a trafikba s megveszem az összes dohányokat. * * * Hogy járt egy keresztmama ? Elég az hozzá, hogy szeptember hó vége felé sok szó esett az órák újbóli megigazitásáról, az azzal járó s a fel­kelésre, lefekvésre és étkezésre vonatkozó válto­zásról. A hó utolsó napján, szombaton este három gyermeknek — jó viselkedésük megjutahnazásaként — a szülők megengedték, hogy az éjszakát a ke- reszlmamánál tölthessék, a minek mindenkor nagyon örvendnek, mert ott bizonyos vendégjogok élvezetében részesülnek. Mikor a gyermekek lefeküdtek, a keresztmama széket vett elő, arra reá állt s megigazította a hálószobába nagy falióráját, mert éjfélkor kezdődik az uj időszámítás ! Vasárnap reggel aztán felkeltette a gyermekeket azzal, hogy siessenek, mert elkésnek a templomból A gyerme­kekbe alig lehetett lelket verni, még nagyon álmo­sak voltak, nem ízlett nekik sehogyan sem a fel­kelés ! Keresztmama nem tágított, de gondolkodó­ba esett, a mikor Gyuszi kinézett az ablakon az ideára s szinte sírva mondta, hogy: hiszen még éjszaka van I S szegény Gyuszinak igaza is volt, mert bizony a szórakozott keresztmama az este a helyett, hogy az órát visszaigazitotta volna, még egy órával — előbbre tolta ! ! Búcsuzás Neubauer Ferencztől. Csütörtökön délelőtt 11 órakor búcsúzott a bányászlesliilet Neubauer Ferencz miniszteri taná­csostól, ki azóta már el is utazott Budapestre, hogy uj állását a pénzügyminisztériumban elfog­lalja. • A kerület összes tisztviselői — kevés kivitel­lel — megjelentek a búcsú tisztelgésen; csakis Erzsébetbánya, Kohóvölgy és Óradna nem képvi­seltethették magukat a háborús idők nehéz közle­kedési viszonyai miatt. A tisztikart Martiny István főbányatanácsos, fnegbizott helyettes igazgató vezette a miniszteri tanácsos elé s meleg szavakkal adott kifejezést el­távozása fölött érzett mély sajnálkozásának. De egyúttal föltétien bizalommal üdvözölte őt, mint uj osztályfőnököt, ki tovább is szivén fogja viselni a nagybányai bányakerületnek és tisztviselőinek s minden alkalmazottjának érdekeit. Martiny István főbányatanácsos mélyen járó és tömör búcsúbeszéde igy hangzik : „Bizonyos büszkeséggel és örömmel fogad­tuk a pénzügyminiszter ur Őnagyinéltóságának azt a rendelkezését, hogy a hazai kincstári bányászat é- lére Méltóságodat, nagyrabecsült főnökünket állí­totta. Ez a kincstári bányászat életében uj korsza­kot jelent, melynek ébredéséhez Méltóságodnak ál­talán elismert nagy tudása és hosszú gyakorlattal megedzett ismeretei folytán a legjobb lemények fű­ződnek. Ebbe az általános örömbe minket illetőleg, azonban bánat is vegyül, mert meg kell válnunk Méltóságodtól, akinek több mint 16 évi fáradha­tatlan és sikerekben gazdag itteni igazgatói műkö­dése nemcsak a müvek felvirágoztatásában hagyott nyomot, hanem nyomot hagyott a szivekben is. Emberséges gondolkodásával, mely itteni hosszú igazgatói működésének egyik kimagasló pontját képezte, mindnyájunkat maradandó hálára kötelezett. Ilyen körülmények között természetes, hogy a válás nehéz és vigaztaló ennél csupán az, hogy Méltóságodat végleg nem veszítjük el, hanem to­vábbra is mienknek mondhatjuk, mert hiszen a magas helyen elfoglalandó állás működési köré­hez az itteni bányászat gondozása is tartozik. A midőn biztosítjuk Méltóságodat, miszerint minden igyekezetünk oda fog irányulni, hogy o- daadó munkálkodásunkkal magas állásában hely­zetét megkönnyítsük, egyben arra kérjük, hogy jó indulatát irántunk továbbra is tartsa meg és min­ket atyai gondoskodására ezentúl is méltasson. A jövőbe vetett bizakodással mondunk Mél­tóságodnak Isten hozzádot és szívből kívánunk az uj állásához „jó szerencsét!“ Neubauer meghatóban válaszolt az elhang­zott búcsúszavakra s föltétlenül biztosította a tiszt­viselői kart soha meg nem szűnő jóindulatáról s megköszönte azt az önzetlen támogatást, melyben őt 16 évi igazgatói működése alatt részesítették. Dr. Kádár Antal kerületi főorvos az orvosok nevében mondott búcsúszavakat, kiemelvén külö­nösen azt, hogy a távozó miniszteri tanácsos min­dig szivén viselte az egészségügyi szolgálat érde­keit s kérte jövőre is annak támogatását. A beszédek elhangzása után Neubauer még szívélyesen elbeszélgetett a tisztviselőkkel. Este 8 órakor 100 terítékű banket volt az István-szálló nagy éttermében, hol a város előke­lő társadalma jelent meg búcsút venni Neubayer- től, ki rövid megszakítással 38 évig szolgált e bá­nyakerületben. Az első felköszöntőt Martiny István főb.inyatanácsos tartotta s szívélyes „Isten hoz- zád“-ot mondott a távozónak. Utána dr. Kádár a Kaszinó és a Vörös-kereszt nevében üdvözölte és búcsúztatta el meleg szavakkal a kiváló társa­dalmi embert. Thorday Imre városi tanácsos Nagy­bánya városa nevében búcsúzott tőle. Farkas Je­nő felsőbányái polgármester a bányaegyesület és Felsőbánya város nevében vett szívélyes búcsút. Pohárköszöntőket mondtak még: Oblatek Béla fő­bányatanácsos a miniszteri tanácsos családjára, mely alkalomszerűen véletlenül ép akkor lépett a terembe. Szőke Béla rórn. kath. plébános a lelké­szek nevében üdvözölte az ünnepeltet s mint a kegyur képviselőjének gondoskodásába ajánlotta a bányavidék egyházait. Mike Imre erdőtanácsos az erdészet nevében mondott köszönetét eddigi támogatásáért. Végül Naubauer állott föl s egyen­ként válaszolt az elhangzott beszédekre s megha­tó szavakkal vett búcsút a város közönségétől. „Perpetum“ egyetlen barna szénnel füthető, foly- tonégő kályha, a jelenkor legjobb kály­hája ! Legtakarékosabb fűtés! Telje­sen szagtalan! Éjjel-nappal egyenle­tes kellemes meleg ! Pontosan szabá­lyozható hőmérséklet! Nincs korom ! Nincs salak ! Nincs por ! Nincs keze­lés ! Évenkint csak egyszer kell befűteni« MIBSÜH és FIAMÉ Budapest—Salgótarjáni gépgyár és vasöntő r. t. Budapest, IV. Aréna-ut 128.

Next

/
Thumbnails
Contents