Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-17 / 42. szám
2. Nagybányai Hirlap 1916. október 17. Reméljük, hogy a békétrontók kíméletlen pusztításai dacára is végül Európa „fogyva bár, de törve nem“ zavartalanul folytathatni fogja a kultúra munkáját és ebben az Európában az eddiginél is díszesebb helyet fogunk elfoglalhatni, a végsőig kitartó magyarok, akik ezért a célért any- nyi áldozatot hoztunk. A nő a jövőben. Hazánk nagyságára; és felvirágozására irányuló tekintettel, a nemzeti gazdasági és szellemi kultúra szempontjából, tárgyilagosan s az ügy jelentőségéhez mérten óhajtunk a nőknek háború u- táni elhelyezkedéséről és feladatairól írni. A nőkérdés fontossága megnövekedett s a háború ezt a problémát is szövevényesebbé s bonyolultabbá tette. Ugyanis a nőknek, mind nagyobb tömege kerül a közgazdasági élet forgatagába s másrészt mind jelentősebbé válik a nő anyasági hivatása. Ezen kirívó ellentét kell, hogy gondolkodóba ejtse az irányitó tényezőket. Nézzük a száraz tényeket. A mezőgazdaságtól s az ipartól fokozott teljesítményeket követel a közérdek. A férfimunkások egy részét (esetleg fogságba jutottak, rokkantak stb.) bizonyára nők pótolják. De a postán s más hivatalokban, villamosokon stb. szintén sok nőt alkalmaznak. (Csak nagy általánosságban említjük meg, hogy a háború után nem szabad megtűrni, hogy egyes vállalatok tisztán takarékossági szempontból az ajánlkozó férfiakat elutasítva, kizáróan nőket alkalmazzanak férfinak való erős munkára is.) De nemcsak a gyárak s irodák keresik a női mnnkaerőt, hanem magángazdasági okokból nagyobb lesz a női munkakinálat is. A hadiözvegyek, a rokkantak nejei, akik kényszerültek családot fenntartani s a hajadonok, kiknek nem akad párjuk mindnyájan valamelyes foglalkozás, állás keretében akarnak sorsukon könnyíteni. Érzik : Vöröstorony szoros Igazán csak mostan — szoros !!... Hephaistos. r Alom . . . Az ég azúrjára szürke foltokat fest Sok tavaszi felhő; Belekap a szellő, Elviszi meszire, messze idegenbe ; Fájdalom nyilalik érte a szivembe . . . Nem mehetek Vele . .. Fent Galíciában, ismeretlen tájon Harcol rég a párom. Hosszú idő óta, szomorú a nóta, Mióta nincs béke ezen a világon — Nagy Magyarországon! — Behunyt két szememmel kutatom a jövő Sötét éjszakáját; Érzem közeledni nagy fény ragyogását, Mikor hazajönnek. . . . Tábortüzek kialusznak, csend borul a tájra, Felragyog a hegyek fölött béke glóriája . . . S én fehér ruhába megyek Ö elébe, Úgy nézek az Én szerelmem hűséges szemébe Falu magányába — Patak zúgásába Isten előtt leborulva, erős hittel imádkozva, Sziveinkben kivirul a hála . . . Ildikó A nagy közgazdasági üzemek s az említett csoportok szegény családi háztartásainak fenntartása egyaránt a nőknek fizetésért, bérért való dolgozását teszik szükségessé. Dr. Gertrud Bräumer ezirányu fejtegetésében Geothe egyik mondását találóan idézi: „A vetőmagot nem szabad megőrölni. A vetőmag megőrlését jelenti és aggodalomkeltő, ha a nőt anyai hivatástól elvonva, túlságos mértékben s nagy számarányban veszik igénybe a gazdasági termelésnél. A nő magasztos anyai hivatását a nemzeti élet s lét szempontjából felesleges fejtegetni különösen mostanában. A nőkérdés tulajdonképpeni tartalma a nőknek a közgazdasági termelésbe való bevonása s az anyai hivatás teljesítése között felmerülő ellentét. E kérdés megoldása nemzeti szempontból komoly, nagyjelentőségű feladat. Azért nemcsak fér- fiatlan s a lovagiasság megtagadása az olyan gúnyolódó, lekicsinylő társalgási hang, melyen a nőproblémával foglalkozó feministákról beszélnek néhol, hanem a nemzeti kérdések iránt való fogékonyság hiánya is. Más férfiak pedig oly elfogultak a női nem iránt, oly szívesen nyomnának főzőkanalat minden kereső nő kezébe, hogy nem tudnak tárgyilagosan Ítélni. Sajnos, millió nő kénytelen részt venni a létért való küzdelemben. Ezért a nőmozgalmat okoljuk ? Világrengető gazdasági- szociális változások történtek az utóbbi évtizedekben, ezekben keressük az okokat, maga a nőmozgalom is csak tünet, de nem ok. Nagy tévedés és mértéktelen túlbecsülés volna oknak minősíteni. Nem férfiakról, vagy nőkről van szó, hanem magyar férfiakról és nőkről, mint a nemzet tárgyairól. (Természetesen azt mi sem helyesüljük, ha leány, mint egy családfenntartó férfi versenytársa sérti egy egész család létérdekeit.) A helyzetet a nőkérdésben tárgyilagosan megítélve, a következőket tartjuk célszerű irányelveknek : 1. A leányok pályaválasztásánál a női nem sajátságosságai, az egyéni testi-lelki tulajdonságok, képességek figyelembe veendők. Sajnos, különösen vidéki szülői körökben nagy a tájékozatlanság a százféle női pálya viszonyai felől. (Ingyenes felvilágosítást nyújt a Feministák Egyesülete Budapest, Mária Valéria utca 12.) 2. A nők iskolai szakképzettséget szerezzenek, mert nálunk legtöbbször iskolai bizonyítványt kérnek. A helyi viszonyoknak megfelelően a polgári leányiskolák fölé különféle 1—2 éves tanfolyamokat kell szervezni. (Iparművészeti, technikai stb.) Tehetséges szegénysorsu leányok ingyenes szakkiképzését kell elősegíteni. A szakképzett nők munkakörében az anyai hivatás nincs annyira veszélyeztetve, mig a szakképzettséget nem nyert nők festi erővel, durva munkát kénytelenek végezni, mely az anyaságot károsan befolyásolja. Gyakorlati szakképzettséggel sokféle ipari pályára léphetnek a nők. Nem szükséges csak az irodákba tódulni. Hát olyan ügyetlenek a leányok, hogy nem folytathatnák atyjuk mesterségét, nem vezethetnék tovább az üzletét? Sőt, ha modern elméleti s szakismereteket szerez, különb ember lehet apjánál. S a jó atya még örülni fog neki. 3. A női állások betöltésénél egyedül a rá- teremttség, a személyes képességek legyenek irányadók. Tehetségtelen egyéneknek erőszakolt protekcióval az arra érdemesebbek fölé helyezése a közérdek rovására van s hazafiatlan cselekedet. 4. Szigorú rendeletekkel és hatósági rendeletekkel meg kell gátolni azt, hogy alacsonyabb rendű foglalkozási ágaknál az anyaságot kedvezőtlen körülmények veszélyeztessék. Erélyes ellenőrzést kérünk. 5. A nők állampolgári nevelését fejleszteni kell, legyenek tisztában az állam szervezetével, feladataival, állampolgári erkölcsi kötelességeikkel. Bizonyos jogi, társadalmi és gazdasági ismeretekre szükségük van. Minthogy az államra háramló nagy feladatok (csecsemővédelem, tüdővész elleni küzdelem, uz ínségesek segítése, a hadiárvák gondozása, nevelése stb.) a nők közreműködését i- génylik s a nőknek a közigazgatási gépezetben s a gazdasági életben fokozottabb mértékű részvétele következtében azt kívánjuk, hogy a nők körében nagyobb legyen a fogékonyság az állami szociális teendők iránt és öntudatosan teljesítsék kötelességeiket. Ha a háború egybeolvasztotta az ezelőtt any- nyi osztályra, rétegre, nemzetiségre stb. osztott Magyarországot a hazaszeretet izzó hevében, úgy a háború utáni közös serénykedés, vállvetett buzgalom és a haza szolgálatában végzett együttes munkásság, a reánk váró nemzet-társadalmi feladatok terén még inkább meg fogja erősíteni ar összetartozandóság érzetét. Dolgozótársak leszünk a gazdaságilag erős, müveit és boldog Magyarország újjászervezésében s bátran elmondhatjuk, hogy- ez a munka nemesit! HÍREK. Vérszüret. Csak hull, csak hull a vér S otthon a köny pereg, Feketén, mint az éj, Száll sok holló sereg. Az övék most a tér : A mezők, a hegyek. Véget, haj! mikor ér E gyilkos fergeteg ? . . . Ha nem szül több sóhajt Magányos pillanat, A szemekből ha majd Minden köny kiapadt, S elfeledtük a dalt, Szépséget, vágyakat: Valahol lopva majd Egy olajág fakad. Nógrádi PAPP DEZSŐ. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter — egyetértve a cs. kir. hadügyminiszterrel — Kahle Frigyes fernezelyi kir. kohómérnököt jelenleg főhadnagyot az eggbeli petróleum telepek vezetésével bízta meg. Kahle azonnal uj állomás helyére utazott, helyébe Fernezelyre a m. kir. pénzügyminiszter Buday Ernő kolozsvári mérnököt helyezte át. Dr. Boromissza Tibor megyés püspökünk a napokban ünnepelte meg tiz éves fordulóját. A tudós és népszerű püspököt nemcsak az egyház megyéből de az egész országból számosán és meleg szeretettel üdvözölték. Megyés püspökünk tiz éves fordulójának alkalmából több nagy alapítványt is tett, mely alkalomból időszerűnek tartjuk, hogy felsoroljuk nagyjából azokat a nemes cselekedeteket, melyeket a nemes lelkű főpap a lefolyt tiz év alatt eszközölt. 1. Különféle egyházi, templomi, iskolai és társadalmi célokra ................ 491.185 K 67 f. 2. Egyházmegyei alapítványul 300.000 „ — „ 3. Papi nyugdíjalapra . . . 100.000 „ 4. Püspöki Konv. építésére . 228.436 „ — „ 5. A szatmári kir. kath. tanítóképző intézet épületére